h i r d e t é s

Ez történt ma a parlamentben

Olvasási idő
29perc
Eddig olvastam

Ez történt ma a parlamentben

2019. november 18. - 19:07

 

Orbán Viktort is kérdezték ma a parlamentben.

Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. november 18-án. - MTI/Kovács Attila

Napirend előtt: házszabály, egészségügy, parlagfű

A parlament előtt lévő törvényjavaslatokról, az egészségügyről és a parlagfű elleni védekezésről volt szó a napirend előtti felszólalások első felében hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: "a paranoia" eluralkodott az állampárton

Tóth Bertalan (MSZP) szerint az Országgyűlés előtt lévő, az önkormányzatok működését korlátozó, a bírói függetlenséget támadó és az ellenzéki képviselőket rendszabályozni akaró törvényjavaslatokból az derül ki, hogy "a paranoia" eluralkodott az "állampárton" is, a Fidesz semmit nem tanult az október 13-i önkormányzati választásból.

Rögzítette, az MSZP elfogadhatatlannak tartja ezeket a módosításokat. Szembeállította a Fidesz és az MSZP világát: szerinte a kormánypárt vissza akarja tekerni az idő kerekét, az MSZP a jövőbe néz, a Fidesz újkori kasztrendszert épít, az MSZP az esélyteremtő államban hisz.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, a kormány egyetért a házszabály módosításával, mert az Országgyűlésben nincs helye sem ocsmány, sem trágár beszédnek, sem rendbontásnak. Szerinte más országokban ennél is szigorúbb szabályok vannak. Furcsának nevezte, hogy az MSZP-s politikus beszél demokráciáról, mivel a szocialisták tagjai a szemkilövetők koalíciójának.

Az államtitkár azt kérte a szocialistáktól, a jogállamiság kérdésében ne tartsanak kiselőadást, miközben az MSZMP-t sírják vissza, az 1956-os hősök emlékét tiporják, közben pedig antiszemitákkal fognak össze. Ha közpénzekért aggódnak, akkor Kispesten akciózzanak. Ha pedig Magyarországra hivatkoznak, akkor egyszer tegyenek próbát és támogassák az ország jelöltjeit - hangoztatta. Ez lenne az igazi baloldali forradalom és megújulás - zárta szavait.

Párbeszéd: példátlan jogcsorbítás történik

Szabó Tímea (Párbeszéd) is a képviselők további korlátozásáról beszélt a benyújtott, a fegyelmi szabályokat is érintő javaslatok alapján, szóvá téve, hogy Hende Csaba (Fidesz) az igazságügyi bizottság ülésén Máté evangéliumát idézve azt mondta, aki megbotránkoztatja a kicsinyeket, annak malomkövet kötnek a nyakába és a tenger mélyére vetik. Nyújtsák be úgy a törvényjavaslatot, hogy kössenek malomkövet az ellenzéki képviselők nyakába! - hangoztatta.

Szerinte a világ minden parlamentjében megengedett a bekiabálás, a Fidesz pedig összekeveri az illemtanórát az alapjogokkal. A szólásszabadságot nem lehet csak úgy korlátozni - mondta, hozzátéve: ilyen példátlan jogcsorbítás sehol nincs az EU-ban. Közölte, a kormánypártok azért csinálják ezt, mert az ellenzék kimondja Orbán Viktorról, hogy hazug és tolvaj kormányt vezet. Az sérti a Ház méltóságát, hogy rokkant emberektől elvették a trafikokat és odaadták a tolvaj haveroknak, hogy a gazdáktól elrabolták a földet és bebörtönözték a hajléktalan embereket.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, az Országgyűlés a legfőbb népképviseleti szerv, amely arra való, hogy egymással kulturált módon vitatkozzanak a parlamenti képviselők, és az országot érintő legfontosabb döntéseket meghozzák. Ehhez normális működésre van szükség, a képviselőnek pedig joga van elmondani a véleményét, de nincs joga a döntéshozatalt megakadályozni - fejtette ki. Szerinte az, ami tavaly december 12-én történt és az, amit Hadházy Ákos független képviselő néhány hete tett, nem véleménynyilvánítás volt, hanem rendbontás. Önök ezt a helyet nem veszik komolyan - mondta az ellenzéki képviselőknek.

Jobbik: kevés a pénz az egészségügyre

Lukács László György (Jobbik) az egészségügy helyzetére hívta fel a figyelmet, szerinte az adatok rosszak, nem működnek a reformok, az egészségügy, mintha a törvényhozás mostohagyermeke lenne. Közölte: Magyarországon a születéskor várható élettartam öt évvel marad el az OECD átlagától, jelenleg 76 év. Még rosszabbak az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adatok - jegyezte meg. Elmondta azt is, 38 ezren halnak meg úgy Magyarországon, hogy haláluk elkerülhető lett volt.

Kevés a pénz az egészségügyben és rossz az intézmények teljesítménye - vont mérleget. Beszélt arról is, hogy sajtóhírek szerint a kormány kórházbezárásokra készül.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő minden mondata cáfolható. Szóvá tette azt, hogy a jobbikos politikus "orvosexportőrként" kifogásolja, hogy kevés az orvos. A születéskor várható élettartamról azt mondta, sikerült az uniós átlag és a magyar adatok közötti különbséget 5 évnél kevesebbre letornázni. Hozzátette: javul az egészségben eltöltött évekre vonatkozó adat is.

Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány nem tárgyalt semmilyen kórházbezárásról szóló előterjesztést és nem is kérte, hogy készüljön ilyen. A kormány nem kórházbezárásokkal foglalkozik, mint az önök szövetségesei, hanem kórházépítésekkel - hangsúlyozta.

DK: a kormány csak szavakban küzd a parlagfű ellen

Oláh Lajos (DK) elmondta, Magyarországon másfél millió ember szenved parlagfűallergiában, a kormány szavakban mindig készséggel felvette a harcot a növény ellen, de nagyon kevés érdemi intézkedést tett. Akcióterv van a védekezésre, de kitűzött cél nincs, így számon kérni sem lehet - közölte. Szerinte jobban megéri a földtulajdonosoknak kifizetni a bírságot, mint lekaszálni a füvet.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára szerint Magyarország szigorú törvénnyel biztosítja, hogy a földtulajdonosok megakadályozzák a parlagfű virágba borulását. Hozzátette: a védekezésben a társadalom minden tagjának aktív részvételével lehet hathatós eredményt elérni a védekezésben.

Ismertetése szerint idén novemberig a járási hivatalok 5000 hektár fertőzött területet derítettek fel, a bejárás során pedig 132 millió forint növényvédelmi bírságot szabtak ki.

Napirend előtt: kormány, nemzetpolitika, családtámogatás

LMP: a kormány politikáját szimbolizálják az elmúlt hét javaslatai

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője arról beszélt: az elmúlt egy hét kormánypárti javaslatai - többek között a házszabály módosításáról szóló előterjesztés vagy az önkormányzatokat érintő javaslatok,- szimbolizálják a kormány politikájának lényegét, azt, hogy a kormány mit gondol az Országgyűlés működéséről, az ellenzék szerepéről vagy a nemzeti érdekek érvényesítéséről.
Hangsúlyozta: a Fidesz politikájának lényege a kommunikációs kormányzás, a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás, és ennek érdekében a nemzeti érdekeit is készek kiárusítani. Példaként hozta a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjét amely szerinte a magyar nemzeti érdekek szempontjából nem igazolható, illetve - az azóta visszavont - EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény kihirdetéséről szóló előterjesztést, amelyet a nemzeti szuverenitás feladásaként értékelt.

Az önkormányzatokat érintő kormányzati javaslatok szerinte tovább korlátozzák az önkormányzatok működését és autonómiáját.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra hívta a fel figyelmet: a képviselő nem beszélt arról, hogy a benyújtott kormányzati javaslatok a családok számára mennyi előnnyel járnak, illetve hogyan egyszerűsítenek eljárásokat és csökkentik a bürokráciát. A házszabályi rendelkezésekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: a szabályok mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, és arról szólnak, hogy a rendbontók ellen fel lehessen lépni.

Arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy tiszteljék azok véleményét is, akik a kormánypártokra szavaztak.

Megjegyezte azt is: Keresztes László Lóránt zöldpárti képviselőként egy vasútépítés ellen szólalt fel, illetve egyik percben keleti nyitást másik percben pedig egy Nyugat-Európával kapcsolatos előterjesztést támad.
Kitért arra is: az önkormányzatokról szóló törvényjavaslat támadásával a képviselő a tömegközlekedés működésének biztonságát ellenzi, ami szintén felfoghatatlan egy önmagát zöldnek tartó politikus részéről.

KDNP: kötelességünk támogatni a határon túli magyar közösségeket

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a Magyar Állandó Értekezlet múlt heti ülése kapcsán arról beszélt: a határon túliak egységbe fogták össze a kormánypártokat és az ellenzék pártokat a nemzeti politika érdekében. A DK-ra utalva hozzátette: csak egy párt hiányzott, de ezen nem csodálkoznak, mert a 15 évvel ezelőtti népszavazáson is hasonlóan viselkedtek. "Félek nem sok fogalmuk van a nemzetről" - jegyezte meg.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: van egy "utánpótlás", a Momentum, amely a szlovák és a román kampányban is saját nemzete képviselőivel szemben az ideológiai barátait támogatta.

Harrach Péter hangsúlyozta: a kisebbségi lét viszonyai között dolgozó magyar szervezetek küzdelme minden tisztességes, jóérzésű ember részéről tiszteletet és együttérzést kell, hogy kiváltson. Mindannyiunk kötelessége támogatni őket - jelentette ki.

Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Diaszpóra Tanács zárónyilatkozatát idézte, amelyben a résztvevők aggodalmuknak adtak hangot, amiért egyes magyar politikai pártok, olyan erőket támogatnak, akik nem ismerik el a nemzeti kisebbségek jogait. Úgy vélte: amit a Momentum művelt, annak rengeteg előzménye van a baloldalon, a Jobbik pedig most ugyanazt "a követ fújja", mint a baloldali pártok.

Bírálta a Momentumot, és úgy vélte: a párt EP-képviselői folyamatosan torpedózzák magyar jelölteket Brüsszelben, leveleket írnak Washingtonba, és NATO beavatkozásról álmodnak, a külhoni magyar pártok riválisának kampányolnak Szlovákiában és Romániában is. Ez nem 21 századi, hanem magyarellenes politika, pont olyan, amint amit a baloldal korábban produkált, a rendszerváltás előtt és után.

