Rövid időn belül két olyan eset is történt a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), amit könnyű úgy értelmezni, mint egyfajta „matolcsytlanítás”.

Valamikor év elején nem kegyelmeztek az egyetem doktori iskolájába járó Matolcsy Györgynek, a PhD-fokozatra aspiráló jegybankelnök elhasalt, mert nem rendelkezik a fokozatszerzéshez szükséges második nyelvvizsgával.

Noha az erről szóló cikkünk írásakor az NKE nagyon szűkszavú volt, Matolcsy pedig csak cikkünk megjelenése után reagált, így nem tudjuk pontosan, hogy miért bukott el a jegybankelnök, méltányosságot azonban alighanem kérhetett volna, mondták forrásaink. Ám az NKE részéről valaki nagyon szőrös szívű volt.

A 2011-ben létrehozott közszolgálati egyetemet Orbán Viktor kormányfő kedvenc egyetemeként szokás emlegetni, de a közszolgák képzése miatt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter felségterületének is számít.

A közelmúltban pedig parkolópályára tették az egyetemen azt a Lentner Csabát, aki Matolcsy PhD-témavezetője volt, és nyilatkozataiban gyakran bálványozza a jegybankelnököt.

MTI Fotó: Balogh Zoltán Lentner Csaba Forrás: 24.hu

Lentner azt nyilatkozta Matolcsyról (itt és itt), hogy

• lassan szobrot kellene neki állítani,
• a nemzetgazdaság motorja,
• a fejében levő szellemi muníció mozgatja a GDP-t,
• több mint egy PhD tudományos fokozat.

Lentner öt éve lett tanszékvezető a Közpénzügyi Tanszéken, majd még feljebb lépve 2016 februárjától az akkor megalakult Közpénzügyi és Államháztartási Intézetnek a vezetője lett.

Ám a tavaszi félév közepén, április 30-án volt abban a székben az utolsó munkanapja.

Szokatlan, hogy egy intézetvezető a futó szemeszter felénél int búcsút a pozíciójának.

Az egyetem ezt összekötötte az intézet átnevezésével és az intézet profiljának kisebb módosításával. Május 1-jétől Államháztartástani és Pénzügyi Jogi Intézetre nevezték át az oktatási egységet, és megbízott vezető, Nyikos Györgyi vette át az intézet irányítását.

Az egyetem igyekszik élét venni az átszervezés fenti olvasatának. Szerintük

nincs abban semmi szokatlan, hogy szemeszter közben történnek szervezeti változások az egyetemen.

Azt is írták, hogy

A változtatást az intézet képzési és kutatási profiljának módosítása indokolta.

(A válasz hosszabb változatát cikkünk végén olvashatják.)

A Patyi András rektor által vezetett, hatalmasra duzzadt intézmény – durván nyolcszázan dolgoznak ott – a szokatlannak tűnő, tanév közepi vezetőváltás időzítését firtató kérdésünkre azt közölte, hogy

Lentnert 2016 februárjától eredetileg 2016 végéig bízták meg az említett intézet vezetésével, megbízatását pedig meghosszabbítottak az idén április végéig, az új kutatóközpont létrehozásáig.

Lentner puhára esett, az MNB partnersége háttérbe szorult

Lentner egyelőre puhára esett. Az egyetem szenátusa április elején – május 1-jei indulással – létrehozott egy új kutatóintézetet, a közpénzügyekkel foglalkozót, és ennek vezetésével bízta meg Lentnert.

A befolyásvesztés egyértelmű: Lentner előző munkakörében hat embernek, öt, az intézethez rendelt PhD-hallgatónak és mintegy 15 külsős előadónak volt a vezetője. A kutatóintézet induló létszáma a vezetővel együtt négy fő, bár ahogyan az egyetem fogalmazott, idővel lehetőség lesz – feladatcentrikusan  –létszámbővítésre és külsősök bevonására egyaránt.

Van két további körülmény is, ami azt az olvasatot látszik erősíteni, hogy gyors beavatkozás történhetett, és a Matolcsy-féle jegybanktól való távolodási szándék is közrejátszhatott ebben. A Lentner-vezette intézetnek bő egy éve néhány közintézmény mellett a Magyar Nemzeti Bank is a kiemelt szakmai partnere volt. Az új vezetővel működő intézetnek azonban már nem.

A rapid változtatás másik jele az, hogy mind az intézet, mind a kutatóintézet élére megbízott vezetőt jelöltek ki, és a vezetői pályázati eljárás még folyamatban vannak. Márpedig ha elfogadjuk az egyetem magyarázatát, úgy ezeket a vezetői pályázatokat jó előre kiírhatták volna.

