Lázár: behívhatják a tartalékos katonákat – Válsághelyzet Baranyában és Somogyban is.

Európát akarta megvédeni a kerítéssel Orbán Viktor, de csak annyit ért el, hogy a menekültek Horvátország és Szlovénia felé vették az irányt: előbbi bejelentette, hogy megtelt, utóbbi 5000 menekültet vár a következő napokban. Rendkívüli, informális EU-csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke, Donald Tusk a menekültválság megvitatására. Beérni látszik a válsághelyzet bevezetése is: Lázár János kancelláriaminiszter a Népszava kérdésére azt mondta: a napokban döntenek a tartalékos katonák behívásáról. A határnál viszonylagos nyugalom volt, de lapzártakor Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette: válsághelyzetet rendeltek el Baranya és Somogy megyében is.

Európát akarta megvédeni a migránsokról Orbán Viktor kormányfő, de csak annyit ért el, hogy a menekültek más útvonalon – Horvátországon és Szlovénián keresztül – igyekeznek bejutni az Unióba. Ami Magyarországot érinti: az M1 esti tudósítása szerint 100-150 migráns kezdett tüntetni a röszkei régi határátkelő szerb oldalán, azt követelték, hogy nyissák meg a kaput. A rendőrség felkészült, hogy közbe kell lépnie, vízágyút és több csapatszállító járművet is lehetett látni a közelben. A Szegedma szerint a hatóságok drónnal fi gyelték az átkelő szerbiai oldalát, és azt tapasztalták, hogy szétoszlott a tüntető
tömeg, megnyugodni látszottak a kedélyek. Negyven menekült a magyar–horvát határ baranyai szakaszán át érkezett Magyarországra. A szír, afgán és iraki migránsokat Illocskán tartóztatták fel a rendőrök.

"Rendkívüli, informális" csúcstalálkozót" hívott össze a menekültválság megoldására Donald Tusk az Európai Tanács elnöke. Az uniós országok állam-, illetve kormányfői testülete szeptember 23-án, jövő szerdán este 6 órakor kezdődik Brüsszelben. Az azt megelőző napon az uniós országok belügyminiszterei
tanácskoznak ugyancsak az Unió központjában. A belügyminiszterek három nappal ezelőtt már soron kívüli megbeszélést tartottak arról az európai bizottsági javaslatról, amely a korábban eldöntött 40 ezer főn felül további 120 ezer menekültnek a tagországok közötti, meghatározott kvóták szerinti szétosztására,
a migrációs nyomásnak leginkább kitett tagállamok tehermentesítésére irányul. A 40 ezer emberre vonatkozó májusi brüsszeli bizottsági javaslat kedvezményezettje Olaszország és Görögország, a mostani, 120 ezer menekültre vonatkozó indítványé pedig rajtuk kívül Magyarország lenne. A magyar kormány azonban ellenzi a kötelező kvótaelőírást, és azt sem akarja elfogadni, hogy határországnak (frontországnak) számítson, mert érvelése szerint a magyar határra érkezők zöme először Görögországban lépett a schengeni övezetbe, az ottani hatóságoknak kellett volna őket regisztrálniuk. Brüsszeli diplomáciai források szerint a jövő szerda este tartandó csúcstalálkozón átfogóbb, általánosabb jelleggel fogják megvitatni a menekültproblematikát, és nem csupán arról lesz szó, felteszik-e a pontot valamilyen módon az i-re a belügyminiszterek asztalán fekvő, 120 ezer menekült elosztására vonatkozó indítvány sorsát illetően. Uniós körökben osztják az Angela Merkel német kancellár által korábban hangoztatott álláspontot, miszerint a csúcsvezetőknek arról kellene eszmét cserélniük, miként tudnak jobban együttműködni a menekültek kiindulási országaival, illetve a sok migráns számára a "nagy utazás" első állomását jelentő Törökországgal. Az "informális" találkozón az EU gyakorlata szerint nem hoznak hivatalos döntéseket, az álláspontokat egyeztetik.

Behívhatják a tartalékos magyar katonákat a menekülthelyzet miatti szolgálatra. Arról, hogy így lesz-e, Simicskó István honvédelmi miniszter tájékoztatója alapján a napokban dönt a nemzetbiztonsági kabinet. A Népaszava kérdésére válaszolva beszélt tegnap Lázár János. A Miniszterelnökség vezetője szakszerűnek és arányosnak nevezte azt, ahogy a rendőrök szerdán a déli határon a migránsokkal és az újságírókkal bántak, amikor felidéztük neki, hogy Ban Ki Munt "sokkolta az a látvány, ahogy ezekkel a menekültekkel és migránsokkal bántak". Az ENSZ főtitkára szerint elfogadhatatlan, ami Röszkénél történt. A miniszter azzal védekezett, hogy például Franciaországban ennél sokkal brutálisabban lépnek fel a rendőrök ilyen helyzetben. Magyar kollégáik vigyáztak arra, hogy minél kevesebb sérülés történjen. A megsérült külföldi újságírók ügyében nem indul vizsgálat, de áttekintik a törvényi hátteret, a mozgásszabadság szabályait műveleti területen. Komolyan kell venni minden nemzetközi megszólalást, de nem lehet megítélni Berlinből, Bécsből vagy New Yorkból, hogy a helyszínen egy parancsnok mi alapján dönt és viseli a felelősséget – fogalmazott a miniszter.

