A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden egy százalékponttal, 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az MNB szerint a kamatemelési ciklust addig folytatják, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon, vagyis három százalék környékén stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

Az MNB jóslata szerint 2023 lesz az első év, amikor kezdhet csökkeni az infláció, vagyis egy relatív hosszú időszak következik, amikor magas lesz az alapkamat. Ez azt is jelenti, hogy a lakosság és a vállalatok sokkal drágábban juthatnak hitelhez, emiatt visszaeshet a fogyasztás és a gazdasági növekedés üteme is.

Új korszak kezdődik

Tavaly júniusig 0,6 százalék volt az alapkamat, az 5,4 százalékos szint drasztikus növekedés kevesebb mint egy év alatt. Úgy tűnik, hogy búcsút inthetünk az alacsony kamatok időszakának.

A jegybank úgy számol, hogy a háború és a szankciók első körös hatásainak lecsengése, a külső inflációs hatások mérséklődése és a jegybanki lépések következtében az infláció várhatóan 2023 második felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba, majd 2024 első félévében éri el a háromszázalékos jegybanki célt.

Az MNB kedden nemcsak az alapkamatot emelte, hanem ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is: így az egynapos jegybanki betét kamata 5,4 százalékra, az egynapos és egyhetes jegybanki fedezett hitel kamata 8,4 százalékra nőtt. Idén márciusban az éves összevetésben számított infláció 8,5.

Az üzemanyagok, egyes élelmiszerek és hitelek esetében alkalmazott hatósági árrögzítés, illetve a rezsicsökkentés nélkül számítva a fogyasztói árak emelkedési üteme egyes szakértői vélemények szerint 12-13 százalék is lehet. Ez sokkal nagyobb, mint a hivatalos statisztikában márt 8,5 százalékos ütem.

„Az idei évi inflációs pálya leginkább a háború és a szankciók nyersanyagpiaci hatásaitól, valamint a rendkívüli helyzetre adott kormányzati válaszlépésektől függ” – közölte a Monetáris Tanács. A testület szerint az orosz–ukrán háború a szokásosnál nagyságrendileg nagyobb kockázatot jelent az inflációs kilátásokra, a Monetáris Tanács ezért az alapkamat-emelési ciklus határozott lépéssel történő folytatását tartja szükségesnek.

Megszólalt Matolcsy György

A jegybank elnöke szerint megnyertük a 2010–2019 közötti időszakot és a 2020–2022 közötti válságkezelést is. „A feladat az, hogy ezt az évtizedet is megnyerjük, amely totálisan más lesz, mint az előzők” – mondta a kamatdöntést követő online sajtótájékoztatón Matolcsy György.

Az MNB elnöke szerint a piaci egyensúly felbomlott, a kereslet-kínálat közötti egyensúly felbomlását mutatja az infláció elszabadulása. Szerinte idén az éves átlagos infláció kilenc százalék körül lesz.

„Mi azt javasoljuk a kormánynak, hogy az üzleti szektorral és a családokkal közösen találjuk meg azokat a kreatív, merész és unortodox lépéseket, melyekkel megnyerhetjük a következő időszakot” – tette hozzá.

Matolcsy György szerint elromlott a költségvetés egyensúlya is, pedig nehéz feladat volt a három százalék alatti hiány helyreállítása. Most szerinte az a feladat, hogy ismét helyreálljon a költségvetés egyensúlya, továbbá a folyó fizetési mérleg egyensúlyát is meg kell teremteni.

Úgy gondolja, hogy egy új adóreformra van szükség, amelynek zöldnek, digitálisnak és a forgalmi adóra koncentrálónak kell lennie. Egy kétéves gazdasági stabilizációs programot javasolnak, ennek kidolgozása már megkezdődött, a következő hetekben átadják a kormánynak.

Így látják az elemzők

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év közepére hét százalékig emelkedhet a jegybanki alapkamat, a mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől lehet számítani. Az MTI-nek küldött kommentárjában kifejtette: a tavalyi őszi hónapokban meredeken elszálltak a földgáz-, áram- és olajárak, ami jelentős inflációs nyomáshoz vezetett a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is.

„Az ukrajnai konfliktus hatására érdemben folytatódott az energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedése” – tette hozzá. Szerinte a jelenlegi globális inflációt főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Úgy gondolja, hogy a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes elkerülni, ami pedig megnehezíti a jegybankok munkáját.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a monetáris politika önmagában nem képes az inflációt visszaterelni a jegybanki célsávba. A szakember a következő hónapban a keddihez hasonló lépéseket vár, míg júniusban az új beérkező adatok és az inflációs jelentés alapján várható döntés. (Szabad Európa)

„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”