h i r d e t é s

Ez történt ma az országgyűlésben

Olvasási idő
37perc
Eddig olvastam

Ez történt ma az országgyűlésben

2020. április 06. - 19:30

 

Folytatta munkáját az Országgyűlés, összesen tizenegy előterjesztést tárgyaltak.

Budapest, 2020. április 6. A közelmúltban elhunyt képviselőkre, Csákabonyi Balázsra és Fazakas Szabolcsra emlékeznek néma felállással az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A Miniszterelnökséget vezető miniszter koronavírus-járvány kezelésével összefüggő napirend előtti felszólalásával, majd a frakciók arra adott válaszaival kezdődött meg az Országgyűlés négynapos ülése hétfőn.

Két közelmúltban elhunyt képviselőre emlékeztek

Az Országgyűlés ülését Kövér László házelnök nyitotta meg. A Ház ezt követően két, a közelmúltban elhunyt szocialista képviselőre, Csákabonyi Balázsra és Fazakas Szabolcsra emlékezett egyperces néma felállással.

Gulyás: széles összefogásra van szükség a járvány elleni védekezésben

A lehető legszélesebb összefogás létrejöttét sürgette a koronavírus-járvány elleni intézkedések miatt a magyar társadalomban és a politikai életben egyaránt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter napirend előtti felszólalásában.
A tárcavezető hangsúlyozta, a járvány elleni védekezés hetekig, hónapokig fog tartani; a fertőzöttek száma ugyan nő, de a közép-európai régió és különösen Európa más országaihoz képest Magyarország jól tartja magát: az elmúlt hetek járványügyi korlátozó intézkedései beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
Hozzátette: a járvány terjedése lassult, a kórházak egyelőre nem szembesülnek annyi beteggel, amelyet ne tudnának ellátni.
Gulyás Gergely kijelentette továbbá, az önkormányzatok hozzájárulása a koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet kezeléséhez a költségvetésük 3-4 százalékát érinti átlagosan, vagyis a lehető legkevesebb a várható gazdasági visszaeséshez képest.
A miniszter úgy értékelt: nem mérik fel a helyzet komolyságát azok az ellenzéki nyilatkozatok, amelyek az önkormányzati szerepvállalással kapcsolatban elhangzottak.
Emlékeztetett: a helyhatóságok költségvetése az utolsó, szocialisták által kormányzott évben, vagyis 2010-ben mintegy 1800 milliárd forint volt. Most is ehhez közelít az érték, holott a kormány átvette az egészségügy és az oktatás feladatát, és mintegy 1400 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg az önkormányzatokat.

Jobbik: ne késlekedjen a kormány az emberek megsegítésével!


Jakab Péter, a Jobbik elnök-frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője az elhangzottakra reagálva azt sürgette: ne késlekedjen a kormány a munkavállalók megsegítésével, mert újabb négyezer munkanélkülit eredményez minden napnyi "tétlenkedés".
Ez vétkes mulasztás - jelentette ki, azt sürgetve, "ne fosszák ki az önkormányzatokat", hiszen van elég pénz a költségvetésben, így nem kell megszorító politikát folytatni; példaként a kormányzat által "propagandára" vagy a Belgrád-Budapest vasútvonalra költött forrásokat említette.
Brüsszel kettőezer milliárd forintot tett felszabadíthatóvá - tette hozzá, mondván, ezzel az eszközzel élhet a kormányfő, akinek korlátlan hatalmat szavaztak meg korlátlan időre, így "azokat az uniós pénzeket, amiket Mészárosnak, meg a famíliának szánt, azokat szépen át kell csoportosítani az ápolók, a rendőrök és a melósok zsebébe".
Hozzátette: Mészáros Lőrincnek most kellene belenyúlnia a saját zsebébe, szerepet vállalnia a közteherviselésből, akár egy rendkívüli adó formájában.
Egyben sürgette, hogy a munkavállalók bérének legalább négyötödét vállalja át az állam, "hogy ne azok cipeljék a hátukon ezt az országot, akik a legrosszabbul keresnek, mert ők akkor ebbe bele fognak dögleni".

MSZP: több pénzt az embereknek!

Több pénzt az embereknek! - sürgette reakciójában Tóth Bertalan (MSZP) Azt kérte, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül, ezért emeljék háromról kilenc hónapra a munkanélküli-ellátás időszakát háromról kilenc hónapra, annak minimális összegét pedig százezer forintra.
Azt szorgalmazta, hogy azonnal, ne pedig jövő februárban adjanak több pénzt a nyugdíjasoknak, az emelés mértéke pedig 6,5 százalék legyen, ami szerinte pont háromszorosa a miniszterelnök által ígértnek.
Sürgette, hogy hirdessenek létszámstopot a közszférában és a multinacionális cégeknél, amelyek "több ezermilliárd forintot hordtak ki ebből az országból", és adjanak 80 százalékos bérkiegészítést a vállalkozásoknak, de bővüljön az önkormányzatok finanszírozása is, hiszen helyben ezek látják el a védekezési feladatokat.
Semmi pénzt a haveroknak, semmi pénzt a rokonoknak! - szólította fel a kormányzatot Tóth Bertalan, kijelentve, a kormányzat a parlament elé hozott egy "gyalázatos salátatörvényt, amelyben eltitkolják a közpénzfelhasználást, és jövedelemhez, földekhez és sok mindenhez juttatják a háttér-oligarcháikat, barátaikat, rokonaikat"

Párbeszéd: semmitmondó volt a miniszterelnök bejelentése


Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Szabó Tímea (Párbeszéd) a miniszter felszólalására válaszolva semmitmondónak nevezte Orbán Viktor kormányfő napközben tett bejelentését. Hangsúlyozta, helyesnek tartják a multinacionális vállalatok megadóztatását, de azt is szeretnék, ha azokat is bevonnák a közteherviselésbe, akik "milliárdokat loptak el a közbeszerzésekből". Szabó Tímea szerint erre azonban várhatóan nem fog sor kerülni, mivel a kormány most is "saját haverjainak a zsebeit tömi", miközben a kórházakban nincs elég védőfelszerelés, az egészségügyi dolgozóknak ígért egyszeri többlettámogatásból pedig a túlórapénzeket sem lehet kifizetni.

Valamennyi frakció válaszolt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter koronavírus-járvánnyal összefüggő napirend előtti felszólalására hétfőn az Országgyűlésben. Az ülés ezt követően a képviselői napirend előtti felszólalásokkal folytatódott, amelyek témája szintén a járvány elleni védekezés volt.

