A kormány újra felmelegítette, hogy a MÁV egykori teherfuvarozási cégében, mára a Rail Cargo Austria tulajdonában lévő Rail Cargo Hungaria Zrt.-ben az állam részesedést vásárol. Egy biztos, nagy haszon ebből az üzletből sem várható (lásd keretes írásunkat), de ez egyáltalán nem lenne kirívó, hisz az állami vagyon kezelés az Orbán-kormány 2011-2018 között 1298 milliárd forintot bukott, vagyis egy pénzégető projekttel több vagy kevesebb, mondhatjuk, nem oszt, nem szoroz.

Februárban az állami vagyon kezeléséért felelős miniszter Bártfai-Máger-Andrea közleményben tudatta, hogy az állami vagyon nyilvántartatási értéke 2010 és 2019 között 52 százalékkal 6 ezer milliárd forinttal nőtt – legalábbis papíron. A közlemény szerint gyarapodó állami vagyon összetétele 62 százalékban ingatlan, 21 százalékban társasági részesedés.

A fennmaradó részt egyéb vagyonelemek (például ingóságok) egészítik ki. A 6 ezer milliárdot kitevő vagyongyarapodás egyrészt ingatlanvásárlásokból, másrészt a társaságok valós gazdasági növekedéséből ered, ami a válság utáni megerősödés következménye

– fejtegette akkor közleményében Bártfai-Mager. Az elmúlt évtized tranzakciói közül a miniszter az energiaszektorban végrehajtott akvizíciókat emelte ki, ám pont ezek a cégfelvásárlások inkább vitték a pénzt, mintsem gyarapították volna a vagyont a nonprofit működés miatt. A Portfoliónak adott interjúból az is kiderült, hogy ugyanakkor az ingatlanokat nem piaci értéken tartják nyilván, ezért a növekedés inkább az új ingatlanok megvásárlásból, illetve a pontosabb könyvelésből származik.

Míg a serpenyő egyik felében egy virtuális vagyonnövekmény áll, a másik oldalon a valóságosan elégetett közel 1300 milliárd forint, ennyi pénzt vitt el ugyanis a kilenc év alatt az állami vagyon kezelése, a bevételek levonása után 2011 és 2018 között (a 2019-es vagyongazdálkodási adatokkal még adós a magyar kormány). A vizsgált időszakban az állami vagyon működtetésre összesen 2265 milliárd forintot költött az állam, eközben alig 967 milliárdos bevétele származott, a két adat különbözete 1298 milliárd, amit a kormány az adóbevételekből fordított vagyonkezelésre. Ez a pénz ment a már állami kézben lévő cégek működésnek támogatásra, új cégrészesedések vásárlásra, ingatlanok vagy épp nagy értékű műkincsek (Munkácsy-képek, a Seuso-kincsek) megvásárlására.

A legnagyobb egyedi ügylet a Mol 20 százalékának megvásárlása volt az orosz Szurgutnyeftegaz-tól, amire 498 milliárd forintot fordított a kormány. Ezzel a Mol kiszabadult az orosz medve öleléséből, s az ilyen befektetéseket nevezi Bárfai-Mager stratégia vásárlásoknak. A részvényeket 18 940 forinton vette meg az állam, ma a nyolcadára darabolt Mol részvény 2500 forinton forog, vagyis egy régi részvény ára így 20 080 forintra jön ki – ez a bő ezer forint nyolc év alatt, amely például növelte a vagyont. Ám mindez addig papíron kimutatott növekmény, amíg állam tartja a részesedését, mégpedig nincs napirenden a Mol-részesedés eladása. Az állam 500 milliárdos Mol-befektetése évi 20-25 milliárd forintnyi osztalékot fial, vagyis húsz év alatt hozza vissza a befektetés értékét az inflációval nem számolva. A Mol egyébként az állam legnagyobb osztalékfizetője.

Összességében évi 40-50 milliárd forintnyi osztalékbevétele keletkezik az államnak, és épp az az állami vagyonkezelés gyenge lába, hogy az alacsony bevételeket rendre meghaladják a költések. 2011 és 2018 között egyetlen év volt, amikor az állam közel nullszaldóval meg tudta úszni az állami vagyonkezelés számláját: 2015-ben a 163 milliárd forintos kiadással szemben 158 milliárdos bevétel sikerült szembeállatni, a bravúr a 75 milliárd forint értékű OTP-részvények eladásnak volt köszönhető. Az állam a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával jutott az OTP részvényekhez, ezeket értékesítette normál tőzsdei ügyeletek keretében.

Az állam kezében amúgy igazán értékes és likvid vagyon kevés van. Ezek közé lehet sorolni a már említett Mol-pakettet, a Szerencsejátékék Zrt.-t, a Hungarocontrollt, illetve MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t, ám ezek egyikének eladása sincs napirenden, mert az ellenkezne a kormány gazdálkodási alapelvével, miszerint az állami befolyás mértékét erősíteni kell. Egyetlen kivétel a Budapest Bank Zrt., amely eladó, ám azt az állam drágán, 196 milliárd (700 millió dollárért) forintért vette még 2015-ben. Eddig az értékesítése azért állt, mert nem volt vevő, amely ezt az árat kifizette volna bankért. A kormány most is minimum 700 millió dollárt kér a bankért, ugyanis azt piaci hitelből vette meg, amit még vissza is kell fizetnie. Ugyanakkor a forintban számolt kikiáltási ár ma már - a gyengébb devizánk miatt - 218 milliárd forint.

Pénznyelő lett az aranytojást tojó tyúkból

A MÁV teherfuvarozó cége 2008-as eladása előtt folyamatosan nyereséget termelt. Ezzel szemben a Rail Cargo Hungaria Zrt. a 2014-2018 közötti öt évben 5,8 milliárdos adózás utáni veszteséggel működött. Feltehetően nem arról van szó, hogy magyar cég veszteségesen működne, hanem arról, hogy a tulajdonos Rail Cargo Austria nem osztalék, hanem költségek formájában veszi ki a nyereséget a cégből. Az utolsó teljes pénzügyi évben 2018-ban a cég 74 milliárdos árbevétel mellett 2,6 milliárdos adózott veszteséget termelt. Ha jelenlegi működés mellett a magyar állam kisebbségi részesedét vásárol egy veszteséges cégben, akkor arra vesz jegyet, hogy a veszteséget finanszírozza.   

nepszava.hu