Novák: minden várakozást felülmúl a családvédelmi akcióterv iránti érdeklődés

Minden várakozást felülmúl a családvédelmi akcióterv iránti érdeklődés: átlépte az 50 ezret a babaváró támogatást igénylő fiatal párok száma, és több mint 20 ezren igényeltek a nagycsaládos autóvásárlási támogatást is - közölte Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a fideszes Selmeczi Gabriella napirend előtti felszólalására reagálva. Elmondta: július 1-je óta már több mint 100 ezer fiatalnak tudnak segíteni a babaváró támogatással, amely egy kamatmentes, gyermekvállalás esetén akár vissza nem fizetendő, 10 millió forintos, szabadfelhasználású kölcsön.

Bejelentette azt is, átlépte a 20 ezret a nagycsaládos autóvásárlási támogatás igénylők száma. Ez értékelése szerint ismét egy százezres közösség, azt alapul véve, hogy ezekben a családokban legalább három gyermek van.

Az államtitkár kitért arra: a kormány a diabétesszel élő gyermekek és családjaik számára is kedvező lépésekről döntött, így a gyermekek otthongondozási díjában, illetve ápolási díjban indokolt esetben a 1-es típusú diabéteszes gyermeket nevelők is részesülhetnek majd. Emellett - folytatta - a diabétesszel kapcsolatos egészségügyi eszközök támogatását megemelték, illetve beemelték a támogatotti körbe.
Az államtitkár még két törvénymódosítás, a diplomás gyed kibővítése és a nagyszülői gyed bevezetése ügyében is a képviselők támogatását kérte.

Selmeczi Gabriella (Fidesz) napirend előtti felszólalásában a 2002. és 2010. közötti balliberális kormányok "családokat sújtó" intézkedéseit vette számba, és felsorolta a 2010. után tett családbarát intézkedéseket.

Napirend, interpellációk

Az Országgyűlés a napirend előtti felszólalások után egyhangú szavazással igazolta a jobbikos Dudás Róbert mandátumát, aki Mirkóczki Ádám megüresedett parlamenti helyét foglalta el. Varga Szimeon nemzetiségi szószóló a várnai csatáról emlékezett meg, majd az interpellációk között az új szakképzési törvényről is szó volt.

Mandátumigazolás

Hargitai János (KDNP) a mentelmi bizottság elnöke ismertette: a Mirkóczki Ádám (Jobbik) lemondása után megüresedett parlamenti helyet a Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik pártlistájáról Dudás Róbertnek adta ki.

A mentelmi bizottság hétfői ülésén a benyújtott iratokat megvizsgálta, azokat rendben találta, megállapította, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn, és egyhangúlag azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy igazolja a mandátumot. A parlament 170 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül igazolta az új képviselő mandátumát, aki ezt követően letette esküjét. Az elnöklő Latorcai János bejelentette: ezzel az országgyűlési képviselők létszáma 196.

Bolgár szószóló

Varga Szimeon bolgár szószóló a várnai csatát elevenítette fel az ütközet 575. évfordulója alkalmából. Kiemelte: a keresztény szövetséges seregek az egyik utolsó csatát vívták az oszmán hódítók ellen a keresztény Európa védelméért, és több mint tízezer harcost veszítettek, és halálát lelte I. Ulászló király is.
A vereség ellenére a várnai csata céljai, Hunyadi János neve örökre pozitívan maradt fenn az utódok emlékezetében - fogalmazott Varga Szimeon.

A szószóló kitért "a népek harcának" jelentőségére a történelmi bolgár-magyar barátság szempontjából is, majd jelezte: jövőre ünnepli a két ország a diplomáciai kapcsolatok felvételének 100. évfordulóját.

Napirend

A képviselők 170 igen szavazattal, egyhangúlag döntöttek arról, hogy sürgősséggel tárgyalják az alaptörvény nyolcadik módosításáról, az önálló közigazgatási bíráskodás megszüntetéséről szóló előterjesztést. A javaslat általános vitáját kedden tartják.

A képviselők arról is határoztak, hogy a pénteki napon több új napirendi pontot tárgyalnak, amelyek külügyi tárgyú javaslatokat érint.

A ház elé került Handó Tünde lemondási idejéről történő határozat is.

Az Országgyűlés korábban Handó Tündét 2020. január 1-jei hatállyal az Alkotmánybíróság új tagjának választotta. Ezt követően Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal elnöki tisztségéről való lemondását az Országgyűlés elnökének benyújtotta. Az Országgyűlés elnöke a lemondási idő utolsó napjaként november 30-ára tett javaslatot, ezt az Országgyűlés 144 igen, 5 nem és 16 tartózkodás mellett fogadta el.

Interpellációk

Jobbik: mi a célja az új szakképzési törvénynek?

Csányi Tamás (Jobbik) az új szakképzési törvény tervezete kapcsán szóvá tette a közalkalmazotti státusz elvételét. Kiemelte: nem egyértelmű, kiket érint a védett státusz megszüntetése, csak a szakoktatókat, vagy a közismereti tárgyakat oktató pedagógusokat is. Az új szakképzési törvény nem fogalmaz egyértelműen - szögezte le.

