h i r d e t é s

Félelmetes magyar helyek

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Félelmetes magyar helyek

2017. március 18. - 07:46

 

Vérfagyasztó legendák határon innen és túl.

Forrás: M1key.me

A CreepyShake csapata tavaly októberben alkotta meg a Hungarian Horror Story: Magyar rémmesék című anyagot, amelybe magyar horrortörténeteket gyűjtöttek össze. A siker hatalmas lett, ezért a csapat úgy döntött, hogy készít egy második részt, hiszen az elsőbe nem fért bele az összes magyar legenda.

A folytatás határon innen és túl mutatja be azokat a sztorikat, amelyekből nagyszerű horrort vagy thrillert lehetne forgatni.

A Salamon-torony valódi foglya


Forrás: varbarat.hu

A mondák tévednek, amikor azt állítják, hogy Salamon király a toronyban raboskodott, ugyanis a valódi fogoly az a Vlad Tepes volt, akiről a vámpír Drakulát mintázták.

A rémmese szerint Tepes felajánlotta a szolgálatait a törököknek, amiért Mátyás király elfogatta a vajdát, akit 1462-től 1474-ig a toronyba záratott. A Salamon-toronyban tehát nem Salamon, hanem Tepes raboskodott, legalábbis a legenda szerint.

Tázlári homokdomb


Forrás: MTI

Bács-Kiskun megyében, nem messze Soltvadkerttől kell keresnünk a régészeti lelőhelyről ismert homokdombot. Korábban egy Árpád-kori temetőt tártak fel a területen. A 200 sír között egy templom maradványai is előkerültek, de annak a jellemzői nem egyeztek az adott korban megszokott kelet-nyugat tájolású keresztény templomokkal.

Az is furcsa, hogy II. József után, tehát az 1790-es évek óta, egyetlen egy térkép sem jelöli a helyet, amiről csak az emberek beszéltek.

A legérdekesebb mégsem ez, hanem az a csontváz, amelyet fejjel lefelé, hátrakötött kezekkel hantoltak el.

A szakembereknek a mai napig nem sikerült kideríteniük, hogy ki lehetett az a személy, aki ennyire kegyetlen módon temettek el, de az biztos, hogy még a halála után is számkivetett volt.

A putnoki farkasember legendája


A putnoki fenevad (Nyáry Tamás)
Forrás: szepkilatas.blog.hu

Egy nagyon régi legenda beszéli el, hogy anno egy félelmetes és iszonyú lény tartotta rettegésben a környék lakosságát. A farkasra emlékeztető szörny az egyik nap egy asszonyra támadt, aki a mezőn vágott át, hogy ebédet vigyen a férjének.

A fenevad szétmarcangolta a nőt, de nem ölte meg. A sérült véresen rohant az urához, hogy segítséget kérjen tőle, ám amikor meglátta az alvó férfit, akkor annak szájából a nő ruhafoszlánya lógott ki.

Az asszony azonnal rájött, hogy a párja a farkasember.

A nő nagyon csendben, hogy véletlenül se ébressze fel az urát, fogott egy nagy szikladarabot, amivel agyonütötte a férfit, majd a holttestet kövekkel takarta be. Amikor az asszony hazaért, akkor mindenkinek elmesélte a történetet. A legenda vége arra figyelmeztet, hogy mindenki, aki a környéken jár, dobjon egy követ a sírhelyre, mert ellenkező esetben, megkísérti az iszonyatos farkasember.

Hiripné legendája (Both vára)


Hiripné Legendája (Both Vára)
Forrás: hotdog.hu

Bérkény és Várpataka találkozásánál található a hegy, ami a Várdomb nevet kapta. Régen egy vár magasodott a tetejét. Ott élt az özvegy Hiripné és két fia, Domokos és Ábrahám.

Az asszony minden örömét a gyerekeiben lelte, és próbálta mindenben támogatni őket, ám a két elkényeztetett fiú igazi zsarnok, gyilkos természettel volt megáldva. Domokos és Ábrahám abban lelte örömét, hogy a környék lányait és asszonyait zaklatta.

Bár Hiripné minderről tudott, mégsem tett semmit annak érdekében, hogy leállítsa a gyilkos gyerekeket. Ellenkezőleg! Minden visszatérésükkor virágkoszorúval várta a hősöknek tekintett Domokost Ábrahámot a vár kapujában.

Egyszer két gyászoló székely férfi párbajra hívta ki a fivéreket, amiért azok elrabolták és megölték a menyasszonyaikat. Az egyik párbajt a Domokos-hegyen tartották, ahol kemény harc dúlt, amelynek végét Domokos halála jelentett. Ábrahám túl a Békényen lehelte ki a lelkét. A hegyet azóta Ábrahámnak nevezik.

A párbajban aratott győzelmet ünneplő székelyek lerombolták a Hirip-várat, ahol a két fiú anyja meghalt. A szabadulás örömére az emberek szalmával befont és szurokkal meglocsolt, égő kereket gurítottak le a vároldalról. Ezt a hagyományt minden húshagyó kedden megismétlik

A Gyilkos-tó legendája


Forrás: szekelyfoldiszallas.com

Gyergyó legszebb legszebb lányaként ismerték Fazekas Esztert, akit sok fiatalember próbált meghódítani, de Eszter szíve már másért dobogott. Sajnos a lány nem lehetett együtt a szerelmével, mert a fiút elvitték katonának.

Eszter hűségesen visszavárta a kedvesét, senki máshoz nem ment hozzá, és minden este elment a hegyek közé, ahol sóhajtozva sóvárgott a fiú után. Az egyik vasárnap nagy baj történt, mert egy zsiványvezér meglátta a lányt, akit felkapott a nyergébe, és elvágtatott vele a tanyájára, ami az ezerarcú sziklák között bújt meg.

A zsiványvezér drágaköveket, aranyat, ezüstöt, de még palotát is ígért a lánynak, de Eszter továbbra is a kedvesére várt. A zsiványvezér nagyon dühös lett, és kényszeríteni akarta a lányt, hogy legyen a felesége. Eszter kétségbeesve kiabált és küzdött.

A lány sikolyait meghallották a hegyek. Ekkor hatalmas mennydörgés és rémes földindulás támadt, ami magával ragadta Esztert, a zsiványvezért, de még a környéken élő pásztort is. A legördülő sziklák elzárták a Vereskő-patakot.

A megáradt patak lassan elöntötte a területet, megfojtva a füvet és a fákat. A fenyőerdő fái a mai napig kiállnak a helyszínen keletkezett tóból, amit a pásztorok neveztek el Gyilkos-tónak. A legenda szerint, ha napsütésben belenézünk a tóba, akkor Eszter gyönyörű szürke szemeit láthatjuk a víztükörben.

 

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu / hir.ma


 

h i r d e t é s