LMP: a kormány lemondott a nyugdíjasokról


Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezető-helyettese felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Schmuck Erzsébet (LMP) reakciójában úgy fogalmazott, a miniszterelnök bejelentéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a kormány lemondott a nyugdíjasokról. Szégyennek nevezte, hogy a kabinet csak jövőre akar egy heti, vagyis átlagosan mintegy 30 ezer forintos támogatást adni az időseknek, miközben az élelmiszerárak már most a "csillagos egekbe szálltak".
Az LMP azt várja a kormánytól, hogy már a következő hónapban fizesse ki azt a különbözetet, ami az idei, három százalék alatti nyugdíjemelés és a négy százalék feletti infláció között található - húzta alá Schmuck Erzsébet.

DK: a nyugdíjasok szenvedik meg az önkormányzati forráselvonást

Oláh Lajos (DK) válaszában azt mondta, a kormány tulajdonképpen a nyugdíjasoktól vett el akkor, amikor csökkentette az ő ellátásukról gondoskodó önkormányzatok finanszírozását. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy a kormány úgy csökkentette a települések támogatását, hogy közben járványügyi feladatokat delegált hozzájuk.
Hangsúlyozta, a DK azt követeli a kormánytól, hogy ne jövőre, hanem azonnal adjon támogatást a nyugdíjasoknak.

KDNP: Brüsszel és az ellenzék nyílt hazugságokat állít

Vejkey Imre, a KDNP nevében egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentéseivel és a kormány veszélyhelyzetben tett intézkedéseivel.
A legfontosabbnak az emberek egészségének, életének védelmét nevezte, érhetetlennek tartva, hogy az ellenzék soraiból és a Brüsszelből ezt nem így látják, hanem veszélyhelyzet idején is "nyílt hazugsággal rugdosnak bennünket". "Szinte már kéksisakosokat küldenének az országra" - jegyezte meg.
Szerinte érthetetlen, hogy az EU a pandémia időszakában sem a koronavírussal foglalkozik, hanem Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel.
Kijelentette: a brüsszeli hazugságokkal ellentétben Magyarországon tíz éve és most is demokrácia van, ezért aki ennek ellentétét állítja, azt a vágyvezéreltség hajtja, nem pedig az igazság.


Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fidesz: az önkormányzatok a legkisebb tehervállalók "Az önkormányzatok a legkisebb tehervállalók, ők azok, akiknél minden pénz megmarad" - jelentette ki Kocsis Máté (Fidesz), miután mindenkit köszöntött "a múlt héten a kormány által kiiktatott és bezárt parlamentben".
Emlékeztetett: a kormány 1345 plusz 663 milliárd forintot csoportosított át a járványügyi és a gazdaságvédelmi alapba a saját büdzséjéből. A bankoktól 55 milliárd forintot vonnak el, a multiktól 36 milliárdot, míg az önkormányzatoktól 34 milliárdot, vagyis a legkisebb tételt. Példaként hozta Budapest VIII. kerületét, ahol a 25 milliárd forintos tavalyi költségvetési főösszegnek mindössze a 0,7 százaléka, vagyis 184 millió forint volt a gépjárműadó-bevétel. Kijelentette azt is: a polgármesterek többsége kormánypárti, akik nem panaszkodnak, hanem végzik a dolgukat. Emlékeztetett arra is, hogy a szocialisták válság idején elvettek egyhavi nyugdíjat, míg a mostani kormány azt visszaadja, "önök a válság idején elvettek egyhavi bért, a mostani kormány pedig pénzt ad a munkahelyek megvédésére."

Párbeszéd: a Fidesz a diktatúráját építi tovább

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint Orbán Viktor miniszterelnök megint hazudott, egy sor olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek semmi köze a járványhelyzethez, kizárólag a Fidesz diktatúráját épít tovább. Orbán Viktor járványkezelése nem más, mint ligetbetonozás, milliárdos közbeszerzés titkosítása, ingatlanok átjátszása a haveroknak, a természetvédelmi területek lerombolása, az egyetemek magánosításának előkészítése - fogalmazott napirend előtti felszólalásában.


Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: a parlament a veszélyhelyzetben is folytatja munkáját, a rendkívüli intézkedések a járvány elleni fellépésre vonatkoznak, más előterjesztések a szokásos rendben kerülnek az Országgyűlés elé.
Szólt arról, hogy eddig 744 koronavírusos beteget diagnosztizáltak, szerinte még nem lépett az ország a tömeges megbetegedések időszakába.
A főváros lehet a megbetegedések gócpontja, ezért nem mindegy milyen az együttműködés a budapesti városháza és a kormány között - közölte. Szóvá tette a múlt heti fővárosi tömegközlekedési járatritkításokat, azt, hogy Budapest nem támogatta a parkolás ingyenességét és hogy egy fővárosi fenntartású idősotthonból úgy kerültek kórházba idősek, hogy nem szóltak róla, hogy a vírusfertőzés által erősen érintett intézményről van szó. Győzzék meg a főpolgármestert, hogy járjon el nagyobb gondossággal ezekben az ügyekben - kérte Dömötör Csaba.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben folytatódtak a napirend előtti felszólalások hétfőn az Országgyűlésben.

LMP: nemzeti szolidaritási adó kell a nagy vagyonokra

Keresztes László Lóránt (LMP) fontos lépésnek nevezte az egészségügyi dolgozóknak adott egyszeri juttatást, de nem tartotta elegendőnek, 50 százalékos fizetésemelést szorgalmazott számukra. Kifogásolta, hogy a kormányzati intézkedések nem szólnak azoknak, akik már elvesztették munkájukat.
A járvány elleni védekezés érdekében javasolta nemzeti szolidaritási adó bevezetését az 500 millió, illetve egymilliárd forintot meghaladó vagyonok esetében, sávosan. Ugyancsak sávos adó bevezetését javasolta a csillagászati összegű osztalékokra. Le kell állítani Budapest-Belgrád-vasútvonal építését, de átcsoportosíthatónak látta a Liget-projekt, a paksi beruházás, a Hungexpo fejlesztésére szánt idei összegeket is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára közölte, idén év elején már 14 százalékkal emelték, ősszel pedig 20 százalékkal emelik az egészségügyi dolgozók fizetését; ebben a ciklusban 72 százalékos béremelés volt az ezen dolgozóknak az 500 ezer forintos pluszjuttatást nem számolva.
Furcsállotta, hogy az LMP-s politikus zöldpárti képviselőként a vasútépítés leállítását követelte. Szerinte a beruházások leállítása, az adóemelés, a megszorítások, nem az az út, amelyen az ország ki tud kecmeregni a válságból.

