Utólag manipulálhatták a Magyar Nemzeti Bank PADA alapítványának közérdekű adatként kiadott kuratóriumi jegyzőkönyveit, az ügyben feljelentést tesz az ügyészségen a szocialista Tóth Bertalan, sikkasztás, hűtlen kezelés, és közérdekű adattal való visszaélés miatt.

Más a két kiadott jegyzőkönyv

Az országgyűlési képviselő még egy korábbi adatigénylési pert megnyerve, a kormány titkosítási kísérlete ellenére jutott hozzá a Matolcsy György vezette alapítvány üléseinek jegyzőkönyveihez. A neki elsőre megküldött dokumentumokból azonban rengeteg adatot kitakartak.

Egyebek mellett például a jegyzőkönyvek alján szereplő aláírásokat. Mivel az adatok kitakarására a bírósági ítélet szerint nem lett volna lehetőség, Tóthék kérték, hogy adják nekik oda a kitakarás nélküli papírokat is. Némi időhúzás után a PADA ezt meg is tette.

Csakhogy az eredetileg megküldött jegyzőkönyvek és a másodikra megküldött jegyzőkönyvek valójában nem is ugyanazok.

Más a fejléc, más a központozás, a sortörés, a betűtípus, oldaltörés, sőt, apró szövegszerű eltérések is vannak, a dokumentumok alján szereplő aláírásokat pedig láthatóan képként szúrták be.

Felmerül a kérdés, melyik az eredeti jegyzőkönyv, és ha az egyiket később készítették, arra mi szükség volt, kimeríti-e mindez a közérdekű adattal való visszaélést?

Nem stimmelnek a dátumok

A kiperelt alapítványi dokumentumok, jegyzőkönyvek, határozatok kapcsán nem ez az első furcsaság, a közzétett befektetési döntések listája, a kiadott meghatalmazások, és szerződések nincsenek teljes átfedésben.

Egyes befektetési döntéseknél pedig kissé zavarosak a dátumok. Például van olyan, hogy az egyik dátumos papíron egy csak hetekkel később meghozott határozara és egy hónappal később elfogadott befektetési szabályzatra hivatkoznak. Ez a szocialista képviselő feljelentése szerint szintén a dokumentumok utólagos manipulálására utal.

Az MNB-alapítványok ügye elég nagy port kavart az utóbbi időszakban, a megkérdőjelezhető módon, megkérdőjelezhető célokra, jelentős részben a kuratórium tagjai és rokonai közt szétosztogatott és befektetett közpénzről ugyanis a jegybank alapítványai hosszú időn keresztül titkolóztak, majd a kormány is megpróbálta megakadályozni, hogy a nyilvánosság részletes információkat szerezzen az alapítványokhoz került 260 milliárd forint sorsáról.

Áder János köztársasági elnöknek köszönhetően aztán végül minden titkosításra irányuló kísérlet elbukott, az MNB alapítványai kénytelenek voltak közzétenni szerződéseiket, és a befektetési döntésekről szóló jegyzőkönyveket, határozatokat.

index.hu