Változásra van szükség a magyar gazdasági felzárkózásban. - Az 1949–1989 közötti diktatúra és tervgazdaság talán utolsó maradványa az országra ránehezedő főváros – írja legújabb, a Magyar Nemzetben közölt esszéjében Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Budapest az elmúlt évszázadok során fontos szerepet töltött be a széthulló ország gazdaságának egyben tartásában, mostanra azonban látszik, hogy a termelőberuházások, az exportáló vállalatok mind a fővároson kívül telepednek le.

Eközben Budapest is jelzi, hogy már nem képes a felzárkózás gazdasági motorjaként működni. A főváros nem volt képes egy innovatív, vonzó start-up ökoszisztémát kialakítani, nem hajtott végre fordulatot a minőségi turizmus irányába, nem lett európai egészségváros, néhány fővárosi egyetem kivételével (Semmelweis, ELTE, Műegyetem) nem lett európai tudásközpont, nem épített okosvárost és nem volt képes ingatlanállományának európai fővároshoz méltó megújítására sem – írta Matolcsy.

Bár mára a politika, a kormányzás, sőt az üzleti szektor is tisztában van azzal, hogy a Budapesten kívüli világ az igazi forrása a fenntartható magyar felzárkózásnak, de még elmaradt ennek az érvényesítése a térszerkezet jövőjét meghatározó döntésekben.

Ezek mellett szükséges lenne mindazt fejleszteni, amelyek Budapest erősségei, de az elmúlt évtizedben nem történt kellő előrelépés ezeken a területeken. Ilyen a minőségi turizmus, a kultúra és a regionális oktatási központtá való fejlődés.

A versenyképességi fordulat a mostani évtizedre marad, viszont a fenntartható magyar gazdasági felzárkózást már nem lehet egy Budapest-központú térszerkezetre bízni – véli a jegybank elnöke. (napi.hu)