DK: a kormány hatalma építésével van elfoglalva

Oláh Lajos (DK) szerint az elmúlt hetekben a magyar volt az egyetlen kormány a kontinensen, amely nem foglalkozott a munkahelyek védelmével, azzal volt inkább elfoglalva, hogyan lehet ebből a helyzetből "még több hatalmat kifacsarni", közben keresztbe tettek az ellenzéknek és az önkormányzatoknak. Úgy fogalmazott, Magyarországon nincs veszélyesebb kombináció, mint a koronavírus és a Fidesz együtt, a forint mélyrepülése ennek szemléletes tünete.
Elmondta, a DK a napokban egy 3000 milliárd forintos javaslatcsomagot fogalmazott meg, amely védi a munkahelyeket és pótolja a már elbocsátottak bérét. Ez nem segély, ne keverjék össze a magyarok teljesítményét a teljesítmény nélkül milliókat kereső focistákkal, vagy az életükben nem dolgozó fideszes rokonokkal, vejekkel, oligarchákkal, hiszen a magyarok egészen addig dolgoztak, amíg a koronavírus ki nem rántotta a talajt a lábuk alól - hangoztatta.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt kérte, hogy a képviselő vegye a fáradtságot és nézze meg a miniszterelnök által nap folyamán bejelentetteket. Említett területeket, miközben hétfőn bejelentések születtek - tette hozzá.
A tűzzel való felelőtlen játéknak tartotta azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek a beruházások leállítását javasolják - ami megnövelné a munkanélküliséget - és az így felszabaduló összegeket segélyekre költené. Közölte, ennek az országnak 10 évébe telt, amíg hátat tudott fordítani annak az időszaknak, amikor jobban megérte segélyből élni munka helyett.

MSZP: mindenkinek segíteni kell, nemcsak a klientúrának

Tóth Bertalan (MSZP) hiányolta "a mindennapi hősök", a szociális ellátásban, a közszolgáltatások, a kiskereskedelemben dolgozók elismerését. Jelezte, egyetértenek a bankok és a multik költségvetési befizetésének növelésével, tudomásul veszik a párttámogatások csökkentését, de nem értenek egyet azzal, hogy pluszfeladatokat pakolnak az önkormányzatokra, majd "legatyásítják" őket.
A túléléshez haladéktalanul cselekedni kell - hangoztatta. Hozzátette, mindenkinek segíteni kell, nemcsak a klientúrának, a kiválasztott keveseknek. Elmondta, növelni kell a munkanélküli ellátás idejét és annak összegét, meg kell duplázni a családi pótlékot, a gyest, az anyasági támogatást, azonnali nyugdíjemelés kell. Szorgalmazta, hogy a SZÉP-kártyán lévő összeget élelmiszervásárlásra is át lehessen csoportosítani, hogy az átlagos havi fogyasztást meg nem haladó mértékéig ne kelljen rezsit fizetni, és hogy a kisvállalkozásoknál a bérek 80 százalékát vállalják át.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a miniszterelnök által bejelentettek a GDP 20 százalékát teszi ki, 9000 milliárd forintot jelentenek. Azok a javaslatok, amelyekről az ellenzék beszél, meg sem közelítik ezt a nagyságrendet - tette hozzá. Kitért arra, hogy az önkormányzatok hozzájárulása a járványügyi alaphoz elenyésző a költségvetéshez vagy a multinacionális cégekhez viszonyítva. Az önkormányzatok bevételei az elmúlt években megduplázódtak és ebből szeretnének kérni - közölte.

Jobbik: "akik eddig loptak, azok most adjanak"!

Stummer János (Jobbik) úgy értékelt: a kormányoldal az utóbbi 10 évben új nemzeti tőkésosztályt épített a nemzeti érdekre hivatkozva, most azonban a helyzet megváltozott, ma az a nemzeti érdek, hogy a korábbi években felhalmozott vagyonokat a magyar emberek érdekében, a magyar gazdaság talpra állítására költsék el.
"Akik eddig loptak, azok most adjanak!" - fogalmazott. A kormányoldalt azzal vádolta, hogy a pénz, amire most az embereknek szüksége van, ott van a náluk és "a haverjaiknál".
Orbán Balázs, államtitkár "összevissza hadoválásnak" minősítette a képviselő felszólalását, és úgy vélte, a Jobbik eddig tett javaslatai nulla forintot jelentenének a magyar családoknak.
Jelezte: a kormányfő már a második gazdaságvédelmi csomagot jelentette be, annak érdekében, hogy minél kevesebb ember veszítse el a munkáját. Az államtitkár azt kérte a jobbikos politikustól, hogy ha a "politikai blődségeken" túl komolyan gondolja a magyar vállalkozások, családok támogatását, akkor támogassa a kormány intézkedéseit.

Kormánypárti képviselők zárták a napirend előtti felszólalások sorát hétfőn az Országgyűlésben. A Ház ezt követően a különleges jogállású szervekről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosításokról tárgyalt.

KDNP: cinizmus helyett józan együttműködésre van szükség

Szászfalvi László (KDNP) a koronavírus-járvány elleni védekezésről szólva józan együttműködést, összefogást és közös cselekvést szorgalmazott, hangsúlyozva, hogy most nem a cinizmusnak, a hazudozásnak és a politikai haszonlesésnek van itt az ideje.
A húsvéti ünnepekre utalva hozzátette: erőre, tartásra és reményre van szükség ahhoz, hogy megvédjék az embereket, legyőzzék a szörnyű kórt és az azt kísérő gazdasági válságot. Húsvéthoz a Nagypénteken át vezet az út: a szenvedésen, a mélységen, a fájdalmon, a szomorúságon, a gyengeségen és testi-lelki összeomláson át - hangsúlyozta a politikus, aki szerint az idei húsvét azt üzeni, hogy ezt az utat végig kell járni, nem lehet megspórolni.
Úgy értékelt: a magyar társadalom elsöprő többsége komolyan és felelősséggel teszi a dolgát, ezt a példát pedig a politikusoknak is követnie kell.
Rétvári Bence, az  Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arról beszélt: az ellenzék az elmúlt hetekben azzal járta be a nemzetközi sajtót, hogy Magyarországon kiiktatták a parlamentarizmust, miközben az igazság az, hogy az Országgyűlés a következő napokban, hetekben is folytatja a jogalkotást.
Elítélte, hogy egyes országok úgy foglaltak állást a koronavírus elleni védekezésről szóló magyar törvényről, hogy meg sem keresték Magyarországot.
Az államtitkár ellenzéki politikusok nyilatkozatait bírálta és úgy vélte: az ellenzéki képviselők rosszul döntöttek, amikor ezt a törvényt nem támogatták.    

