Karácsony Mihály, a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke a Népszavának adott interjút. Az érdekvédelmi képviselő szerint alapvető szemléletváltásra lenne szükség a hazai nyugdíjrendszer tekintetében.

Rossznak tartom, hogy a legtöbb nyugdíjpolitikával foglalkozó szakember a demográfia oldaláról közelít a kérdéshez, hiszen egyrészt egy nyolcvan év múlva bekövetkező állapot alapján akarnak ma döntést hozni, másrészt minden korszerű közgazdász tudja, hogy a felosztható termékek vagy jövedelmek összessége nem a létszámtól függ, hanem a termelékenységtől, versenyképességtől, hatékonyságtól

- magyarázza, majd hozzáteszi, hogy ezzel szemben itthon minél több ember akarnak az aktív foglalkoztatott körben benntartani, miközben a statisztikák szerint a nyugdíjba vonulók többsége már egészszégi állapota miatt nem teljes értékű munkaerő.

Magyarországon roncsokat kap a nyugdíjrendszer. Természetesnek tartjuk, hogy ha egy öreg autó nem megy át a forgalmi vizsgán, akkor ki kell vonni a forgalomból, de azt nem, hogy a beteg honfitársaink a korhatár előtt elmehessenek nyugdíjba. Idén az 1957-ben született korosztály érte el a korhatárt. Megnéztem, hányan voltak, s hogy hányan élnek közülük. Igazak azok a korábbi statisztikák, amelyek szerint a férfiak 38 százaléka nem éli meg a nyugdíjazást. Az egyik legfontosabb kérdés tehát a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítása lenne.

Arról is beszélt Karácsony Mihály, hogy a nyugdíjrendszer átalakítássát szerinte azok a "nyugdíjbárók, luxusnyugdíjasok" akadályozzák, akik a korhatár után is tovább dolgozva nagyon magas nyugdíjra tudnak szert tenni a milliós fizetések után befizetett járulékaikkal. Ez az átlagnyugdíjakat ugyan megnöveli, de a kisnyugdíjasok helyzetén nem javít. A Nyugdíjas Parlament elnöke maximalizálná a kifizetett nyugdíjak összegét.

A statisztikusok azt mondják, minimálisan 81 ezer forintból lehet ma megélni Magyarországon egy nyugdíjasnak, nagyon jól pedig 457 ezerből. Efölötti nyugdíjat egyszerűen nem fizetnék ki, mert a magasabb nyugdíj korábbi magas keresetet feltételez, amiből tudott takarékoskodni, befektetni az illető.

Karácsony Mihály az átlagbérek emelkedéséhez kötné a nyugdíjemelést, csökkentene a kifizetett összegekben meglévő területi különbségeken, illetve megadná azt a lehetőséget is, hogy a gyerekek adójuk egy százalékát felajánlhassák saját szüleiknek. Belátja, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása bonyolult feladat és óvatosságot igényel, de úgy látja, elegendő politikai szándék és bátorság sincs most erre.

Jelen helyzetben viszont nem látja értelmét újabb emelések követelésének.

"A január és május közötti időszakban a nyugdíjas fogyasztói kosár 8,7 százalékkal nőtt, s a kormány a júliusra ígért 3,9 százalékos kiegészítéssel együtt 8,9 százalékos nyugdíjemelést ad. Ebben a pillanatban szerintünk nincs értelme többet várni, pláne nem követelni." (mfor.hu)