h i r d e t é s

Elsőként boltcsődök, majd félelmetes árak jönnek

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam
a- a+

Elsőként boltcsődök, majd félelmetes árak jönnek

2022. szeptember 20. - 19:24

Nem ér véget az élelmiszerár-stop októberben, amely dühös boltosokat és elméletileg elégedett vásárlókat kellene, hogy eredményezzen. 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A boltosok közül sokaknak akkora terhet jelent az árstop hosszabbítása, hogy permanens áruhiányra készülnek. Miután már a kisboltosok is előszeretettel a diszkontokban vásárolnak (nagykereskedők helyett), így egyre többen egyre gyakrabban fogynak ki az árstopos termékekből. Kiskereskedelmi forrásaink szerint a következő időszakban annyi biztos, hogy a csirkemell és a cukor is olcsó lesz, már ha lesz belőlük a boltokban. Az árstop kivezetésével viszont jön majd a legalább 2500 forintos csirkemell és a 400 forint feletti UHT tej. De nem biztos, hogy minden boltban: a kiskereskedelmet sújtó terhek miatt sokan húzzák majd le a rolót.

Februárban vezetett be a kormány árstopot néhány alapvetőnek tekintett élelmiszerre. Ezeket a termékeket a tavaly októberi áron kell adniuk a boltoknak, ami mostanra mindenkinek egyre kellemetlenebb. A boltosoknak azért, mert az árstopos termékek vesztesége miatt a többi termék árát kellett még annál is jobban emelni, mint ami indokolt lenne (hogy beépítsék valahova az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget), a vásárlóknak pedig azért, mert egyre többször egyáltalán nem lehet kapni az árstopos termékeket. Ráadásul a kisboltosok nehezen építik be az árakba a veszteséget, mert ők sokkal kevesebb terméken tudják szétosztani azt, és egyébként is drágábbak, mint a multik. Ezért nagyon sokan várták az októbert, az árstop időszakának lehetséges végét. Sok boltos azonban hiába reménykedett, Gulyás Gergely miniszter ugyanis a hétvégén bejelentette, egészen az év végéig marad az élelmiszerár-stop, vagyis további három hónappal biztosan meghosszabbítják azt.

A hosszabbítás hatására tehát továbbra is a tavaly októberi áron lehet megvenni ezeket a termékeket, de csak akkor, ha elérhetőek lesznek a boltok polcain. Már vannak olyan budapesti diszkontok, ahol a 6 árstopos termék közül csak 1-2 érhető el, a többiből hiány van. Ez nem csoda, hiszen hatalmas a kereslet ezekért a termékekért. A vásárlók először a csirkének a mellét veszik meg, mert ennek nem nő az ára, aztán a csirke többi részét, az UHT tejből a 2,8%-os fogy el, és csak utána a többi, sőt, az ESL-tejet vásárlók is térnek át az árstopos UHT-ra. Kiskereskedelmi forrásaink szerint egyre több boltban alakul ki hiány cukorból, lisztből, tejből, csirkemellből, mert jelentősen megnőtt rájuk a kereslet. A tartós termékekből még Gulyás Gergely bejelentése előtt megindult a felhalmozás, miután a vásárlók az árstop letelte után jelentős áremelkedésre számítottak.

És ha egyszer vége lesz az árstopnak, akkor valóban nagyot nő ezeknek a termékeknek az ára. Ezt onnan lehet tudni, hogy habár a csirkemell árát befagyasztották, a csirke többi részének az ára jelentősen emelkedett a tavaly októberi szinthez képest. A bontott csirke és a csirkecomb ára is rakétaként lőtt ki (ezekre nem vonatkozik az árstop), így az árrögzítés feloldása után a csirkemell is felzárkózik hozzájuk. A mostani, 1700 forintos kilónkénti ár 2400-2500 forintra nőhet, ha abból indulunk ki, hogy mennyit nőtt a bontott csirke és a csirkecomb ára az elmúlt időszakban. Azt is látni, hogy a csirkemell beszerzési ára már 2000 forint környékén mozog, így érdemi veszteséggel adják ezeket a boltok.

Miután a rövidkaraj fogyasztói ára 2200 forint felett van, így piaci áron a sertéscomb sem kerülne 1800-1900 forintnál kevesebbe. Ehhez képest most a hatósági ár miatt ennél 3-400 forintnál alacsonyabb áron jutnak hozzá a fogyasztók.

A 2,8%-os UHT tej ára sem 280 forint lenne, hanem legalább 400 forint.

A finomliszt átlagára 211 forint, árstop nélkül azonban most közel lenne a 400 forinthoz, vagyis közel duplázódásról beszélhetnénk.

Az étolaj árát nem lehet megsaccolni (nincs a kosárnak másik olyan terméke, ami jól követné az árát), de az 50%-os áremelés egy igencsak óvatos becslésnek mondható.

Ugyanez a bizonytalanság mondható el a cukorral kapcsolatban, amiből most nagy a hiány, így ez önmagában is erős árfelhajtó hatással bírna.