Fidesz: az ellenzék nem akar része lenni a megoldásnak

Halász János (Fidesz) a kormány járvány lassítása érdekében tett lépéseit, valamint gazdaságvédelmi intézkedéseit méltatta. A Fidesz-frakció nevében üdvözölte az egészségügyi dolgozók bruttó 500 ezer forintos plusz juttatását, hangsúlyozva, hogy köszönet illeti őket áldozatos munkájukért.
Szintén üdvözölte az ingyenes közterületi parkolás országos bevezetését, megjegyezve, hogy erre hiába kérték Karácsony Gergely főpolgármestert, ő erről "hallani sem akart", ehelyett ritkította a BKK járatait, veszélyeztetve a tömegközlekedést használókat.
A járványügyi és a gazdaságvédelmi alapot megteremtésével kapcsolatban elképesztőnek és megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzék tiltakozik a közös teherviselés ellen és nem akar része lenni a megoldásnak. Ezzel újra csak azzal bizonyítják, hogy nem a vírus, hanem a kormány ellen akarnak küzdeni, a világ minden pénzét elosztogatnák és újra eladósítanák Magyarországot - fogalmazott.
Leszögezte: a segélyek világába nem térnek vissza, továbbra is a munkalapú gazdaságot támogatják.
Tállai András a pénzügyminisztérium államtitkára beszámolt a kormány eddigi intézkedéseiről és felsorolta a miniszterelnök által hétfőn bejelentett új lépéseket is. Kiemelte: kormány kész átvállalni bizonyos bérköltségek jelentős részét, valamint 450 milliárd forintot biztosít beruházásokra, a vállalkozások pedig megkapják a kamat- és a garanciatámogatást a hitelekhez, ami 2000 milliárd forintot jelent. Szólt a 13. havi nyugdíj újra bevezetéséről is. Szerinte ezt a lépést az ellenzék lekicsinyli, holott a 2008-2009-es válság idején a nyugdíjasoknak nem adtak, hanem elvettek tőlük és emberek százezreit tették munkanélkülivé.

Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy Boldog István (Fidesz) és Kálló Gergely (Jobbik) országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány érkezett a Legfőbb Ügyésztől közvádas ügyben. Az Országgyűlés mindkét képviselő esetében hétfőn dönt a mentelmi jog felfüggesztéséről.

A különleges jogállású szervekről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő módosítás

A különleges jogállású szervekről szóló törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs módosítási javaslat bizottsági jelentésének vitájában a törvényalkotási bizottság nevében Vécsey László (Fidesz) azt mondta: az előterjesztés biztosítja a különleges jogállású szervekről szóló törvény jogrendszerbeli maximális koherenciáját, és növeli a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eljárásának és jogérvényesítésének hatékonyságát.
Varga-Damm Andrea (Jobbik) azt közölte: nemcsak technikai módosítások vannak a javaslatban, hanem a közszolgálatot érintő és a versenyfelügyeletre vonatkozó előírások is. A kormány "közszolgálati kasztrendszert" alakított ki, a különleges jogállású szervezetekben dolgozókra vonatkozó szabályozás ugyanis olyan szakadást hozott létre a közszolgálatban, mint a társadalomban a gazdagok és a szegények között - fogalmazott. A versenyfelügyeletről szólva pedig alkotmányos jogsértésnek nevezte a GVH prioritásmeghatározásával kapcsolatos megközelítést.
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a vita lezárása után úgy reagált: a különleges jogállású szervek függetlenségét garantálni kell, nem szenvedhetnek el hátrányt az ott dolgozók.


Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés hétfői határozathozatalai alatt lehetővé tette a származási hely feltüntetését a személyi igazolványon, emellett egy kormánypárti és egy ellenzéki képviselő mentelmi jogát is felfüggesztette.

A parlament határozathozatalai elején egyhangúlag fogadta el Horvátország uniós csatlakozására tekintettel módosította az európai közösség és a Koreai Köztársaság közötti keretmegállapodást.

A származási hely is feltüntethetővé vált a személyi igazolványon

Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra lehetővé tette, hogy a jövőben - a születés helye mellett - az a település is feltűntethető legyen a személyi igazolványokon, ahonnan az állampolgárok származnak.
A képviselők 190 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el a Fidesz-KDNP erről szóló előterjesztését.
Az indítvány benyújtói indoklásukban kifejtették, a változtatás elsősorban a falvakban élőket érinti, akik esetében így akkor is lehetővé válik családi otthonuk megjelenítése a személyi igazolványon, ha egy közeli nagyváros kórházában születtek. A kormánypárti politikusok hangsúlyozták, a kormány Magyar Falu Programjának keretében szervezett társadalmi egyeztetéseken különösen sokszor felmerült ez az igény.
Módosultak a különleges jogállású szervekre vonatkozó szabályok