Kitért a bérekre is, és emlékeztetett: 2014 óta a vetítési alap változatlan, az akkori minimálbér. Ezt a vetítési alapot befagyasztották, miközben a minimálbér folyamatosan nőtt, és mostanra elérte a 149 ezer forintot. A pedagógus bértábla így nem éri el a szakmunkás bérminimumot.

Megjegyezte: béralkuról beszélnek, de végiggondolták ezt? Szerinte a nemzet napszámosaiból "NER-cselédeket" csinálnak.

Schanda Tamás, az az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára kikérte a maga és kormány nevében hogy a pedagógusokat bárki cselédnek nevezze. A minimális tisztelet önöktől, Gyurcsány Ferenc cselédeitől is elvárható - fogalmazott.

Hozzátette: a Jobbik feladta korábbi elveit és összeállt azokkal, akik elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, számos iskolát bezártak katasztrofális kormányzásuk alatt. A jelenlegi kormány megbecsüli a pedagógusokat - jelentette ki, hozzátéve: ezt az eddig megtett intézkedések igazolják.

Kitért arra, hogy osztrák mintára jobb és rugalmasabb lesz a szakképzés, ösztöndíjat kapnak a szakképzésben tanulók, és több mint 32 ezer, szakképzésben tanító pedagógus bére jövő nyártól átlagosan 30 százalékkal nő, amire a költségvetés éves szinten 35 milliárd forintot biztosít.

A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament, 113 igen, 42 nem és 1 tartózkodás mellett jóváhagyta.

Interpellációk

Az iskolaérettség megállapításáról, a felcsúti labdarúgó akadémia tao-elszámolásairól és a víziközmű-vagyon fejlesztéséről kérdezték a kormányt az interpellálók hétfőn az országgyűlésben.

MSZP: valóban meg akarják változtatni az iskolaérettség megállapításának szabályait?

Hiller István (MSZP) az iskolaérettség megállapításának átalakítását tette szóvá. Kiemelte: az eljárás eddig nem volt bonyolult, a gyermeket legjobban ismerők döntöttek. A szülő javaslatára vagy kérésére, az óvodapedagógussal együtt történtek megbeszélések, és megállapodtak, hogy menjen-e a gyermek iskolába, vagy sem. A tervezet ezt a rendszert kívánja megszüntetni - mutatott rá a korábbi oktatási miniszter.
Hiller István kifejtette: ezentúl a szülőnek az Oktatási Hivatalhoz kell fordulnia a saját gyermeke ügyében, és a hivatal emberei a távolból feltöltött dokumentumok, orvosi leletek alapján döntenek. Ha a szülő ezt nem fogadja el, közigazgatási pert kezdeményezhet - mutatott rá.

Komolyan gondolják, hogy szülők ezrei arctalan és ismeretlen hivatali gárdától várhatják a megfelelő döntés megszületését? - tette fel a kérdést. Ez így ostobaság, évente 40 ezer gyermek sorsáról van szó - jelentette ki, és azt firtatta: tervezik-e megváltoztatni a szabályozást, vagy valóban ezt kívánják bevezetni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára rámutatott: a kormány abból indul ki, hogy minél inkább a gyermekek érdekék szolgálja. Hasonló felkészültségű és képességű gyermekeket az ország bizonyos településein nem nyilvánítottak iskolaérettnek, máshol pedig engedtek volna iskolába menni. Kitért arra is, hogy az OECD-országok közül a legtöbb helyen a magyarhoz hasonló szabályozás van és 6 év a korhatár, elsősorban az angolszász országokban van ennél alacsonyabb kezdő időpont. Kiemelte: az új rendszer szerint, ha a gyermek fejlettségi foka olyan, lehetőség lesz arra, hogy ne menjen iskolába. Az a cél, hogy minden első osztályos körülbelül hasonló fejlettségi fokkal kezdje meg tanulmányait.

Kitért arra is, hogy nem ez volt az első intézkedés, hanem a három éves kortól kötelező óvodáztatás.
A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 110 igen, 46 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

DK: miért rejteget a kormány TAO-elszámolásokat?

Varju László (DK) a felcsúti labdarúgó akadémia TAO-elszámolásainak "rejtegetéséről" érdeklődött, utalva arra, hogy pártja pert indítva kérte ki ezeket az elszámolásokat, de a kormányzat az adatokat - szerinte mondvacsinált okkal - bekérette a szaktárcához, amely eldugta azokat.

Önök nyilvánvalóan azért rejtegetik ezeket a közérdekű adatokat, mert a fociakadémia nem tud elszámolni ezzel az összeggel - jelentette ki az ellenzéki képviselő, hangsúlyozva, már régen ki kellett volna adni a kért információkat.

Válaszában Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára megemlítette: eltérő a DK átláthatósággal és nyilvánossággal kapcsolatos álláspontja, ha másról vagy ha saját ügyeiről van szó.
Példaként Kálmán Olga megbízását vagy egy meg nem nevezett, de jogerősen elítélt személy vezette ügyvédi iroda megbízásait hozta fel.