 

Vámos György: az árstop torzítja a piaci viszonyokat

"A kiskereskedelemben az árbevételkiesés az árstop teljes időszakára 200 milliárd forintra becsülhető, kiindulva a családok költekezésének értékéből és az inflációt mérséklő hatásból" – mondta a Portfolio-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. "Ez a többszöröse annak, mint amit még februárban kalkulálni lehetett, akkor ugyanis 3 hónapig tartó árbefagyasztással számoltak a szereplők.

Ez is mutatja, hogy rendkívül nehéz helyzetben kellett a kormánynak döntenie, hiszen az árstop indításakor a mai piaci helyzetre (30% feletti bolti élelmiszerdrágulásra, hátterében a sokkal nagyobb ütemű termelői, valamint feldolgozóipari áremelkedésekre, az energiaköltségek megugrására és az aszályra) nem lehetett számítani" – fejtette ki.

"A kiskereskedők vesztesége folyamatosan nő, ahogy állandóan emelkedik a beszerzési ár, ami már huzamosabb ideje magasabb, mint a tavalyi október 15-ihez rögzített, már nyolcadik hónapja befagyasztott fogyasztói ár" – fogalmazott Vámos György. December végéig tizenegy hónap árbevételkiesése és pénzügyi vesztesége halmozódik fel. Ráadásul a költségek nem háríthatók korlátlanul a vásárlókra (az árstop vesztesége sem), hiszen a drágulások nyomán mennyiségben mérve kevesebb élelmiszert vásárolnak a családok, ez a hivatalos statisztikából is kiolvasható.

"Nemcsak az OKSZ, hanem más szakmai szervezetek is szorgalmazták az árstop októberi kivezetését, végül azonban a kormányzat a fogyasztók, és nem a boltosok érdekeit tette az első helyre" – tette hozzá.

A piac a kedvezőtlen külső hatások miatt folyamatosan és gyors léptekkel rendeződik át, a fogyasztók a magas infláció miatt az olcsóbb termékeket és a kedvezőbb árakat kínáló üzleteket keresik, ilyenek az árstopos termékek – emelte ki Vámos György.

"Számítani kell arra, hogy az árstopos termékekből esetenként termékhiány lesz a következő hónapokban, mint most a cukor esetében a szállítási nehézségek, illetve esetleges alapanyaghiány miatt" – vélekedett a szakértő.

Az árstop következtében ugyanakkor az érintett termékek körében egy, a termelők, feldolgozók számára egyaránt kedvezőtlen átalakulás is megfigyelhető, ami torzítja a piaci viszonyokat, hiszen például a korábban alacsonyabb árfekvésű 1,5%-os UHT tej drasztikus mértékben megdrágult, kevesebb is fogy belőle, miközben az árstopos 2,8%-os ára nem változott. Hasonló a helyzet a csirkemell és csirkecomb esetében is, de a sertéshús sem kivétel. A gyártók és a kereskedők ezért egyaránt komoly problémával néznek szembe – vezette le Vámos György.

A kereskedelem számára a legkedvezőtlenebb hatás végül, ami – ezt hangsúlyozni kell – nemcsak önmagában az árstop, hanem az összes kedvezőtlen folyamat együttes következménye, hogy tovább csökken az élelmiszerértékesítő helyek száma, elsősorban a kkv-k körében, főleg a kistelepüléseken, a korábbi évek átlagánál jóval nagyobb mértékben - zárta szavait.

A többszáz forintos emeléseket tehát most még elkerüli a lakosság, miután az árstop marad idén, miközben nehézséget okoz a boltosoknak. Őket azonban most is számos probléma sújtja: a legsúlyosabb az energiaárak robbanása és a beszerzési árak töretlen emelkedése. Az elmúlt hónapokban az újonnan kivetett különadó is gondokat okozott, de azt még áthárították a fogyasztókra, ahogy pl. a forint árfolyamának a zuhanását is (az importtermékek áremelkedése miatt).

Korábban, amikor az év elején bevezették az árstopot, akkor az azon keletkezett veszteséget át tudták hárítani a fogyasztókra (más, hatósági árral nem érintett termékek áremelésén keresztül). Még az árstop első hosszabbításánál is így tettek, most azonban, az újabb hosszabbításnál már más a helyzet. Kiskereskedelmi forrásaink szerint boltosok már az energiaárak robbanását sem tudják teljes egészében a fogyasztókra hárítani. Az élelmiszerinfláció már így is 30%-os, a kiskereskedelmi forgalomban pedig már látszik, hogy csökkennek az élelmiszereladások. Eljutottunk oda, hogy a lakosságnak már nem nő a reáljövedelme és mérséklődik a fogyasztása.

Mindeközben a beszerzési árak tovább száguldanak, így az árstop meghosszabbítása miatt újabb áremelési kört kellene megvalósítaniuk a cégeknek, de ez már egyre nehezebb. A fokozódó problémák miatt még több bolt kerül olyan helyzetbe, amikor már nem éri meg számára nyitva lenni. A hosszú évek óta tartó boltcsődök, vagyis a kiskereskedelmi egységek számának a csökkenése így a következő időszakban könnyen felgyorsulhat. (Portfolio)


Kommentelne? Kattinson ide!

h i r d e t é s