Az Országgyűlés módosításokat fogadott el a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével összefüggésben.
A képviselők 134 igen, 36 nem  szavazattal és 21 tartózkodás mellett hagyta jóvá az igazságügyi miniszter előterjesztését.
A 2019-ben elfogadott, a különleges jogállású szervekről - például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság hivatala, vagy  a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága - szóló törvény a foglalkoztatás legfontosabb keretszabályait határozta meg. A mostani jogszabályt azért kellett elfogadni, hogy a különleges jogállású szerveknél dolgozókat május 1-jétől a 2019-ben elfogadott törvény alapján lehessen továbbfoglalkoztatni.
Számszerűsítették a törvényben, hogy a főpolgármester közel 1,3 millió, megyei jogú város, valamint fővárosi kerületi polgármester 997 200 forint havi illetményre jogosult. Eddig az szerepelt a törvényben, hogy a főpolgármester fizetése megegyezik a miniszter, a megyei jogú város és a kerületi polgármester fizetése pedig az államtitkáréval.
Emellett egy, a GVH működésére vonatkozó uniós irányelvet is átültetett a magyar jogba, a versenytörvény módosításával. Az irányelv célja, hogy valamennyi tagállami versenyhatóság azonos függetlenségi garanciákkal, erőforrásokkal, valamint jogérvényesítési, bírságolási jogkörökkel rendelkezzen.
A magyar szabályozás eddig is követte az uniósat, ezért koncepcionális változások nem történtek a GVH szabályozásában. A legfőbb változások: formanyomtatványon lehet jogsegélyt - például bírságok behajtását - kérni más tagállami versenyhatóságtól, kiszélesedett a GVH helyszíni kutatási jogköre, gyorsabbá vált vállalkozáscsoportok esetén a bírság behajtása az azonnali egyetemleges kötelezés megteremtésével, és vállalkozások társulása esetén a bírságok behajtása érdekében egy többlépcsős rendszert vezettek be.
A módosítások arra is ösztönzik a vállalkozásokat, hogy tárják fel jogsértéseiket a GVH-nak. Ez a változás főleg "az engedékenységi programhoz" kapcsolódik, vagyis a GVH-val megosztott bizonyítékokért cserébe elengedik, vagy mérséklik a bírságot.

Felfüggesztette a Ház a fideszes Boldog István mentelmi jogát


Orbán Viktor miniszterelnök (k) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b) és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (j), mögötte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője (b2). - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az Országgyűlés egyhangúlag, 186 igen szavazattal felfüggesztette Boldog István fideszes képviselő mentelmi jogát, amit Polt Péter legfőbb ügyész indítványozott hivatali vesztegetés elfogadásának, vesztegetés elfogadásának, valamint közbeszerzési eljárásban versenyt korlátozó megállapodás bűntette miatt.
Az ügy azzal függ össze - olvasható a mentelmi bizottság indoklásában -, hogy Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit találkozóra hívta, amelyen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában az elkövetkezendő évekre előre meghatározta a polgármestereknek, hogy az általuk képviselt önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak eredménnyel abban az esetben, ha a polgármesterek a Boldog István által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. A parlamenti képviselő e találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok mikénti elbírálására - írták az ügyészségi indítvány alapján.

Felfüggesztették a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament 170 igen szavazattal, 13 nem ellenében a jobbikos Kálló Gergely mentelmi jogát Polt Péter legfőbb ügyész indítványára, rongálás vétsége miatt.
A mentelmi bizottság előterjesztése szerint 2019. május 24-én este Kálló Gergely három társával közösen Budapest XI. és XII. kerületében festékszóró spray-vel megrongált Fidesz-KDNP-s EP-választási plakátokat összesen 18 közterületi hirdetőoszlopon és 8 hirdetőtáblán. Ezzel 284 ezer forint kárt okoztak a Fidesz-KDNP-nek.
Kálló Gergely a döntés előtt azt mondta a plenáris ülésen: míg a fideszes Simonka György és Boldog István mentelmi jogának felfüggesztésére hónapokat kellett várni, addig esetében csak három hetet. Hozzátette, a dunaújvárosi választás kampányában az ő összes plakátját megrongálták.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban az önkormányzatok támogatásáról, a szociális ágazatról és az egészségügyi ellátásról kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: vonják vissza az önkormányzatokat érintő gazdaságvédelmi intézkedést!

Dudás Róbert (Jobbik) azt sürgette, hogy vonják vissza az önkormányzatokat érintő gazdaságvédelmi intézkedést, inkább legyen közös teherviselés a járvány elleni védekezésben és vonják be ebbe azokat, akik az elmúlt tíz év nyertesei voltak.
Közölte: az önkormányzatok költségvetésében minden forintnak helye van, de a veszélyhelyzet miatt helyben meg kellett szervezniük a védekezést és ezért nem kértek semmit. Most viszont jött a bejelentés, hogy nemcsak nem kapják meg az eddig elköltött összegeket, hanem még el is vonnak tőlük forrásokat - mondta.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt: a járvány elleni védekezést a kormány irányítja és a legtöbb kiadást is ő fedezi, többet, mint bármely helyhatóság, a kieső bevételek legnagyobb mértékben az állami büdzsét érintik. Ha a károk megosztására van szükség, akkor nem érthető a kritika, hogy az önkormányzatoknak miért ne lenne szükséges ehhez hozzájárulni - mutatott rá. Hozzátette: az önkormányzatok 3-4 százalékos hozzájárulása lényegesen kevesebb, mint amilyen bevételkiesése az államnak van a járvány miatt.
Dudás Róbert megjegyezte: eddig a kormánypropaganda azt mondta, hogy Magyarország jobban teljesít, de most kiderült, hogy üres a kassza.
Gulyás Gergely úgy reagált: járványveszély van az egész világban, minden ország azzal szembesül, hogy növekedés helyett recesszió lesz, de emiatt nem az elmúlt évek sikereiről kell másként beszélni.

MSZP: a szociális ágazatot is támogatni kell

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy a szociális ágazatban dolgozóknak is biztosítani kellene azt a támogatást, mint az egészségügyi dolgozóknak. A szociális ágazatban dolgozóknak köszönhető, hogy az idős állampolgárok továbbra is ellátásban részesülnek, hiszen ők végzik a munkájukat megfelelő védőfelszerelés nélkül is - közölte.
Gulyás Gergely elmondta: a szociális ágazatban dolgozók munkáját a kormány nagyra becsüli, a jelenlegi helyzetben rájuk is nagyobb teher hárul. Az ágazatban idén 14 százalékos béremelés lesz, és ugyan még ma sem úgy élnek a szociális dolgozók, ahogy kellene, nem kapnak akkora jövedelmet, mint amekkora megilletné őket, de a béremelkedésük az elmúlt években számottevő és látványosabb eredmény, mint amit a hivatali elődeik elértek - vélekedett.
Gurmai Zita viszonválaszában azt sürgette, hogy legyen forrás a szociális dolgozók béremelésére.
A miniszter a kormány nevében megköszönte mindenki munkáját, aki továbbra is áldozatkészen dolgozik.

