h i r d e t é s

Ezért példátlan, ami Sri Lankán történt

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Ezért példátlan, ami Sri Lankán történt

2019. április 24. - 13:46

 

A húsvétvasárnapi terror­cselek­mények elköve­tési módja eltér attól, amit a buddhista szél­ső­ségesek szoktak alkalmazni.

Forrás: cnn.com

Eddig a buddhisták támadták a muzulmánokat, akik ezúttal nem "visszaütöttek", hanem szélsőséges tagjai a katolikusok ellen fordultak. Nyugalomra és imára szólít a főváros anglikán püspöke. - írja a SZEMÉLEK

A húsvétvasárnapi terrorcselekmények elkövetési módja eltér attól, amit a buddhista szélsőségesek szoktak alkalmazni – mondta a La Croix-nak Éric Meyer Dél-Ázsia szakértő. Ez is alátámasztja azt az információt, hogy a szörnyű tettek mögött iszlamista szélsőségesek állnak. Ez viszont ebben az országban példátlan dolognak számít.

A Sri Lanka-i muzulmánok, akik többnyire áldozatai voltak a buddhista többség részéről megnyilvánuló erőszaknak, mindig igyekeztek távol tartani magukat a tamil-szingaléz etnikai konfliktustól. Az országban 2009-ben ért véget a véres polgárháború, ami a kultúrájában és nyelvében egészen eltérő két népcsoport között mintegy három évtizedig tartott.

A muzulmánok otthon többnyire tamil nyelven beszélnek, bár többségük mindkét nyelvet jól ismeri, mivel kereskedelmi tevékenységük behálózza az egész szigetországot. A tamil szeparatista törekvésekkel azonban – a tamil származású hinduistákkal és keresztényekkel ellentétben – nem azonosulnak. A keresztények a teljes népesség 7 százalékát teszik ki és mindig is összekötő szerepet töltöttek be az egymással harcoló két etnikum között.

Sri Lankán a muzulmán közösség – a lakosság 8 százaléka – különféle csoportokból áll, de többségük azok leszármazottai, akiket arab kereskedők térítettek meg a VII. századtól kezdve, különösen a XIII. és XV. század között. A gyarmatosítás idején a Sri Lanka-i muszlimok igyekeztek észrevétlenek maradni – mondja Éric Meyer.

A változást az hozta, hogy a muszlim közösség tagjai mintegy másfél évtizede tömegesen vándoroltak ki a Perzsa-öböl országaiba munkavállalás céljából, ahonnan gyakran a vallásuk gyakorlásában megerősödve térnek vissza. Az asszonyok egyre többen lefátyolozzák magukat. A férfiak között vannak, akik radikalizálódtak, és sokan meggazdagodva érkeznek haza. Ennek következtében a közösségük mindinkább láthatóbbá vált.

Mindez a radikális buddhisták erőszakos reakcióját váltotta ki. A szigetországban a népesség 70 %-a buddhista, ez a vallási tényező a szingaléz nacionalizmus összetevője.

Az utóbbi négy évben a muzulmánok ellen, csakúgy, mint a keresztények ellen elkövetett merényleteket buddhisták követték el – magyarázza a szakértő – de sosem volt nyoma semmiféle feszültségnek keresztények és muszlimok között.

Még egy adalék: néhány tucat Sri Lanka-i férfi beállt harcolni az ISIS katonái közé, ami a muzulmán közösségen belül kisebb, radikalizálódott csoportot hozott létre.

Ezen kívül húsz év óta az evangéliumi keresztyének száma erőteljesen növekszik, amit sem a katolikusok, sem a buddhisták nem néznek jó szemmel.

Abdul Razik, a National Thowheeth Jama’ath (NTJ) csoportosulás alapítója, akit a merényletek kitervelésével gyanúsítanak, 2015 előtt valószínűleg a kormány titkos szolgálatának informátora volt.

Tíz nappal húsvét előtt a Sri Lanka-i rendőrség magas rangú tisztje külföldi információkra hivatkozva jelezte, hogy az iszlamista mozgalom öngyilkos merényleteket tervez nagyobb templomok, valamint India colombói nagykövetsége ellen.

– Vajon érdekében állt-e valakinek, hogy ez az értesülés valahol elakadjon – veti föl a kérdést Éric Meyer.

Parász Boróka újságíró egy közösségi oldalon a muszlim emberek együttérző bejegyzéseiről írta:

a Sri Lanka-i terrortámadás első híreire a legaktívabban dél-ázsiai muszlim ismerőseim reagáltak. Részben azért, mert az áldozatok között sok például a bangladesi, részben azért, mert kezdetben azt hitték, hogy a merénylők a többségi buddhisták voltak. A buddhista politikai erőszak, és a muszlimokkal szembeni kegyetlenség számukra mélyen átélt és ismert jelenség.

Ennek következtében az első napokban egy, a keresztényekkel iránti, eddig általam nem látott szolidaritás és szimpátia hullám jelent meg a muszlim posztolók oldalán. Többek között arról láttam posztokat, hogy mennyire tisztelni kell a vallási ünnepeket és hitet - a keresztényekét is.

Amúgy is: Sri lankán a muszlim vallási közösség 9, a keresztény 7 százalékos, tehát valahogy a "kisebbségiség" is összeköti őket. Azóta a jelek arra mutatnak, hogy a támadást iszlamisták követték el. A gyászoló posztok nem csökkentek, a szolidaritás nem lanyhul, és érezhető valami mély megrendülés, zavar is.

Azt hiszem közeleg a korszak, ami átírja a szolidaritási közösségek határát, a szolidaritás működését, és a kisebbség percepcióját is. Nagyon drámai napok ezek, hosszú távú következményekkel.

A mintegy 300 halálos áldozattal és félezer sebesülttel járó robbantássorozat után Diloraj Canagasabay colombói anglikán püspök nyugalomra intette az embereket, s arra szólított, hogy

álljanak ki azokkal szemben, akik rombolnak és semmibe veszik az élet értékét. Kérte, hogy imádkozzanak és vegyék észre a Szentlélek indításait.

Azt is elmondta, hogy Sri Lanka népe végre békében élt a harminc évig tartó polgárháború után, és az emberek nagyon keményen megdolgoztak azért, hogy az élet helyreálljon.

Isten gyógyító kegyelme legyen minden szenvedővel – tette hozzá a püspök.

szemlelek.net


 

h i r d e t é s