A kérdezett eljárást teljes mértékben törvényesnek és jogszerűnek nevezve a kormányzat céljaként említette, hogy a kifizetett támogatásokat az eredeti fejlesztési célra fordítsák, hozzátéve, hogy a tárca vizsgálata után a tulajdonosnak visszaadott iratokat ki tudja kérni az alapítványtól a DK.
A választ az interpelláló nem fogadta el, a plénum viszont 110 igen és 43 nem szavazat, valamint egy tartózkodás mellett igen.

LMP: mit tesz a kormány a vízközmű-hálózat összeomlása ellen?

A szerinte rendkívül súlyos válságban lévő víziközmű-vagyon fejlesztésére fordítani kívánt forrásokról kérdezte az innovációs és technológiai minisztert Keresztes László Lóránt (LMP), aki arról beszélt: szakmai szervezetek másfél- és háromezermilliárd forint közé teszik a fejlesztésekből a következő 15 évre hiányzó összeget.

Példaként azt hozta fel: a víz negyedét nem tudják eljuttatni a fogyasztókhoz a hálózat problémái miatt.
Arról érdeklődött: mekkorára becsüli a kormányzat a területről hiányzó forrásokat, mekkora összegre lehet majd pályázni, és milyen reális, átfogó stratégiája van a kormányzatnak a helyzet kezelésére.

Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azzal kezdte válaszát: nem fog összeomlani a magyar víziközmű-rendszer, ahogy egyetlen olyan hálózat sem, amelynek katasztrófáját az ellenzék rendszeresen vizionálja.

Hozzátette: 2010-ben egy négy évtizede elmaradó korszerűsítésekkel működő hálózat működött Magyarországon, a kormányzat viszont már a következő évben megtette az első lépéseket a helyzet orvoslására.

Az a célunk, és nem is lehet más, hogy Magyarországon mindenki tiszta ivóvízhez jusson - fogalmazott.
A kérdező nem fogadta el a választ, a plénum viszont - 110 igen, 38 nem és egy tartózkodás mellett - igen.

Interpellációk

A nyugdíjas-szegénységről, a nyugdíjprémiumról, a következő uniós költségvetésről és egy a fővárosba tervezett iskoláról is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

Párbeszéd: hogyan fékezik meg az időskori szegénységet?

A szavai szerint dinamikusan növekvő időskori szegénység kezeléséről kérdezett Burány Sándor (Párbeszéd), aki azzal kezdte felszólalását: míg 2014-ben 4,6, addig 2017-ben már 9,8 százalék volt a 60 év felettiek között a szegények aránya.

Példaként hozta, hogy 48 ezren 50 ezer, 580 ezren pedig 100 ezer forint alatti ellátásban részesülnek, megemlítve, hogy az infláció az átlagnál nagyobb mértékben érinti a nyugdíjasok fogyasztásában erőteljesebben  jelen lévő termékeket.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára bűvészkedésnek nevezte az elhangzottakat, mondván, a kérdező megállapítása egy arányszám eredménye, márpedig nem a nyugdíjak csökkennek, hanem a bérek emelkednek az utóbbi években Magyarországon.

Hozzátette: kifogásolta, hogy az interpelláló annak a Németországnak a példát hozza fel, ahol a magyarországi közel kétszerese a nyugdíjas-szegénység, és hangsúlyozta: 2010 óta a kormányzat - elődjétől eltérően - emelte a nyugdíjakat és csökkentette a rezsit.

A választ az interpelláló nem fogadta el, a parlament viszont 113 igen, 36 nem és egy tartózkodás mellett - igen.

Fidesz: harmadszor kapnak a nyugdíjasok nyugdíjprémiumot

Kovács Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány intézkedései miatt a gazdaság egyre jobban teljesít. Hangsúlyozta, hogy 2019 már a harmadik olyan év, amikor nyugdíjprémiumot kapnak a nyugdíjasok.
Világosan látszik, hogy a kabinet megbecsüli a nyugdíjasokat, akik idén már harmadik alkalommal részesülnek nyugdíjprémiumban, ami átlagosan húszezer forint lesz - hangsúlyozta. A jogosultak novemberben nyugdíj-kiegészítést is kapnak - tette hozzá.

Kik a jogosultak és mekkora összeg áll rendelkezésre a pluszpénz kifizetésére? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy novemberben 2,6 millióan részesülnek többletjuttatásban, amire a költségvetés 77,5 milliárd forintot fordít. A büdzséből 2016. novembere óta 273 milliárd forintot fizettek ki eddig többletjuttatásként a nyugdíjasok számára - tette hozzá.
A képviselő a választ elfogadta.

Jobbik: hogyan alapíthat iskolát Budapesten a Maarif Alapítvány?

Brenner Koloman (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány az elmúlt években elutasította a migrációt, és ezt a Jobbik is támogatta. A kabinet most mégis ott tart, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik "lobbiszervezete", a Maarif Alapítvány Budapesten hozhat létre iskolát. A szervezet 41 országban 315 iskolát tart fent, de Romániát kivéve egyetlen európai uniós országban nincs ilyen intézménye - mutatott rá.