Lentner Csabával – aki 1998 és 2002 között a MIÉP országgyűlési képviselője volt – a múlt héten az MNB könyvbemutatóján (ahová 500 emberrel ellentétben mi nem mehettünk be) futottunk össze. Matolcsy kudarcos PhD-fokozatszerzéséről nem nagyon akart beszélni. Faggattuk az egyetemi pozícióváltásáról is.

Az NKE válasza:

A korábbi Közpénzügyi és Államháztartási Intézet május 1-jétől Államháztartástani és Pénzügyi Jogi Intézet néven működik tovább.

A változtatást az intézet képzési és kutatási profiljának módosítása indokolta. A jövőben az intézet elsősorban a költségvetési gazdálkodás, számvitel, pénzügyi – és adójogi témákra fókuszál, különös tekintettel az újonnan induló adóigazgatási szakirányra. A képzési profil megfelelő kifejezését szolgálja az intézet új elnevezése és egyben új vezető kinevezése is.
 
Az Államtudományi és Közigazgatás Kar képzés-fejlesztési feladatai a költségvetési szakember utánpótlás és továbbképzés területén indokolják, hogy a közpénzügy (public finance) magyar, külföldi és nemzetközi modelljeinek, rendszereinek kutatási megalapozása, a költségvetési mechanizmusok elmélyült elemzése a korábbiaknál nagyobb figyelmet kapjon.A feladatellátásra a kutatóintézeti szervezeti forma a legalkalmasabb. Ennek élére került Prof. Dr. Lentner Csaba, aki a közpénzügyi- közgazdasági területen elismert tudós szakember. Az intézet létrehozása e tudományterület kutatásának hangsúlyosabbá válását és előtérbe helyezését jelenti.
 
Az NKE ÁKK-n 2016. február 1-től csak intézeti rendszer működik, a korábbi tanszékek beolvadtak az intézetek állományába.

Lentner professzor úr előző munkakörében 6 embernek, 5 fő intézethez rendelt PhD-hallgatónak és mintegy 15 fő külsős előadónak volt a vezetője.

A kutatóintézet induló létszáma a vezetővel együtt jelenleg 4 fő, de majd lehetőség lesz – feladatcentrikusan – létszámbővítésre és külsősök bevonására egyaránt, a közös kutatások végrehajtására.

Nincs abban semmi szokatlan, hogy szemeszter közben történnek szervezeti változások az egyetemen.

Ráadásul az, hogy a jövőbeni feladatokról és célokról beszélünk, nem jelenti ezzel egyidejűleg  azt, hogy a két szervezeti egység, illetve annak tagjai ne kezdték volna már meg munkájukat korábban, hogy szakmai/kutatási előzmények és tapasztalatok nélkül, pusztán csak a jövőre nézve kezdenének hozzá a feladatokhoz.

Az adóigazgatási szakirány már a 2017/2018. évi tanév szeptemberétől indul, sem az ezzel kapcsolatos eljárások lefolytatására, sem a korábbi tantárgyi portfólióhoz képest újdonságokat is megkövetelő oktatásra való felkészülésre nem lenne elég idő, ha a szervezeti átalakulásra csak a tanév végét követően került volna sor.

Minden szakirány és szakindítási anyagnak át kell menni az egyetemi és kari belső fórumok jóváhagyásán, az Oktatási Hivataltól is engedélyt kell szerezni, továbbá a MAB véleményét is ki kell kérni.

Ebben a felkészülésben mind az oktatással foglalkozó intézetnek, mind a releváns kutatásokra koncentráló kutatóintézetnek fontos szerepe van.
 
Az NKE-n minden vezetői megbízatás határozott időre szól, amelyet az NKE Szenátusa vagy a Kari Tanácsok által rangsorolt pályázat útján lehet elnyerni.

Bizonyos magasabb vezetői pályázatok esetén a Fenntartói Testület jóváhagyása is szükséges.

A pályázati kiírás lefolytatásáig, maximum egy évig lehet megbízottként valaki vezető. Az új kutatóintézet és egyébként az Államháztartástani és Pénzügyi Jogi Intézet vezetői pályázati eljárásai folyamatban vannak.

A 2016 februárjában létrehozott Közpénzügyi és Államháztartási Intézet intézetvezetőjeként Professzor Úr megbízatása 2016. december 31-ig szólt, amely meghosszabbításra került 2017. április 30-ig, az új kutatóközpont létrehozásáig.

24.hu