Felmentéssel zárult a Postapalota-ügy
Nem jogerősen valamennyi vádlottat bűncselekmény hiányában felmentette tegnap a Fővárosi Törvényszék bírája a Postapalota-ügyként elhíresült, nyolc éve húzódó perben. - írja a nepszava.hu.
A Magyar Posta vezetőit, köztük Szabó Pált, az állami vállalat egykori vezérigazgatóját, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. munkatársait hűtlen kezeléssel vádolták a Posta Krisztina úti székházának értékesítése, valamint az új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székház bérlése miatt.
Az ügyben Balsai István fideszes országgyűlési képviselő tett feljelentést. A Fidesz 2010-es győzelme után az első ügyek egyike ez lett, amelyben korábbi kormánytag, illetve a Gyurcsány-Bajnai időszakban regnált vezetők ellen az ügyészség nyomozni kezdett. A Fővárosi Főügyészség 2013-ban emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
A vádhatóság szerint 2007-ben a vádlottak áron alul, négy milliárd forintért értékesítették a székházat, és magas áron bérelték az újat. Mindezt tetézték azzal, hogy valótlan adatok közlésével megtévesztették a Magyar Posta Zrt. igazgatóságát, felügyelőbizottságát, valamint az ÁPV Zrt. igazgatósága tagjait, akik a székházbérlés és nem az építés mellett döntöttek - szólt a vád.
A perbe fogott vezetők végig tagadták, hogy bűncselekményt követtek volna el, s a bíróság, miután újabb szakértőket is meghallgatott, nekik adott igazat.
Ez az ügy mind közgazdaságilag, mind vállalati gazdálkodási szempontból, de jogilag is abszurd
- kommentálta lapunknak az ítéletet Csáki György közgazdász, aki a székházértékesítés időszakában a posta igazgatóságának elnöke volt. Az vád hosszú ideig nem volt képes, vagy nem akarta megérteni, hogy ez nem egy egyszerű ingatlanügylet volt, hanem azért költözött a posta öt ingatlanból egybe, mert a postai szolgáltatások liberalizációja közeledtével egy korszerű logisztikai központot kívánt építeni - magyarázta.
Az ingatlaneladás pályáztatással és nyereséggel történt, míg a bérléskor a legolcsóbb árú irodaházat béreltük - mondta. Minderről pedig a tulajdonos, az ÁPV igazgatósága döntött, ugyanis a posta igazgatóságának döntési kompetenciáját meghaladták az értékek. Tulajdonképpen a tulajdonos döntését kérdőjelezte meg az ügyészség.
A jogi abszurditás pedig abban is tetten érhető, hogy a vádhatóság a lehetséges legtovább húzta az időt a nyomozással, a vádemeléssel, s így telt el a nyolc év és három hónap az elsőfokú ítéletig. Az ügyészség helyből fellebbezett, tehát lehet, hogy még két évet kell várni a jogerős ítéletre - vetítette előre Csáki György. Nem véletlen, hogy politikai szálat emlegetnek az ügyben, hiszen Szabó Pál a posta akkori vezérigazgatója rövid ideig tagja volt a Gyurcsány-kormánynak.
A posta a 2010-et megelőző időszakban nyereségesen működött és jelentős osztalékot fizetett az államnak, míg a Fidesz-érában a működését masszív veszteség és kényszerű állami támogatás jellemzi
- jegyezte meg Csáki György.