Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is - írja a G7. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.

A 2014-es jogszabállyal bevezetett magántőkealapok olyan nyílt végű befektetési alapok, amelyek a befektetőik rájuk bízott vagyonát kezelik. Elindításukhoz legalább 100 ezer eurós vagyont kell befektetni, ám abban jelentősen eltérnek a pénzintézeti alapoktól, hogy itt senki nem vizsgálja és követi, hogy kinek a pénze áll az alapban. A magántőkealap – ahogy neve is utal rá – egy olyan befektetési eszköz, amely csak egy tulajdonosi kör befektetéseit kezeli. A tőkealapnak semmilyen lényegi eleme nem nyilvános, azt sem kell sehol vezetni, hogy ki a tulajdonosa. 

Bevezetésük óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. A hírportál novemberi gyűjtése során 77 magyar magántőkealapot számolt össze. Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó viszi a prímet, akinek 13 alapja van. A magyar állam is képviselteti magát két alappal – a Magyar Fejlesztési Bank és az MNB alapítványok alapkezelője is indított ilyeneket.

A 77 alap 24 tulajdonos körében van, és az egyes leányvállalatok 2020-as eredményeit a tulajdoni hányaddal arányosítva a Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 217 milliárd forint adózott eredményt értek el 2020-ban. Ez az összes magántőkealap által birtokolt cég profitjának 92 százaléka. Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának hat százaléka folyhatott be ebbe a csatornába. (napi.hu)