A vakcina megváltja a világot

Az elemzők természetesen a pozitív kockázatok között is elsősorban a járvánnyal kapcsolatos eseményeket emelték ki. Jobbágy Sándor (Concorde) szerint kedvezően hathat, ha a 2020 végén, illetve 2021 elején jóváhagyott vakcinák a koronavírus-járványt eleinte súlyosbító vírusmutációk ellen is hatásosnak bizonyulnak, így az egyre szélesebb körben folyó beoltás a járvány gyorsabb megfékezését és a legtöbb gazdaság vártnál gyorsabb talpraállását teszi lehetővé. „A 2020-as várakozásokat felülmúló GDP-növekedés a legjelentősebb gazdaságokban már 2021 végére megvalósítja a visszatérést a válság előtti növekedési pályára, miközben az infláció továbbra is mérsékelt marad” – írja válaszában a Concorde elemzője.

Regős Gábor (Századvég) szintén ezt emelte ki: pozitív fejlemény lenne, ha év elején megérkezne több millió vakcina, aminek nyomán eltűnne a koronavírus és többet vissza sem térne. Ebben az esetben gyors kilábalás következhetne be a gazdaságban. Regős továbbá megemlítette a pozitív eshetőségek között, hogy Magyarországon találják fel a koronavírus (vagy más súlyos betegség) ellenszerét – ennek a későbbi bevitelek miatt is lehetne pozitív hatása.

Tardos Gergely (OTP Bank) is megemlítette a vakcinaprogramot: „a gazdaságok a támogató gazdaságpolitikák és egy hatékony oltóprogramnak köszönhetően a vártnál gyorsabban állnak helyre. Ez az alternatív forgatókönyv az alap-előrejelzésnél gyorsabb növekedési pálya felé mutat.”

Gyorsabban áll helyre Magyarország, nő a versenyképesség

A gyorsabb magyar helyreállásra és a versenyképességünk növekedésére az elemzők külön is kitértek. Regős Gábor szerint Magyarország jelentős előrelépést érhet el valamelyik versenyképességi ranglistán jövőre –ez pozitív üzenet lenne. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy bár előrelépés előfordulhat, de a jelentős előrelépés valószínűsége csekély. A lehetőségek között említette továbbá, hogy a BMW-hez hasonló nagyságú beruházás kerül bejelentésre. „Mindenképpen pozitív üzenet lenne az ország versenyképességéről és a befektetői bizalomról” – fűzte hozzá. Ezen kívül mondott egy meglepőnek tűnő lehetőséget is, amelyhez maga is alacsony valószínűséget társíti: "Magyarország dönt az euró bevezetéséről – ennek tényleg csekély a valószínűsége, de a piac pozitívan értékelné" - írja Portfolio-nak küldött válaszában az elemző.

Nyeste Orsolya (Erste Bank) is írt az alapforgatókönyvhöz képest meglepően gyors kilábalás lehetőségéről a vállalati beruházások kapcsán: „Magyarországon a beruházások az idén elég jelentősen visszaestek a Covid-válság nyomán. 2021-ben már növekedés várható, azonban alap-előrejelzésünk egyszámjegyű, 5-7%-os beruházás-bővülést valószínűsít. Az év pozitív meglepetés lenne azonban ha – elsősorban a vállalati beruházások jelenleg vártnál gyorsabb felpattanásának köszönhetően – már a jövő év kétszámjegyű éves növekedést hozna a beruházásokban."

Tardos Gergely is említette a gyorsabb helyreállást: „a hazai gazdaság a támogató gazdaságpolitika és a magas átoltottságnak köszönhetően a vártnál gyorsabban áll helyre. A lakosság az elhalasztott fogyasztást bepótolja, illetve a lakásépítési támogatási program a beruházásokat támogatja.”

