A rendelkezések egyike az lenne, hogy egy újabb adósságféket határozhat meg az MNB elnöke a magánszemélyeknek nyújtott hitelekre és lízingszerződésekre.

Jelenleg a magánszemélyeknek nyújtott hitel- és pénzkölcsön szerződéseknél a jegybankelnök a jövedelemarányos törlesztőrészlet legfelső mértékét határozhatja meg. Ezen felül az ingatlan- és autóhiteleknél, valamint pénzügyi lízingügyleteknél az ingatlan és gépjármű értékéhez viszonyított hitelösszeg maximális mértékét is. Ezt az adósságféket bővítené ki egy újabbal a törvénytervezet, aminek értelmében a hitel- és lízingtartozás jövedelem arányában megengedett maximális mértékét is meghatározhatja rendeletében az MNB elnöke a jövedelemarányos törlesztési mutatón felül.

Eközben szó van arról is, hogy az MNB elnök Matolcsy Györgynek a március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakban az MNB-től származó havi alapbére az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével egyezzen meg.

Matolcsy alapbére jelenleg a jegybanktörvény szerint 5 millió forint, ha viszont ez így maradna, akkor az éppen a magas infláció ellen harcoló jegybank elnöke a magas infláció miatt alapos reálbércsökkenést szenvedne el. Ez azonban a tervezett törvénymódosítás szerint nem fog bekövetkezni. Az ÁSZ-elnök fizetését a számvevőszéki törvény így szabályozza:

A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tizenkétszerese.

2021-ben a bruttó átlagkereset 438 800 forint volt. Már ez alapján is valamivel a jelenlegi 5 millió forint fölé, 5,26 millióra nőne a jegybankelnök havi bére. Az idei számok alapján azonban a Bank360 szerint feltételezhetően 500 ezer forint körül lesz a 2022-es bruttó átlagkereset, ami már 6 millió forintos havi bruttót jelent majd az MNB elnökének. Vele együtt az MNB vezetőinek az illetménye is nő majd, ugyanis ez az elnöki bér százalékában van meghatározva. Az alelnököké 90 százalék, a monetáris tanács és a felügyelőbizottság tagjaié 60 százalék.

Van azonban a törvénytervezetben egy olyan új szabály is, aminek aligha örül a jegybank vezetése. Ugyanis amennyiben a tárgyév végére vonatkozóan az MNB saját tőkéjének összege meghaladja a jegyzett tőkéjét, akkor a nyereségének 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. Eddig ilyen kötelezettsége a jegybanknak nem volt.

A költségvetés tehát ezután mindenképpen elvonja a jegybanki nyereség felét, ha annak a tőkehelyzete rendben van, írja a Bank360.

A másik oldalon viszont engedményt ad magának a kormány. Eddig ugyanis abban az esetben, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ezt a szabály most úgy enyhíti saját maga számára a kormány, hogy amennyiben a tárgyév végére az MNB saját tőkéjének összege a jegyzett tőke alá csökken, akkor a különbözetet a központi költségvetés öt éven belül, évente egyenlő részletben fizeti ki a jegybanknak. Amennyiben a saját tőke összege ez idő alatt újra meghaladja a jegyzett tőkét, a még fennálló összes térítési kötelezettsége megszűnik a költségvetésnek. Ha tehát a jegybank nyereséges évekkel ledolgozza a mínuszát, akkor a kormánynak már nem kell fizetni. (24.hu)