DK: támogatni kellene az önkormányzatokat

Bősz Anett (DK) hangsúlyozta: támogatni kellene az önkormányzatokat, hogy a jelenlegi helyzetben segíteni tudják az időseket és a rászorulókat. Az önkormányzatok felelőssége és kötelezettségei megnövekedtek a járvány idején, gondoskodniuk kell az idősekről, akik számára az árak emelkedése gondot okoz - mondta. Hozzátette: a gazdasági válság csökkenti a helyi adóbevételeket, miközben nőni fog a szociális ellátásra szorulók száma, így az önkormányzatok költségvetésében a bevételek csökkeni, a kiadások növekedni fognak.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára kifejtette: a kormány szerint senki nem maradhat egyedül, és kiemelt figyelmet fordítanak az idősek segítésére. A járvány idején az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, róluk gondoskodni kell - fűzte hozzá.
Bősz Anett közölte: a nyugdíjasok az elszabadult élelmiszerárak miatt nem fognak kijönni a pénzükből, és hiába kapnának segítséget az önkormányzatoktól, ha azok nem tudják növelni a forrásaikat.
Az államtitkár azt mondta: az önkormányzatok rendelkeznek a szociális feladatok ellátására szükséges forrásokkal.

LMP: elérhetővé kellene tenni a szakellátást a kórházakban

Hohn Krisztina (LMP) azt vetette fel, hogy újra elérhetővé kellene tenni a szakellátást a kórházakban. Az ellátás egy jó része leállt a járvány terjedésének lassítása és az egészségügyi dolgozók védelme miatt, de nehézséget okoz a betegellátásban, hogy a betegek sokszor nem jutnak el időben a szakellátásra - mondta. Hozzátette: pedig fontos lehet az idő, még akkor is, ha nem igényel sürgős ellátást egy beteg.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: minden országban van egy időpont, amikor nagy számban kerülnek emberek a kórházakba a járvány miatt, erre készülnek fel most, ezért kellenek szabad ágyak a kórházakban, és kellenek olyanok, akik el tudják majd látni őket - magyarázta.
Kiemelte: ezért megkérték a kórházakat, hogy azokat a beavatkozásokat, amelyek későbbre tolhatók, halasszák el, de a sürgős beavatkozások most is megtörténnek.
Hohn Krisztina azt mondta: a szakellátások megoldhatók lennének most is.
Az államtitkár erre úgy válaszolt, hogy orvosi és nem politikai kérdés, hogy melyek a szükséges kezelések, beavatkozások, amelyek elhalaszthatók és melyek nem.

A képviselők a koronavírus-járvány miatt veszélybe került munkahelyek és jövedelmek megőrzésével összefüggésben tettek fel további azonnali kérdéseket hétfőn az Országgyűlésben.

Párbeszéd: a munkahelyek megőrzésére kellene koncentrálni Burány Sándor (Párbeszéd) elhibázottnak ítélte a kormányfő által hétfőn bejelentett gazdaságvédelmi akciótervet, nem vitatva annak jó szándékát. Szerinte sokkal fontosabb lenne a meglévő munkahelyeket megőrizni, mint újakat létrehozni valamikor a jövőben. Ezért a többi között azt javasolta, hogy az állam vállalja át a bajba került dolgozók fizetésének legalább a 80 százalékát, a munkanélküli ellátást növelje 100 ezer forintra és kilenc hónapig biztosítsa, a jövedelmüket elvesztőknek pedig nyújtson válságkezelő alapjövedelmet. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában rámutatott: a bejelentett intézkedések részben ebbe az irányba mutatnak, a kormány azonban nem ért egyet mindennel a képviselő által mondottak közül. Azt szeretnék, hogy mindenkinek legyen munkája, de munkáért szeretnének bért fizetni - hangsúlyozta, bírálva az alapjövedelem ötletét. Hozzátette: egyes szektorok teljesen leálltak, ezért ott el fognak bocsátani embereket, a cél azonban az, hogy az érintettek ne kényszerüljenek a három hónapig tartó munkanélküli ellátásnál hosszabb idejű segítségre. Megjegyezte: ha szükséges, további döntéseket is hoznak a jövőben.

Fidesz: hogyan védik meg a határmenti munkahelyeket?

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) arra várt választ, mit tesz a kormány a határmenti munkahelyek megvédése érdekében?
Sorolta a járványhelyzetben szükséges feladatokat, a többi közt azt, hogy a határ mentén élők és külföldön dolgozók átjuthassanak a határon. Melyek az ezt lehetővé tevő határszakaszok és hol kell még javítani a működést? - kérdezte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: személyforgalomban magyarországi céllal csak magyar állampolgárok léphetnek az országba, de meg kell oldani, hogy akinek a határ mentén van földbirtoka vagy állása, az e célból átkelhessen.
Horvátország esetében mind a hét határátkelő nyitva áll erre, Szlovákia felé pedig tíz, legutóbb a balassagyarmatit és a somoskőújfaluit sikerült megnyitni - sorolta.
Románia irányába a huszonegyből kilenc átkelőn lehet átjutni, köztük újabban a vállajin, a létavértesin és a méhkerékin. Szerbia szigorú döntéseket hozott, így ott egyelőre nincs lehetőség a kishatárforgalomra, míg Szlovéniával a bajánsenyeivel és a kétvölgyivel együtt már öt határon léphetnek át az érintettek.
Hangsúlyozta: újabb átkelők megnyitásáról tárgyalnak a teherforgalom számára és a tranzitforgalom is mindaddig fennmarad, amíg a fogadó országok valóban fogadják polgáraikat.
Jobbik: mindenki kapja meg az eddigi jövedelme 80 százalékát
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra kérte a kormányt, hogy biztosítsa mindenki számára az eddigi jövedelme legalább 80 százalékát. Szerinte csak ez lehet a megoldás.
Kijelentette, nem feltétel nélküli alapjövedelmet szeretne, hanem egy hat hónapos időtartamra szavatolják, hogy mindenki megkapja a kért összeget, így ne a szociális szektor ellátottjainak sorát gyarapítsák.
Gulyás Gergely azt felelte: az az elképzelés, ami a képviselőben a kormányzásról él "és a mi kormányzati gyakorlatunk" nagyban eltér egymástól.
Rámutatott: a kormány részletekbe menően döntött, amit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden ismertetni fog. A döntések komoly segítséget jelentenek, ugyanakkor nem vezetnek azonnali államcsődhöz - zárta szavait. Hozzátette: a monetáris tanács is döntéseket hoz kedden.


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

KDNP: milyen tapasztalatokat mutat a digitális oktatás?