Pozitív jegybanki folyamatok

Jobbágy Sándor szerint nem kizárt, hogy 2021 folyamán minden globális jelentőségű jegybank megkezdi a digitális jegybankpénz kibocsátását. „Az új eszköz lehetővé teszi a monetáris politika és a költségvetési politika még hatékonyabb összehangolását (sőt, de facto összeolvadását) és segíti a meghatározó gazdasági centrumok kilábalását a járvány okozta válságból” – írja Jobbágy Sándor válaszában.

Nyeste Orsolya a Fed és az EKB szigorításában lát pozitív kockázatokat, amely szerint akár már 2021-ben elindul valamiféle normalizáció a globális monetáris politikákban „Igazából ezt inkább egyfajta vegyes kockázatnak mondanánk, hiszen a piacok általában nem fogadják jól a szigorúbb monetáris politika irányába történő elmozdulást.” – teszi hozzá.

"S az alapforgatókönyvek szerint ettől nem is kell tartani, hiszen a jelenlegi várakozások szerint mindkét jegybank esetében egészen hosszú ideig maradhatnak a nyomott kamatok, a kiterjesztett eszközvásárlási programok, illetve a likviditás bőséges biztosítása." - írja az Erste elemzője.

Hogy ez megváltozzon, ahhoz szerinte az kellene, hogy egy nagyon gyors felpattanás, növekedés-élénkülés valósuljon meg, egy olyan típusú visszarendeződés, ami együtt jár a deflációs kockázatok eltűnésével, illetve az infláció és az inflációs várakozások élénkülésével. „A vártnál jóval gyorsabb növekedésfelpattanás, a „vírus saga” elfelejtése, magunk mögött hagyása pedig mindenképpen pozitív kockázat lenne a jövő évre nézve” – írja válaszában.

Béremelés, konszolidált költségvetés, egyéb meglepetések

Jobbágy Sándor a pozitív hatású lehetőségek közé sorolja, hogy 2021-ben a hazai egészségügyi dolgozók bérét tovább emelik. „A jelentős mértékű korrekció a nyugat-európai egészségügyi szektorral versenyképes szintre hozza a béreket, segítve a munkaerő visszaáramlását.” – írja, és kitér a költségvetési vonatkozására is:  „A lépés első körben költségvetési kockázatnak tűnik, de ezzel párhuzamosan 2021-ben EU-s döntés születik a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó szabály módosításáráról. Ettől kezdve nem egy rögzített GDP-arányos szint az uniós kritérium, hanem a gazdasági ciklus alakulásával korrigált mutatószámot kell figyelembe venni, így a tagországok nemzeti költségvetései rugalmasabban tudnak reagálni akár válsághelyzetekre, akár a gazdaság aktuális ciklikus pozíciójára.”

Nyeste Orsolya is szól a költségvetés helyzetéről a pozitív forgatókönyvek között, szerinte a magyar államháztartás konszolidációja a jelenleg vártnál gyorsabbnak bizonyulhat. „Idén az államháztartás GDP arányos hiánya akár a 9%-ot is elérheti, és PM várakozásai szerint nem lesz gyors a konszolidáció, hiszen jövőre is a GDP 6,5%-ra körül alakulhat a hiányszám. E téren egy pozitív kockázat lehet a jövő évben, hogy meglesznek a feltételek ahhoz (pl. vártnál gyorsabb növekedés), hogy az államháztartás helyzete a most gondoltnál gyorsabban konszolidálódjon. Ebben a forgatókönyvben az államadósság/GDP arány is a jelenleg vártnál gyorsabb ütemű csökkenésnek indulhatna az elkövetkező években. Az állam alacsonyabb finanszírozási igénye pedig akár a hozamok további csökkenését is elhozhatja.” – írja.

Regős Gábor kitért még az amerikai-európai szabadkereskedelmi tárgyalásokra is: „Újraindulnak a szabadkereskedelmi tárgyalások az EU és az USA között – bár a valószínűsége csekély és egyáltalán nem biztos, hogy megállapodáshoz is vezetne, a piacok vélhetően értékelnék.” (portfolio.hu)