A Szekszárdi Járásbíróság megszüntette az eljárást a megosztókkal szemben, akik közül néhányat az eljárás kezdetén a rendőrség rabosított. A tárgyaláson kívül hozott bírósági végzés azonban egyelőre nem jelenti azt sem, hogy véglegesen pont került az ügyükre, hiszen a feljelentő, Balázs Árpád siófoki expolgármester nem hagyja annyiban, jogorvoslattal kíván élni.

A vádlottak feljelentésben körülírt cselekménye nem jogellenes – állapította meg a Szekszárdi Járásbíróság, abból kiindulva, hogy az a korábbi ingatlanügyletet taglaló Facebook-írás, amit Balázs Árpád sérelmezett és amit a feljelentettek megosztottak a közösségi oldalon, csupán „kritikai észrevételeket tartalmaz, amelynek kinyilatkoztatásához a bírálat törvényi határain belül mindenki jogosult, így ezen cikk egészéből hiányzik a jogellenesség, mert nem tartalmaz olyan becsmérlő és gyarló kifejezéseket, amelyek alkalmasak lehetnének az egyébként közszereplő sértett emberi mivoltának, egyéni becsületének a csorbítására”.

„A rágalmazás a valótlan tények állításával és nem a becsületsértő kifejezések használatával valósul meg – reagált a bírósági végzésre lapunknak Balázs Árpád. – A bíróság elvétette a becsületsértés és a rágalmazás közötti különbséget, ezért természetesen jogorvoslattal élek”. Ebből okkal feltételezhető, hogy a siófoki expolgármester azt szeretné, ha a bíróság lefolytatná a tárgyalást, melynek keretében sor kerülhetne az ominózus ingatlaneladás körülményeinek a tisztázására is. „Belvárosi lakást, ötmillióért, valaki?” – ezzel a címmel jelent meg a cikk 2015. februárjában a Facebook-on, s arról számolt be, hogy 2014. áprilisában pályázat jelent meg a Mártírok útja 5-7. szám alatti ingatlanok telekhatárán található 66 négyzetméteres lakás értékesítésére. A vételár ötmillió forint volt, az ügylet meg is köttetett ennyiért. „Ez elosztva 75 757 forint/négyzetméter. Nem Lincpikéten, faluszélen, hanem a kertmozi szomszédságában, a siófoki nightlife főutcáján”. A cikk értékbecslést is hiányolt, továbbá ismeretlen írója szerint az ügylet idején az ingatlan forgalomképtelen volt, s a földterület tulajdonosa sem mondott még le akkor az elővásárlási jogáról. „Sokan szeretnének ilyen olcsón, ilyen jó helyen lévő ingatlanhoz jutni, de a többségnek valamiért nem sikerül” – így a cikk.

A Szekszárdi Járásbíróság végzéséből kiderül:Balázs Árpád feljelentő szerint a cikk valótlan állításokat tartalmaz és őt rossz színben tünteti fel, mivel a sokak által megosztott cikk tartalma arra enged következtetni, hogy polgármesterként a közvagyont a jogszabályok megszegésével, törvénytelen módon, áron alul
értékesítette. Szerinte a cikk egésze valótlanságokat tartalmaz.
„A szabad véleménynyilvánításhoz való jog mindenkit egyaránt megillet, ezért az ilyen jellegű nyilatkozatok nem alkalmasak sem a rágalmazás, sem a becsületsértés megállapítására” – indokolja határozatát a bíróság.
Czeglédy Csaba, a Facebook-megosztók jogi képviselője azt mondta lapunknak: – A bíróság nem a tárgyalás mellőzéséről döntött, hanem arról, hogy a megosztók nem követtek el bűncselekményt, mert az eredeti Facebook-poszt nem alkalmas a rágalmazásra.
Azzal azonban Czeglédy Csaba is egyetértett, hogy amennyiben a bíróság úgy ítélte volna meg, hogy az ingatlanos írás alkalmas Balázs Árpád becsületének a csorbítására, úgy a cikk megosztóinak büntetőjogi felelőssége is fölvetődhetne.

Posztolót, kommentelőt, megosztót is fenyeget a jogi felelősségre vonás

A Facebookot használók aránya nálunk nagyobb, mint a nyugat-európai államokban, az internettudatossággal azonban rosszabbul állunk Polyák Gábor médiajogász szerint. Született már bírósági elmarasztaló ítélet kommentekért, rúgtak már ki dolgozót munkahelyéről Facebook-poszt miatt. Polyák arra is felhívja a figyelmet: a hazai jog nem tesz különbséget hagyományos sajtótermék és közösségi média között. Aki sértő bejegyzéseket írogat, illetve ilyeneket mások számára is hozzáférhetővé tesz, azt kockáztatja, hogy perelni fogják.
– Egy poszt, vagy bármely tartalom (kép, videó) megosztása esetén elvileg nem kizárt a jogi felelősségre vonás – mondta lapunk kérdésére Polyák Gábor. – A megosztás rendszerint az adott közléssel való azonosulást jelent, amit persze a megosztás során írt személyes kísérőszöveg akár az ellenkezőjére is fordíthat (például azért osztok meg valamit, hogy más is lássa, milyen felháborító). De a felelősség alapja az, hogy a megosztó hoz egy döntést, felvállal egy nyilvános véleményközlést. Lehetősége van mérlegelni, hogy mit oszt meg és mit nem, a saját döntése így – polgári jogi kifejezéssel – felróhatóvá válik neki. A Facebookon éppúgy felelősek vagyunk a közléseinkért, mint bárhol máshol. 

Polyák szerint külön kategória viszont, ha közszereplő nyilvános kritikájáról van szó, ami az Alkotmánybíróság szerint (még 1994-ből) csak akkor járhat jogi következménnyel, ha tudatos hazugságon vagy a szakmai (újságírói) szabályok súlyos megsértésén alapul. – Ha közszereplő indít eljárást egy bejegyzés miatt, az egyértelműen a félelemkeltésre irányul, a politikai véleménynyilvánítás elfojtását szolgálja – vélekedett a médiajogász. – Az érintettnek lehetősége van saját posztban, kommentben, akár fizetett posztban közzétenni a maga igazát, a jogi eljárásokat semmiképpen nem a felhasználók nagy tömegének elhallgattatására kell használni. Arról nem is beszélve, hogy a felhasználók erre éppen úgy fognak reagálni, hogy még többen osztják meg az adott információt, tehát végül politikai öngól lesz belőle...

sonline.hu