Gondoljunk itt a Népszövetség kudarcára, Jaltára és annak a következményeire. Mindkét alkalommal demokratikus országok demokratikusan gondolkodó vezetőinek kellett megbirkóznia olyan erőszakos és ravasz diktátorokkal, mint Hitler és Sztálin. Wilson, Roosevelt és mások alapvetően abból indultak ki, hogy ellenfeleik hasonlóan gondolkodnak és hasonlóan reagálnak, mint ahogy ők maguk tennék.

Ebbe a tévedésbe esik Alan Posener is a Die Zeit hasábjain közzétett véleménycikkében (“Jetzt bloß keinen Euroimperialismus gegenüber Polen und Ungarn”, 2020. november 17). Önmagában egy véleménycikket a helyén kell kezelni – egyéni véleményként -, azonban az írás egy olyan álláspontot foglal össze, ami ha elterjed, egy újabb súlyos hibát alapozhat meg beláthatatlan következményekkel Európára nézve.

Orbán személyében ugyanis ismét egy erőszakos és ravasz zsarnokkal van dolgunk, aki politikai hatalmát és az EU pénzét saját családja és klientúrája meggazdagodására használja, miközben lebontja a demokráciát és lábbal tiporja az európai értékeket.

Orbán hatalma megtartása érdekében bármire képes. Európának egyrészt be kell látnia, hogy Orbán személyében egy anti-demokratikusan gondolkodó politikusról van szó, amit ő maga is hirdet az illiberalizmus bajnokaként beállítva magát.

Továbbá az is fontos, hogy Orbán nem egyenlő a magyar emberekkel és nem a magyarok érdekeit képviseli, hanem a sajátját. Ne tévesszen meg senkit Orbán parlamenti többsége a sajtószabadság lebontásával, az ellenzék ellehetetlenítésével, és nem utolsó sorban a választási rendszer saját érdekei szerint történő változtatásával. Magyarországon a szavazásra jogosultak egy negyedének szavazatával meg lehet szerezni a parlamenti helyek kétharmadát.

Magyarországon a választások már se nem szabadok, se nem igazságosak.

Orbán hatalma megtartása érdekében bármire képes. Európának egyrészt be kell látnia, hogy Orbán személyében egy anti-demokratikusan gondolkodó politikusról van szó, amit ő maga is hirdet az illiberalizmus bajnokaként beállítva magát.

Továbbá az is fontos, hogy Orbán nem egyenlő a magyar emberekkel és nem a magyarok érdekeit képviseli, hanem a sajátját. Ne tévesszen meg senkit Orbán parlamenti többsége a sajtószabadság lebontásával, az ellenzék ellehetetlenítésével, és nem utolsó sorban a választási rendszer saját érdekei szerint történő változtatásával. Magyarországon a szavazásra jogosultak egy negyedének szavazatával meg lehet szerezni a parlamenti helyek kétharmadát.

Magyarországon a választások már se nem szabadok, se nem igazságosak.

Orbán tíz éves uralkodása alatt világossá tette, hogy csak az erőből ért és ő nem az a politikus, akit érvekkel meg lehet győzni. Végtelen demagógiájában az EU-t a Varsói Szerződéshez hasonlította, miközben keleti autokrata vezetők trójai falovaként ágál Európában és rendszeresen olyan diktátorok közelségét keresi, mint Lukashenka és Berdimuhammedov. Mindennek ellenére a magyarok igenis azt várják az EU-tól, hogy szabjon végre gátat Orbán destruktivitásának.

Ez Magyarország és Európa lételeme is.
Ha Európa vezetői ismét elkövetik azt a hibát, hogy eltűrik egy intoleráns zsarnok packázásait, teljesen hiteltelenné fognak válni az Európai választók szemében. Nem lehet, hogy több százmillió európai állampolgár érdekével ellentétesen Orbánt és érdekcsoportjait finanszírozzák, vagy ha mégis, Európa ismét elkövet egy olyan hibát, ami könnyedén az EU végét jelentheti.
Magyarország EP képviselői:
Dobrev Klára, DK (S&D)
Ara-Kovács Attila, DK (S&D)
Gyöngyösi Márton, Jobbik (NI)
Molnár Csaba, DK (S&D)
Rónai Sándor, DK (S&D)
Ujhelyi István, MSZP (S&D)

fuhu.hu