Az alapítvány egyik alelnöke ugyanis egy radikálisnak tartott, és a terroristacsoportokhoz ezer szállal kötődő szervezetnek az alapítója - hangsúlyozta.
Hogyan lehetséges az, hogy miközben a szabálytalan migráció megállítása a cél, egy terrorszervezetekhez kapcsolódó alapítvány iskoláját "tárt karokkal invitálják" - kérdezte.

Menczer Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy az említett iskola még el sem kezdte a működését, csak jövőre indít egy előkészítő évfolyamot. Az intézmény teljes mértékben megfelel a jogszabályoknak, magyar igazgatóval, a magyar oktatási rendszerbe teljes mértékben illeszkedve végzi majd a tevékenységét - emelte ki. Hozzátette, az alapítvány világszerte 315 iskolát tart fent, és intézményei vannak Németországban, az Egyesült Államokban és Franciaországban is.

A választ a képviselő helyett a Ház fogadta el 107 igennel, 31 nem és egy tartózkodás ellenében.

KDNP: milyen szakaszban van az uniós költségvetés tervezése?

Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a következő uniós költségvetés igazságtalan és Magyarország számra elfogadhatatlan. A következő pénzügyi ciklusban 24 százalékkal akarják csökkenteni a magyar uniós forrásokat, a finn soros elnökség javaslata pedig további harmincmilliárd euróval csökkentené a kohézióra szánt összeget - tette hozzá.

Amennyiben megvalósul az uniós javaslat, az Magyarország és a régió számára is büntetés lenne - jelentette ki.

Milyen szakaszban van az uniós költségvetés tervezése, abból Magyarország számára mi az ami elfogadható, és mi az ami nem? - kérdezte.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára súlyosan problematikusnak, politikailag motiváltnak és igazságtalannak nevezte az uniós javaslatot.

Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök négy területet nevezett meg, amelyeken változtatni kell egy igazságos és elfogadható uniós költségvetés érdekében.

A bevételi oldalon átláthatóságra és egyszerűsítésre van szükség és meg kell szüntetni a Nagy-Britannia kérésére kialakított, de már indokolatlan korrekciós rendszert - közölte. A kohéziós politikára áttérve azt mondta, racionális gazdasági indokok miatt is szükséges a kevésbé fejlettek támogatása.

A javaslat alapján azonban jelentősen csökkennének a kohéziós források és Magyarország szenvedné el a legnagyobb, 24 százalékos forrásvesztést, ami teljes mértékben elfogadhatatlan - jelentette ki az államtitkár.

Azt is bírálta, hogy az új végrehajtási szabályok súlyos terheket rónának a kedvezményezettekre, miközben növelnék az adminisztrációs kiadásokat.

Magyarország nem fogadja el a jogállamisággal, a migrációval vagy a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos új feltételek bevezetését - szögezte le.
A képviselő a választ elfogadta.

Interpellációk

A kórházi fertőzésekről, a kórházi létszámstopról szóló hírről, a nyugdíjrendszerről, az akadémia egykori kutatóhálózatáról és a migrációs nyomásról kérdezték a kormány tagjait az interpelláló képviselők.

MSZP: mit tesz a kormány a kórházi fertőzések ellen?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy tavaly több, mint 15 ezer kórházi fertőzés történt és azok miatt 541-en meg is haltak. Hangsúlyozta, hogy 2017-hez képest 23 százalékkal nőtt a kórházi fertőzésben elhunytak száma.

A kormány lépései haszontalanok, hiszen míg a fertőzöttek száma nem csökkent, a fertőzés miatt elhunytaké nőtt - bírált a politikus.

Mikor látják be, hogy a kórházi fertőzésekkel szembeni lépeseik nem voltak megfelelőek, milyen új lépéseket tervezek, hogy csökkentsék a fertőzések miatt elhunytak számát - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy az MSZP-SZDSZ kormány úgy próbálta elérni, hogy kevesebben vegyék igénybe az egészségügyi ellátásokat, hogy bevezette a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok mindenki számára elérhetőek - tette hozzá, hangsúlyozva, Magyarország az egyik olyan európai ország, amelyik a legtöbb és legátláthatóbb adatot szolgáltatja.

A kórházi kezelésekkel összefüggő megbetegedések aránya Magyarországon négy százalék, míg az európai 5,5 százalék - hangsúlyozta.

A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament ezt 111 igennel, 34 nem és egy tartózkodás ellenében tette meg.

DK: mikor oldják fel a kórházi a létszámstopot

Gréczy Zsolt (DK) arról beszélt, hogy miközben ezrek halnak meg a megfelelő ellátás hiányában, nincs elég orvos, kórházi osztályok zárnak be, már ott tart a spórolás, hogy nem lehet tudni, a kórházak felvehetnek-e orvosokat és ápolókat.

Az egyik bejelentés arról szól, hogy nincs létszámstop, a másik arról, hogy azt igyekeznek feloldani - mondta.

Mikor oldják fel ezt a létszámstopot, mikor vehetnek fel újra orvost és ápolót a kórházak - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára cáfolta a képviselő által említett, a kórházi dolgozók felvételének stopjáról szóló sajtóhírt.

Tíz év alatt 770 milliárd forinttal emelkedett az egészségügyre fordított költségvetési összeg - hangsúlyozta, az egészségügyi béremeléseket soroló államtitkár.
A kérdező nem, de az Országgyűlés elfogadta a választ 112 igennel, 37 nem és egy tartózkodás ellenében.

