A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 3-9. között 1003 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta az emberek véleményét Magyarország NATO tagságáról.

Ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország belépjen-e a NATO-ba, hazánk biztonságát szavatoló katonai szövetségbe, tízből hét (72 százalék) válaszadó igennel szavazna a belépés mellett. Minden tizedik (10 százalék) megkérdezett nemmel szavazna a tagságunk ellen, további 2 százaléknyi válaszadó pedig nem menne el szavazni.

Tízből kilenc (92 százalék) ellenzéki szavazó, továbbá tízből hat (62 százalék) Fidesz szavazó, továbbá szintén tízből hat (61 százalék) bizonytalan szavazó igennel szavazna a belépés mellett.

A bizonytalan szavazók 14 százaléka, a Fidesz szavazók 13 százaléka, és az ellenzéki szavazók 4 százaléka nemmel szavazna. A kormánypárti szavazók és a bizonytalan szavazók 3-3 százaléka pedig nem menne el szavazni. Az ellenzéki szavazók 1 százalék ez az arány.

És ha most vasárnap népszavazást tartanának arról, hogy Magyarország kilépjen-e a NATO-ból, akkor a megkérdezettek háromnegyede (76 százalék) nemmel szavazna a kilépés ellen, a tagság megmaradása mellett. Így nyilatkozott majdnem az összes ellenzéki szavazó (94 százalék), továbbá a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók közel kétharmada is (67 és 65 százalék).

A válaszadók 7 százaléka szavazna igennel a kilépés mellett. Ezt mondta a Fidesz szavazók 12 százaléka, a bizonytalan szavazók 8 százaléka, továbbá az ellenzéki szavazók 2 százaléka.

Módszertan

A kérdőíves vizsgálatot 2022. február 3 – 9. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1003 fő telefonos megkérdezésével , a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.