Móring József Attila (KDNP) arra kérdezett rá, mik az első három hét tapasztalata a tantermen kívüli digitális tanrendről?
Mint arra rámutatott, elhúzódó járvány várható, amelynek során érdek, hogy ne vesszenek el hónapok az iskolaévből. Óriási szerep hárult az iskolaigazgatókra, a pedagógusokra és a szülőkre is.
Biztosítani kellett a gyermekek felügyeletét is, és azt, hogy a gyermekek elérjék a tananyagot.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a tananyagokat közzé tevő portálokon jelentősen nőtt a látogatók száma.
Az elmúlt években csaknem háromszázezer laptop, PC, táblagép vagy okostelefon került ki a diákokhoz, míg 46 ezer laptop a tanárokhoz. A gyermekes háztartások körében jelentősen nőtt 2010 óta az internetelérés, elérve az uniós átlagot, vagyis jelentősen javultak a körülmények.

Független: milyen segítséget nyújt a kormány az önkormányzatoknak?

Bana Tibor független képviselő azt kérdezte, milyen segítséget nyújt a kormány a vészhelyzetben az önkormányzatoknak. Kiemelte: már több ízben is arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy ne hagyják magukra a településeket, nyújtsanak nekik segítséget, mert sokszor erőn felül teljesítenek.
A kormány bejelentései szavai szerint egyáltalán nem ebbe az irányba mutatnak, amire egyik példaként hozta a gépjárműadó önkormányzatoktól való elvonását.
Pogácsás Tibor, a belügyi tárca államtitkára úgy reagált: az önkormányzatok felé az az elsődleges kérés az, hogy a 65 év felettieknél az alapvető élelmiszerek beszerzésénél nyújtsanak segítséget, illetve adott esetben a gyermekek felügyeletét biztosítsák. Az ehhez szükséges források rendelkezésre állnak, és mivel az igénybe vétel jóval kisebb, mint egyébként, a költségek is alacsonyabbak, ezek a források pedig felhasználhatók egyéb feladatokra. A védekezési feladatok meg kell, hogy egyezzenek az operatív törzs által kijelöltekkel - mutatott rá, hozzátéve: a vészhelyzetben a kormány számít az emberek és az önkormányzatok együttműködésére egyaránt.

Azonnali kérdések

A koronavírus-járvány okozta válság kezeléséről szóló vitát folytatták a képviselők hétfőn, az Országgyűlésben, az azonnali kérdésekre szánt idő második órájában.

MSZP: nem mindegy a sorrend

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, nem mindegy a sorrend, kik viszik a hátukon az országot a veszélyhelyzetben. Szerinte nem az a sorrend, mint amit Orbán Viktor pénteken felsorolt - közte a papokkal, az állami vezetőkkel, rendőrökkel, a katonákkal. Az ellenzéki politikus ezzel szemben úgy látta: a válság idején a legtöbb áldozatot a családok, az édesanyák hozzák, őket azonban a kormányfő elfelejtette megemlíteni. Azt kérdezte, a tárcavezető egyetért-e a miniszterelnök szavaival?
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető minisztert azt mondta: bizonyos tekintetben az MSZP a rendszerváltás után 30 évvel sem könnyen tud szabadulni a múltjától. A kormánypártoktól az osztályharcos logika távol áll, és az egyházellenességet sem javasolta egyetlen párt zsinórmércéjévé tenni. Nem javasolja azt sem, hogy olyan vitába bonyolódjanak, hogy ki a fontosabb, a fuvarozó, orvos vagy a pap. Mindenkinek a munkájára egyformán szükség van egy ilyen helyzetben - mutatott rá.

DK: javaslatok a válság kezelésére

Varju László (DK) arról beszélt, hogy tízezrek maradnak fizetés és munka nélkül, ezért a DK egyeztetve szakértőkkel, közgazdászokkal egy 20 pontos mentőcsomagot készített. Többi között azt javasolják, hogy aki elveszítette állását és fizetés nélkül marad, az állami forrásból kapja meg bére 80 százalékét néhány hónapon át, illetve, hogy az álláskeresési támogatás ideje hat hónapra emelkedjen.
Miért nem biztosítanak érdemi segítséget az embereknek? - firtatta, és arra is kíváncsi volt, az uniótól érkező 2000 milliárd forintnak mi lesz a sorsa.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára jelezte, átolvasta a javaslatokat, s köztük az szerepel, hogy az óvodai, bölcsődei dolgozók alapbért kapjanak. Ez kevesebb lenne, mint ami most jár - jegyezte meg. Cáfolta, hogy az uniótól 2000 milliárd érkezett volna, Magyarország ahogy eddig mindig, úgy most is, csak magára számíthat a koronavírus elleni védekezésben. Hozzátette: a kormány nagyon felelősen foglalkozik azzal, hogy a járvány gazdasági hatásait mérsékelje, az elsődleges szempont a munkahelyek megvédése. Ennek szellemében történtek az eddigi bejelentések - rögzítette.

LMP: felháborító az önkormányzatoktól történő forráselvonás

Csárdi Antal (LMP) szerint felháborító, hogy forrásokat vonnak el a nagy településektől, önkormányzatoktól. Kiemelte: az önkormányzatok kötelező feladata az idősek ellátása, az otthonukban gyógyuló fertőzött betegek segítése, illetve a hatósági karanténban lévők ellátása. Ez mind pénzbe kerül, amihez az államtól nem kapnak segítséget - jegyezte meg.
Arra is kíváncsi volt, hogy milyen segítséget nyújtanak az állásukat a járvány miatt elvesztőknek.
Gulyás Gergely úgy reagált: az önkormányzatok 2019-es állami költségvetési támogatása lényegében megegyezik a 2010-essel, miközben az egészségügyi rendszer - kivéve a szakellátás egy részét -, illetve az oktatás központi finanszírozás alá került. Lényegesen kevesebb feladat és nagyjából ugyanannyi pénz, és emellett közel 1400 milliárdos tehertől szabadították meg a képviselőtestületeket - jegyezte meg. Hozzátette: egy olyan helyzetben, amikor az állami bevételek hatalmas része kiesik, az a kérdés, hogy a recessziót el tudják-e kerülni, illetve mekkora lesz. Túlzottnak az semmilyen tekintetben mondható, ha az 1760 milliárdos előző évi költségvetésből kiindulva 34 milliárd forintot a járvány elleni védekezési alapba átcsoportosítanak - közölte.