LMP: mi lesz a nyugdíjrendszerrel?

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, mi lesz a nyugdíjrendszerrel, ha lassul a gazdasági növekedés. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban egyre többen jelzik előre, hogy lejárt a gazdasági növekedés ideje.

2020-ban a magyar gazdasági növekedés minden előrejelzés szerint három százalék alá csökken. A kormánynak azonban esze ágában sincs korrigálni az egyenlőtlenségeket - jelentette ki.
Ha bekövetkezik a gazdasági lassulás, akkor miből finanszírozzák a nyugdíjakat ? - tette fel a kérdést.
Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy amikor emelkednek a bérek, az azt is jelenti, hogy a keresők a későbbiekben magasabb nyugdíjakat fognak kapni.

Az szja. korábban harminc százalék fölötti volt, most csak 15, bevezették a családi típusú adókedvezményeket is - hangsúlyozta.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban megtette ezt 117 igennel, 35 nem és egy tartózkodás ellenében.

Párbeszéd: mi lesz a volt akadémiai kutatóintézeti hálózat sorsa?

Mellár Tamás (Párbeszéd), arról érdeklődött, hogyan képzeli el a kormányzat a rendszer működését, mikor lesz annak alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata.

Választ várt arra, hogyan működik majd változatlan feladatokkal, de a hálózat nélkül az akadémia, milyen stratégia mentén működik majd az új szisztéma.

Válaszában Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára azt mondta: a kormányzat azt tűzte célul, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb európai állam egyikévé váljon, és ennek útja az innováció erősítése, amihez több és eredményesebb kutatásra van szükség.

Hangsúlyozta: a területre jövőre az ideinél 32 milliárd forinttal többet, összességében 150 milliárdnál nagyobb forrást fordít a kormányzat. Jelezte: van alapító okirata és szervezeti-működési szabályzata a kutatóintézet-hálózatnak.

A kérdező nem fogadta el a választ, a parlament viszont - 114 igen, 35 nem és egy tartózkodás mellett - megszavazta azt.

Fidesz: mit tesz a kormány a növekvő migrációs nyomás ellen?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) arról kérdezett, mit tesz a kormány a növekvő migráció jelentette probléma kezelésére.

Emlékeztetett arra: négy éve, a súlyos migrációs válsághelyzet idején Nyugat-Európa államai a feltétel nélküli befogadást propagálták úgy, hogy nem volt valós tervük a muzulmán többségű érkezők integrálására, aminek következtében korábban ismeretlen problémák jelentek meg és állandósultak nagyvárosaikban.
Menczer Tamás, a szaktárca államtitkára válaszát azzal kezdte: a kormány kitart eddigi politikája mellett, amelynek lényege, hogy a bevándorlást meg kell állítani.

Közlése szerint mindhárom, Európát célzó útvonalon súlyos a bevándorlási probléma, a legszerényebb becslések szerint is 30-35 millió azok száma, akik bármelyik pillanatban úgy dönthetnek, hogy útnak indulnak kontinensünk felé, más kalkulációk szerint viszont tízmilliókkal nagyobb is lehet ez a tömeg.

Jelezte: komoly probléma, hogy az ENSZ és a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság nem megállítani, hanem megszervezni akarta a bevándorlást. Megjegyezte, Európa határainak védtelensége miatt ki vagyunk szolgáltatva Törökországnak, ahol négymillió bevándorló él.
Az interpelláló elfogadta az államtitkári választ.

Interpellációk, azonnali kérdések

A bírák fizetésének emelését firtatta az utolsó interpelláció, majd a parlament áttért az azonnali kérdések órájára, ahol a miniszterelnököt is faggatták a képviselők.

Jobbik: jogállamban keresnek-e többet az ügyészek a bíráknál?

A jobbikos Gyüre Csaba arról érdeklődött, jogállamban keresnek-e többet az ügyészek a bíráknál. Azt hangsúlyozta: a jogállam egyik alappillére a bírói függetlenség, aminek egyik fő eleme az átlátható és tisztességes illetmény.

Arról beszélt: a tavaly őszi ügyészi illetményemeléssel a vádhatóságnál dolgozók ötödével keresnek többet, mint az azonos szolgálati idővel és beosztással rendelkező bírák.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt közölte: több európai országban is eltér a két testület bérezése, hozzátéve, hogy a bíráknak hivatásuk felelősségéhez, méltóságához illő bért kívánnak biztosítani, a korábban beígért emelés pedig nem kérdéses.

Az interpelláló nem fogadta el a választ, a parlament 111 igen, 39 nem és egy tartózkodás mellett megszavazta.

Jobbik: meg lehet élni a minimálbérből?

Jakab Péter (Jobbik) a miniszterelnökhöz fordulva egy külföldre kényszerült édesapa kérdését idézte, miszerint mennyi kártérítést kellene kapnia a lányaitól külön töltött napokért. Mit üzen neki, hogy Magyarország jobban teljesít, vagy hogy fontosak a magyar családok? Ezt nehezen fogják elhinni - jegyezte meg. Egy nyugdíjas - szavai szerint - arra kíváncsi, meg tudna-e a kormányfő élni 56 ezer forint nyugdíjból, egy melós pedig, hogy a családja meg tudna-e élni minimálbérből.

