Ezzel a számmal Magyarország a középmezőnybe tartozik. Az adatok alapján nagy arányban vándoroltak el a diplomások. Míg itthon a munkaképes lakosság 22,6 százalékának van felsőfokú végzettsége, addig a külföldön élők között 34 és fél százalék az arányuk.

Az uniós átlag egyébként 3,8 százalék. Az adatok alapján az látszik, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt az elvándorlás az uniós tagállamokban

– írja a Népszava.

Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el. 

Az Európai Unió munkaképes korú (20-64 év) lakosainak 3,8 százaléka élt 2017-ben egy másik, az állampolgárságától eltérő uniós tagországban, tíz évvel korábban ez az arány még csak 2,5 százalék volt - ez derült az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.

Az egyes tagállamok között óriásiak a különbségek. Románia és Litvánia lakosai a leginkább mobilisak: a munkaképes korú románok majdnem egyötöde, 19,7 százaléka, a litvánoknak pedig a 15 százaléka tartózkodott tartósan más uniós tagállamban 2017-ben. A két országot Horvátország (14,0 százalék), Portugália (13,9 százalék), Lettország (12,9 százalék) és Bulgária (12,5 százalék) követte, Magyarország pedig 5,2 százalékkal a 13. helyen állt tavaly.

Tíz éve, 2007-ben Magyarország munkaképes korú lakosságának az 1,5 százaléka, 2012-ben pedig a 2,4 százaléka élt egy másik uniós tagállamban. 

A legkisebb mértékben Németország állampolgárai települtek át másik uniós tagállamba: 2012-ben és 2017-ben is 1,0 százalékon, 2007-ben pedig 0,9 százalékon állt az arányuk. Hasonlóan alacsony arányt mértek Nagy-Britannia esetében, 1,1 százalékkal, valamint Franciaország és Svédország esetében, 1,3-1,3 százalékkal.

Általában véve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőkben az átlagosnál nagyobb a hajlandóság az áttelepülésre: a teljes uniós lakosság 30,1 százaléka diplomás, az áttelepülők esetében ez az arány 32,4 százalékra rúgott tavaly. 

Feltűnően nagy a különbség Franciaország és Németország esetében. A más uniós államban dolgozó franciák 62,5 százaléka volt felsőfokú végzettségű, szemben a Franciaországban élők 34,6 százalékával, míg Németországban 54,5 százalékos, illetve 26,7 százalékos volt ez az arány 

Magyarországon a munkaképes korú lakosság 22,6 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel tavaly, a külföldön élő magyarok között 34,5 százalékon állt a diplomások aránya. 

Hat uniós tagállam - a balti köztársaságok, Bulgária, Horvátország és Portugália - esetében fordított volt ez az arány: azaz az otthon élők között magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, mint a kivándorlók között.

A foglalkoztatási arány a teljes uniós lakosságban 72,1 százalék volt tavaly, a tartósan külföldön élők esetében viszont 76,1 százalékot ért el 2017-ben. Magyarországon a teljes lakosság 73,3 százalékára, a külföldre áttelepült magyaroknak pedig a 80,5 százalékára rúgott a foglalkoztatási arány tavaly.

atv.hu/MTI