h i r d e t é s

Erdély - Egyesülés vagy hódítás?...(?)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Erdély - Egyesülés vagy hódítás?...(?)

2018. december 07. - 17:57

 

Sajtószemle a százéves Nagy-Romániáról, a kettős állampolgárságról és a magyaroknak tett ígéreteikről

A bukaresti külügyminisztérium 2018. december 7-én közölte, hogy Románia berlini nagykövetségén keresztül intézkedik annak érdekében, hogy a DPA és a német közszolgálati televízió ZDF hibaigazítást adjon ki a romániai nagy egyesülésről közzétett anyaghoz. A román nemzeti ünnepről a DPA (Deutsche Presse Agentur) „Románia Erdély bekebelezésének századik évfordulóját ünnepli” címmel adott ki háttéranyagot, amelynek címsorában „korábbi magyar tartományként” említi Erdélyt. (Kollár Erzsébet, Berlin – Budapest – Bukarest)

A kettős állampolgárságról

Az erdélyi magyarok nem Trianonban, de még csak nem is a párizsi békekötés után vesztették el állampolgárságukat, hanem sokkal később.
Az erdélyi magyarok a „Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről” Bukarestben, 1979. június 13-án aláírt Egyezménnyel vesztették el véglegesen az állampolgárságukat. 1979-ben a román és a magyar állam megegyezett, hogy ne legyen román-magyar kettős állampolgár senki. Ennek megfelelően a két állam úgy döntött, hogy megfosztja az egyik állampolgárságtól a kettős állampolgárokat.
Nyilatkozni kellett Romániában arról, aki magyar állampolgár akart maradni.
Aki nem nyilatkozott, annak azon állampolgársága maradt érvényben, ahol élt. Mivel erről legtöbb embernek nem volt információja, sokan nem nyilatkoztak, ugyanakkor a többség – nyilvánvalóan egzisztenciális, gazdasági meggondolásokból, a román állampolgárságot választotta. Ha nyilatkozott és magyar állampolgár kívánt lenni, akkor kiutasították. – Sokan ekkor kerültek családostól Magyarországra.

A „székely zászló”

Az úgynevezett “székely zászló” története 2004-ben kezdődött, addig, illetve a XXI. század előtt az Erdély keleti részében élő székelyeknek soha nem volt saját zászlójuk – jelenleg még a magyar Országházra is kitűzött, politikai meggondolásokból használt, zászló tulajdonképpen egy erdélyi nemesi család jelképe, lobogója volt az 1600-as évek elején. - Vasile Goldis, román tudósember még Erdély Romániához csatolása előtt, 1918. november 26-án nyilatkozott „Az Est” című újságnak. – A kolozsvári egyetem rektora, aki korábban a magyar Parlament falai között képviselte az erdélyi románságot, „természetesen” 1918. december 1. napja után „elfelejtette” amit mondott, így – mint tudós – elveszítette a hitelét. Az alábbiakban ismertetjük meg a román árnyékkormány 1918. december 1. előtt tett nyilatkozatát.

Románia ígéretei – száz évvel korábban

„El fogjuk határozni, hogy a magyarországi román nemzet, helyesebben a románok által lakott terület, Erdély, Romániához csatlakozik. Erre nézve Romániával már teljes megegyezésre jutottunk. Románia teljes autonómiát ad nekünk addig az ideig, amíg a román királyság régi területen a demokratikus átalakulás teljesen megtörténik.
Ezt az országrészt valószínűleg a Nagyszeben városba (Sibiu) letelepülő kormány fogja igazgatni, épp úgy, mint az egynéhány nappal ezelőtt Csernovicban megalakult bukovinai kormány. Mi ugyanis teljesen a wilsoni elv alapján akarjuk berendezni a jövendő magyarországi román államot. Ennek a fő elvei a következők:

Az általános, egyenlő és titkos, mindkét nemre kiterjedő választójog. - Nyelvét minden nemzet a legszabadabban használhatja, iskoláiban és általában összes intézményeiben. A magyarok által lakott vármegyék élére magyar prefektus kerül.
A legdemokratikusabb birtokreform. Minden földműves család annyi földet fog kapni, amennyit saját maga a családtagjaival együtt meg tud művelni. Mihelyt a család növekedik, a növekedés arányában kapnak újabb földterületet abból a nagy birtoktartalékból, amelyet e célra hagyunk meg részben a mostani tulajdonosoknál. Ebből a tartalékból azután a földműves nép szaporulatához képest fogunk fokozatosan elvenni.

Vallását minden felekezet a legszabadabban gyakorolhatja és az államtól a lélekszám arányában kap pénzbeli segélyt. Természetes, hogy a görög-keleti vagy görög-katolikus egyházak sem fognak több segélyt kapni, mint akár a zsidó, akár a római katolikus vagy református felekezet. Az általános, egyenlő, titkos választójog alapján választandó képviselők tagjai lesznek a Nagyszebenben székelő tartománygyűlésnek, amelyen minden képviselő a saját nyelvén beszélhet. Bukarestben az úgynevezett birodalmi gyűlés működik, hasonlatosan a volt osztrák Reichsrat-hoz. Ebbe a birodalmi gyűlésbe a volt magyarországi és teljes autonómiát élvező román nemzet szintén fog képviselőket küldeni, de természetesen a román királyság választójoga alapján. Megjegyzem, hogy Románia már elkészítette az általános, egyenlő, titkos, mindkét nemre kiterjedő választójogi törvényjavaslatot, amelyet éppen tegnapelőtt küldtek el hozzám.” (1918. november 26. – Kolozsvár)

 

Kollár Erzsébet
a bukaresti Adevarul és a Romania Libera, valamint a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a német hírügynökség (a DPA) illetve a német közszolgálati televízió (ZDF) hírei nyomán készített összeállítás.   


 

h i r d e t é s