Orbán Viktor, miniszterelnök úgy reagált: a szakmájuknak van egy nagyon előnyös tulajdonsága, az emberek időnként leadják a szavazataikat, és elmondják, ki mennyit ér. A Jobbik 2010-ben még 20 százalékot ért, 2019-ben pedig 6 százalékot. Ennek oka ott kereshető, ahol a képviselő kérdése is: önök visszaélnek az emberek türelmével - fogalmazott a kormányfő. Idézte jobbikos politikusok korábbi nyilatkozatait, miszerint Gyurcsánynál lejjebb csak pokol van, a Jobbik egyetlen baloldali párttal sem fog össze, Gyurcsány 2006-os tevékenysége pedig büntetőjogi kérdés kellene, hogy legyen. Ma összeállnak, együttműködnek vele, osztozkodnak vele, mindent amit tesz, magukra vállalják - összegzett a miniszterelnök, aki kiemelte: aki közösködik, az közösséget vállal. Uraim, meddig él vissza a Jobbik az emberek türelmével? - tette fel a kérdést a kormányfő.  

Jakab Péter azt mondta: joggal kíváncsiak a válaszokra az emberek, akik sokszor közelharcot vívnak a túlélésért. Szóvá tette a házszabály tervezett módosítását is, és azt hangoztatta: nem az a megoldás, hogy kitiltják az ellenzéket a parlamentből.

Orbán Viktor viszonválaszában azt mondta: 2010-ben a minimálbér 73.500 forint volt, 2019-ben 149 ezer forint. A szakmunkás minimálbér 2010-ben 89.500 forint volt, idén már 195 ezer forint. "Mi nemcsak kiabálunk, hangoskodunk, hanem le is tettünk valamit az asztalra" - fogalmazott.

Az új szabályokról úgy vélekedett: az ellenzék trágárságot, rendbontást és agressziót hozott be az ülésterembe, ez nem jó, és komolyabb következmények kellenek. Rendbontás, agresszió és trágárság egyetlen munkahelyen sem engedhető meg, és, ha ezt nem teheti meg egy magyar munkavállaló, miért tehetnék meg a Jobbik képviselői.

A Jobbikról szólva kiemelte: érti, hogy a hatalom meg a pénz érdekli őket, de ennek ára van. Emlékszik a legradikálisabb, antikommunista pártra Magyarországon, amelyik a végén összeállt Gyurcsányékkal, meg az MSZP-vel, és ma alulról szagolja az ibolyát.

Az MSZP a magánnyugdíjpénztári megtakarításokról

Harangozó Tamás (MSZP) a magánnyugdíjpénztári megtakarítások után érdeklődött. Mi van három millió ember egyéni számlájával amit megígértek korábban? - firtatta. Hogy van az, hogy a köztársasági elnöknek, a fideszes kinevezetteknek egyszerre megduplázzák a fizetését, miközben egyébként létszámstopot vezetnek be az államigazgatásban?

Orbán Viktor azt mondta: a valóság az, hogy a szocialisták már kormányoztak. "Ízlésem szerint a kelleténél hosszabb ideig" - fogalmazott. Hozzátette: el is vettek egyhavi nyugdíjat, megkurtították őket. Ezt önökön kívül ebben a házban még soha senki nem tette meg. Ezzel szemben a kormánynak van egy megállapodása a nyugdíjasokkal, miszerint a nyugdíjak értéke nem csökkenhet, amíg polgári kormány van Magyarországon. Egyetlen évben sem csökkent, és olyan évek is voltak, amikor emelkedtek, és emelkedni fog ezután is - rögzítette a kormányfő, és kitért arra, hogy a gazdaságpolitikai sikereknek köszönhetően nyugdíjprémiumot tudnak fizetni, ami emeli a járandóságot.

Emlékeztetett az önkormányzati választások eredményére, eszerint hat megyében az MSZP a közgyűlésbe sem került be, azaz nem ugrották meg az öt százalékot. Ennyit a nép hangjáról - jegyezte meg a kormányfő.

Arról is szólt, miközben sajtószabadságról papolnak, az ország legnagyobb példányszámú baloldali napilapját egy oligarcha tartja el. Nem sok ez a képmutatásból? - kérdezte.

Harangozó Tamás azt mondta, a 13. havi nyugdíjat az MSZP-kormány vezette be és a világgazdasági válságig biztosították. Ismét az egyéni számlákat firtatta.

Orbán Viktor kiemelte: nem lepi meg a logikája, miszerint pártdöntést lehet hozni magánvagyonokról. Ez az önök oldalán így is van - közölte.

Kitért arra, hogy az önkormányzati választások óta csak néhány hét telt el, ezalatt a szocialisták a saját fizetésüket megemelték, a Gyurcsány-korszak embereit visszahozták, élén Draskovics Tibor egykori miniszterrel, Havas Szófiát, aki az 56-os forradalmárokat nácikhoz hasonlította, szinté sikerült visszahozni a Városházára, egy büntetőügyben elítélt, és eljárás alatt álló Czeglédyt pedig folyamatosan megbízásokkal látnak el. Söprögessenek a saját házuk előtt - jelentette ki. (MTI)


 

h i r d e t é s