Szeret fogadni? Nézze meg ezt a sportfogadás weboldalt!
h i r d e t é s
A kormány az infláció megfékezésére hivatkozva, a 2022-es választási felkészülés jegyében, a háztartások kiadásainak növekedését fékezendő, három termékkörben – az energia-, az üzemanyagárak és hat (majd később még kettő) alapvető élelmiszer esetében – a piacinál lényegesen alacsonyabb hatósági árakat írt elő, amit a közbeszédben ársapkáknak neveznek.
„Matolcsy György jegybankelnök és környezete egyfajta menekülési útvonalat próbál kijelölni, mert a jelenlegit elhibázottnak tartja” – erről is beszél Csaba László közgazdász akadémikus a Népszavának adott interjúban.
Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz.
Orbán Viktor jobbkeze szerint a magyar gazdaság jelenlegi válságát nem a szankciók, hanem a 2021-ben történt negatív gazdaságpolitikai fordulat okozza. Matolcsy György jegybankelnök kifejtette, ők már 2019-ben jelezték, hogy jönnek újra a hetvenes évek, energiaárrobbanás lesz nyomában pedig recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció.
A jegybank elnöke hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy 20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon, ezt a pénzt be lehetne vonni például energiahatékonyságot, vagy élelmiszeripari termelékenységet növelő programokra.
Egyedül Magyarország nem szavazta meg azt az uniós határozatot, amely elveti Putyin ötletét arról, hogy április elsejétől az “Oroszországgal szemben barátságtalan államok” ne euróban vagy dollárban hanem rubelben fizessenek.
Egyszerre romlik minden egyensúlyi mutató: nő az államháztartási hiány, az államadósság, romlanak a cserearányok és itt az infláció is. Azonnali lépésekre van szükség, azt nem lehet a választások utánra hagyni – véli a jegybankelnök.
Budapest már nem tudja hozzátenni azt a pluszt, amit a történelem során biztosítani tudott a magyar gazdaságnak. Matolcsy György, a jegybank elnöke szerint a felzárkózásban földrajzi hálózatos megközelítésre kell váltani, és a főváros szerepét is újra kell gondolni.
Románia a térség leggyorsabb felzárkózását mutatta a rendszerváltozás óta, a 17,5 százalékpontos magyar felzárkózási ütem több mint kétszeresét érte el; így a 2020-as, 71,3 százalék fejlettségről a szomszédos országnak történelmi közelségbe került a 74,4 százalékon álló magyar mutató utolérése - ismertette az MTI szerint a jegybankelnök a két ország gazdasági fejlődésének különbségeit elemezve a Magyar Nemzet Online-on megjelent írásában.
Nem jön az Európai Uniótól a pénz, így 4,5 milliárd eurós hitelt vesz fel a kormány – legalábbis ekkora keretet állapított meg az Államadósság Kezelő Központ. Ez 1600 milliárd forintnak felel meg vagyis jelentős összeg a magyar költségvetéshez viszonyítva is. Két ilyen államkötvény megszervezése már meg is kezdődött – értesült a Portfolió.