Párbeszéd: az önkormányzatoktól a védekezésre szánt pénzt veszik el
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, a kormányzat a gépjárműadó elvonásával az önkormányzatoktól olyan forrást von el, amit azok a védekezésre költenének. Hangsúlyozta, az önkormányzatok a koronavírus-járvány miatt extra feladatokat kaptak, például az idősek és a hatósági karanténban lévők ellátását.
A képviselő szavai szerint az önkormányzatok jelenlegi kapacitása kevés lesz a járvány leküzdéséhez, ezért pluszforrásokra lenne szükségük, nem elvonásokra.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy egy önkormányzati költségvetés elkészítésekor az első és legfontosabb feladat a tartalékképzés, amivel a nem várt feladatokra készülnek fel. Ebben a helyzetben az önkormányzatoknak is áldozniuk kell, ráadásul most tudják megmutatni, hogyan képesek segíteni a szociálisan rászorulókon - tette hozzá. Egyúttal hangsúlyozta, a járvány idején a közös teherviselés és az összefogás kell, hogy jellemezzen mindenkit.
Fidesz: számíthatnak-e a kormányra a külföldön rekedt magyarok?
Dunai Mónika (Fidesz) azt kérdezte, hogy a külföldön rekedt magyarok továbbra is számíthatnak-e a kormány segítségére. A képviselő kiemelte, hogy ezeknek az embereknek a hazamenekítése fontos és halaszthatatlan ügy. Egyúttal üdvözölte, hogy csütörtökön újabb 240 ember térhetett haza az Egyesült Államokból.
Arra is kíváncsi volt, hogy ebben a küzdelemben lehet-e számítani a többi Közép-európai országgal való együttműködésre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt felelte, hogy a modernkori magyar történelem legnagyobb hazatérési akciója zajlik, amelynek keretében eddig 7841 magyar tudtak hazahozni és további 883 ember hazahozatalát szervezik.
Hangsúlyozta, a szlovákokkal, csehekkel, osztrákokkal, horvátokkal és szlovénekkel példamutató módon működtek együtt. Amikor a világ egy távoli pontján több közép-európai van, akkor azokat összegyűjtik, és egyszerre szállítják haza - közölte.

A koronavírus-járvány kezelése volt a témája a két órán át tartó azonnali kérdéseknek hétfőn az Országgyűlésben. Az ülésnap ezt követően napirend utáni felszólalásokkal zárult. A képviselők kedden reggel folytatják a parlamenti munkát.

Jobbik: tárgyal a kormány arról, hogy az autógyártók lélegeztetőgépeket készítsenek?

Nunkovics Tibor (Jobbik) azt mondta, hogy a koronavírus-járvány elmúltával egy gazdasági válsággal kell majd szembenézni. Meglátása szerint a kormányzat azonban nem akar hosszú távon felkészülni erre a helyzetre.

Azzal folytatta, hogy a világhírű autóipari cégek át tudtak állni a lélegeztetőgépek gyártására. A kormány tervezi-e, hogy tárgyal erről a hazai autógyártókkal? - kérdezte a politikus.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a kormányfő hétfőn jelentett be egy új gazdaság akciótervet, ami akár a GDP 18-20 húsz százalékát is elérheti.

A kormány azért dolgozik, hogy a magyar emberek meg tudják őrizni a munkahelyeiket, valamint, hogy új munkahelyek jöjjenek létre a megszűnő állások helyett - jelentette ki.

Leszögezte, az elmúlt egy évtizedben elért eredmények világosak. Biztonságot és stabilitást ad a kormány szavainak az, hogy teljesítette az eddig tett vállalásait - tette hozzá. MSZP: átvállalja a büdzsé a kieső béreket? Szakács László (MSZP) azt mondta, hogy öt családból négynek nincsenek megtakarításai, naponta akár négyezren veszíthetik el a munkájukat, tovább folynak a letiltások, nem függesztették fel a végrehajtásokat és májusban újraindulhatnak a kilakoltatások. Eközben már 16 uniós országban fizetnek hatvan és kilencven százalék közötti bérkiegészítéseket - emelte ki. A költségvetés átvállalja-e a munkavállalók bérének nyolcvan százalékát? - tette fel a kérdést. Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt válaszolta, hogy a hétfői miniszterelnöki bejelentés makroszintű volt, és meghatározta annak irányait, hogy milyen segítség várható a munkavállalók és a gazdaság számára. Kérte, hogy a képviselő várja meg, amíg annak részleteit is ismertetik.

DK: miért nem védik az egészségügyi dolgozókat?

Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján 85 egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal.

A kellő számú teszt és a normális védőfelszerelés védelmet adna, de aggasztóan kevés tesztet végeznek - bírált a politikus. Hozzátette, hogy a rendelőkben és kórházakban dolgozók legtöbbje pedig a kormány miatt egy "semmitől nem védő" maszkban kénytelen kockáztatni az életét.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára visszautasította, hogy a kormány ne tenne meg mindent annak érdekében, hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók számára szükséges védőfelszereléseket. Az elmúlt napokban mintegy harminc repülő érkezett Magyarországra, amik 19 millió sebészeti és 1,7 millió speciális maszkot, 206 ezer arcvédőt, nyolc tonna maszkalapanyagot, 30 ezer pár gumikesztyűt, 86 lélegeztetőgépet, 430 ezer védőruhát, százezer tesztet, százezer védőszemüveget, valamint 27 tonna egyéb egészségügyi védőfelszerelést szereztek be - sorolta az államtitkár.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a Jobbik-frakcióból hárman kértek szót a koronavírus-járvánnyal összefüggésben. Kálló Gergely a járvány terjedéséről kért hatékonyabb tájékoztatást a kormánytól, Varga-Damm Andrea a munkájukat, jövedelmüket elvesztőknek követelt állami katasztrófasegélyt, Z. Kárpát Dániel pedig egy önfenntartó európai és magyar gazdasági rendszer kialakítását javasolta.

Gurmai Zita (MSZP) a családi belüli erőszak áldozatainak kijárási korlátozás alatti fokozottabb védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet.

Varju László (DK) arról szólt, hogy a kormány a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedései miatt az újpesti önkormányzat több százmillió forint veszteséget szenved el, miközben feladatai megnövekedtek.

Simicskó István (KDNP) a járványhelyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az országgyűlési képviselők is önzetlenül segítik az embereket és az időseket.

Az elnöklő Jakab István bezárta az ülésnapot. A parlament kedd reggel 9 órakor folytatja munkáját. (MTI)


 

h i r d e t é s