Marko Djurica / Reuters

Egyedül Magyarország képes betartani és betartatni a schengeni szabályokat, ezért nem lenézést és nemzetközi kirekesztést érdemel, hanem megbecsülést. "Olyan mértékűek a népünk kiközösítését és megbélyegzését illető törekvések, hogy annak hosszú távú következményei lehetnek, a magyarok kollektív nemzetközi megbélyegzését pártállásra való tekintet nélkül vissza kell utasítanunk. Mit kell velünk csinálni? Lágerbe kell minket zárni?" – füstölgött Lázár a tegnapi Kormányinfón, ahol a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát igyekezett bebizonyítani. Közölte, minden magyar ember megsértésének
tekinthető az, amit az osztrák kancellár megengedett magának az elmúlt egy hónapban, illetve amit a román miniszterelnök napi rendszerességgel művel. Mind a ketten "gyűlöletbeszédet folytatnak minden magyar ember ellen". Szavai szerint más, Magyarországot most kritizáló országok is kényszerülhetnek
hasonló rendőri eszközök bevetésére, és "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmaznia, még ha az szükséges és arányos volt is. Nincs ok örömre, ünneplésre, a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat kifejezetten megrendítőnek tartja. "A kormány nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy őket ez nem érinti meg." Kerítésre viszont szükség van, akár a jogi határzárra, jelen ugyanis pillanatban a sok "európai blabla között" ez a hatékony intézkedés a határ védelme érdekében.

Nem állítja, hogy június 17-e, a vasfüggöny felépítésének bejelentése óta minden lépésük tökéletes volt, de a kormány igyekezett. Az intézkedések és a schengeni egyezmény betartása eredményezte, hogy lényegében ma Magyarországon a menekülttáborokban alig van ellátásra szoruló ember. Lázár azt panaszolta, hogy a kritikákkal ellentétben a kormány kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt. Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófi zetők pénzéből, miközben hét év alatt csak 65 millió eurót kap az EU-tól. Kiderült, a kormány továbbra is elvi alapon ellenzi a menekültek elosztását meghatározó uniós kvótarendszert, a határok megvédése után azonban hajlandó vitázni arról, milyen szempontok érvényesíthetők azoknak az országoknak a megsegítésére, ahol sok bevándorló van. Világossá tette, Magyarország csak önkéntes alapú elosztást támogatna, kötelező kvótát nem. A szeptember 15-e utáni eseményeket a következő kormányüléseken részletesen fogják értékelni.

Közben a szerb állami rádió és tévé (RTS) felszólította tegnap a magyar hatóságokat, hogy büntessék meg azokat a magyar rendőröket, akik a médiatársaság szerint előző nap bántalmazták az RTS forgatócsoportját a régi röszkei határátkelőnél a migránsokkal vívott összetűzés során. Az RTS szerint egy riporternőjét, egy operatőrét és egy hangtechnikusát bántalmazták a magyar rendőrök. A társaság közleményében elismerte, a forgatócsoport tagjai nem sérültek meg komolyan, de – mint fogalmazott – a helyzet "kellemetlen" volt számukra.

A "nyugat-balkáni útvonal" tehát megváltozott. A szigorított magyar határvédelem miatt Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak Németországba jutni. Horvátország tegnap közölte: nem képes több migránst fogadni, erről pedig a ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR) és az EU-t is értesítette – mondta Ranko Ostojic belügyminiszter. Kijelentette, hogy 24 óra alatt hatezren lépték át illegálisan a határt, ez pedig veszélyezteti az ország biztonságát. Áttörte a horvát rendőrségi kordont és gyalog indult a horvát–szerb határ menti Tovarnikból a tőle északnyugatra fekvő Vinkovce
irányába a menekültek egy csoportja – jelentette a horvát sajtó este. A menedékkérők azért indultak útnak a vasútvonal mentén, mert elégedetlenek voltak azzal, hogy sokat kell várakozniuk a buszokra és a vonatra. A 24sata című napilap arról számolt be, hogy elfogyott a víz és az élelmiszer, továbbá a migránsok meg vannak ijedve. Reggel óta nem kaptak semmilyen információt. Azért indultak el gyalog, mert azt hitték, vissza akarják őket toloncolni Szerbiába.

Horvátországba szerda reggeltől csütörtök délutánig 7300 illegális bevándorló érkezett. Elfogadhatatlan, hogy míg Horvátországnak alkalmaznia kell a nemzetközi szerződésben foglalt kötelezettségeket, addig a környező országok, ahonnan a migránsok jönnek, ezt nem teszik meg – hangoztatta a miniszter. Nem vagyunk olyan ország, amely az adott pillanatban nem képes szolidaritást vállalni, de most arra kérjük a nemzetközi szervezeteket, hogy állítsák meg az áradatot azokban az országokban, amelyek ezeket a törvényeket nem tartják be – mondta. A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezik Szlovéniába az előrejelzések szerint – közölte a Szlovén Vöröskereszt csütörtökön. "Segítségre lesz szükségünk Szlovénia és mindenki más részéről, aki megérti a háború sújtotta területekről menekülő emberek szenvedését" – tudatta a szervezet. A tájékoztatás szerint a vöröskereszt ötezer ember ellátásához elegendő készlettel rendelkezik, de ezenfelül szükségük van még élelmiszerre és pénzre. Miközben Szlovéniában nagy erőkkel dolgoznak az ország felé tartó menekültek fogadását szolgáló infrastruktúra felállításán, a ljubljanai kormány arra számít, hogy Horvátország fel fogja tartóztatni a migránsok nagy részét. Az ország a migrációs válság miatt szerdán ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar–szerb határ lezárása miatt.

Népszava (Címlap: Forrás: Népszava)