A VKF három szakszervezeti résztvevője - bár eltérő jellegű követelések mellett - a nettó minimálbér (68,7 ezer forint) és a létminimum (88,4 ezer forint) közötti különbség fokozatos csökkentését tartaná elsősorban szükségesnek. Eközben a munkáltatói oldal a reálkeresetet szerényen növelő béremelésben lenne partner a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében 2016-ban - írja a Napi.hu.

A kormányoldal álláspontja egyelőre nem ismert,  annyit tudni, hogy a kabinet még nem terjeszti a parlament elé a Munka törvénykönyve módosítására vonatkozó javaslatát, amely egyebek között a szabadságszabályokat módosítaná - ezt a tárgyalásokon Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár jelentette be.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) egy három évre szóló bérfelzárkóztatási programban gondolkodik. A "4-szer 9" elnevezésű bérfelzárkóztatási program lényege, hogy három éven keresztül 9 százalékkal emelkedne a minimálbér és a szakmunkás bérminimum, a negyedik kilences pedig az alacsony keresetűek esetében a 9 százalékos személyi jövedelemadó bevezetését tükrözi.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége 2016-ra nézve a minimálbér 8 százalékos emelését szorgalmazza, amely így 113 ezer 500 forint lenne - ez nettó összegben 10 százalékos emelést jelent. A szervezet ezen felül a szakmai bérminimumot 13 százalékkal emelné 138 ezer forintra, amely nettó összegben 15 százalékos növekedést jelentene. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakképzett munkavállalók anyagi megbecsülését fokozzák.

A Liga Szakszervezetek a béremelések elvi alapjairól kíván megállapodni, konkrét számokkal nem állt elő. A szervezet a következő 3, legfeljebb 4 évben olyan szintű minimálbér emelést szeretne, ami megszünteti a minimálbér nettó értékének közel 20 ezer forintos lemaradását a létminimumhoz képest. A Liga a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, a foglalkoztatás alakulása és az infláció alapján dolgozná ki javaslatát. Ha az említett három gazdasági mutató jelentős mértékben romlanának a megállapodás ideje alatt, akkor a munkáltatók lehetőséget kapnának arra, hogy kilépjenek a bérfelzárkóztatási programból.

Egy konszolidált, szerény, ámde reál pozíciót javító bérnövekedésben tudunk partnerek lenni, ám a jelenlegi adó- és járulékrendszer keretein belül nem lehet olyan radikális minimálbér és garantált bérminimum emelést elképzelni, amilyent a munkavállalói oldal felvetett - tolmácsolta Dávid Ferenc, a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A gazdasági realitásokat nem meghaladó, visszafogott bérnövekedésben tudunk partnerek lenni. Az elmúlt három év példájához hasonlóan, az inflációhoz igazodó, átlagosan 2 százalékos reálérték növekedést támogatnánk - mondta korábban a Napi.hu-nak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A jövő évi béremelés a kereskedelemben, az építőiparban és a feldolgozóiparban összesen közel 600 ezer munkavállalót érint, ezért azt javasoltuk a kormánynak, hogy ezekben az ágazatokban a munkahelyvédelmi akciótervhez hasonlóan adjon bizonyos kedvezményeket a munkáltatói szervezeteknek - emelte ki Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetség (Áfeosz-Coop Szövetség) elnöke.

A tárgyalások jelenlegi állása alapján a munkáltatói oldal nem fogadóképes, és tiltakozik a szakszervezetek bérnövekedési javaslatai ellen - állította lapunknak Gaskó István, a Liga elnöke. A szövetség el kívánja érni, hogy a tavaly megszakadt "elvarratlan szálakat" újratárgyalják: így kerüljenek napirendre a sztrájkjog problémás kérdései, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata és a korkedvezményes nyugdíjra eltörlésének kompenzációja is.

napi.hu