A budai Várba vitt Ferenc pápa első útja 3 napos magyarországi apostoli útján.

A vatikáni és a magyar államfő közös vári tájékoztatóján felvezetésként Novák Katalin elmondta, Ferenc pápát az Isten hozta közénk.

"Azt szeretném, ha ez a látogatás elrugaszkodás lenne a felemelkedéshez" - hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki bátorítást vár a katolikus egyház vezetőjétől. Felidézte, Szent II. János Pál akkor jött el Magyarországra, amikor a legnagyobb szükség volt rá, és Ferenc pápa látogatására is szerinte ugyanez igaz.

Felidézte, Magyarország Alaptörvénye védi a házasságot és a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját, a magzat életét pedig a fogantatástól kezdve védelem illeti meg, "ebben szövetségesek vagyunk".

Megemlítette még, Magyarország másfél millió ukrán menekülő előtt nyitotta meg a kapukat, és hisz abban, hogy

a pápa "a béke embere, aki tud beszélni Kijevvel, Moszkvával, Brüsszellel, Washingtonnal és Budapesttel".

Ezt követően Szent Erzsébet történetét idézte fel, közölve, Szent Erzsébet rózsatövekkel ajándékozta meg Ferenc pápát, a növényeket pedig majd elültethetik a Vatikánban.

Ezt követően szólt Ferenc pápa - állva.

"Kevés olyan város van, amely segíti a politikáról és az együttélésről való közös gondolkodásunkat" - kezdte gondolatait.

Budapestet a hidak és a szentek városaként szemléli, amelynek ismeri a történelmét, megszállását, kommunista és náci elnyomását, zsidó lakosainak deportálását is a II. világháború után.

A főváros 150 évvel ezelőtti alapításáról külön megemlékezett, amely Európa közös útjának is jelképe.

"Úgy látszik, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak leáldozik" - folytatta a szentatya, "fellángolt a nacionalizmus és az ítélkezés, a kommunikáció pedig elmérgesedett, visszafejlődve egyfajta háborús infantilizmusba. A béke azonban olyan politikából fejlődik ki, amely mindenki érdekeit szem előtt tartja" - részletezte.

Hangsúlyozta, a világban olyan vezetésre van szükség, amely túl tud tekinteni nemzeti kereteken, az egységet megfogalmazni nem szabad másokkal szemben - e gondolatával az EU egyik szellemi atyját, Robert Schumannt idézte.

"Vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? Budapest a hidak városa" - mondta még.

Szerinte együtt tud élni az EU 27 nemzete ugyanúgy, mint például Budapest kerületei.

Harmóniára van szükség, olyan egészre, amely nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe

- húzta alá Ferenc pápa.

Olyan Európára vágyik, amely nem válik a részek túszává, de "az ideológiai gyarmatosítást", "a genderkurzus térnyerését" ugyanígy elutasította.

Megfogalmazása szerint Európa nemzetei egy családot alkotnak, a budapesti Lánchíd pedig ezt jelképezi; Magyarország pedig Európában lehet hídépítő.

"A magyar történelem életszentségekben született, nem is csak egy szentében, hanem egy egész családéban", mondta, majd idézett Szent István Intelmeiből fiához, Szent Imréhez. "A szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz." A dokumentumból az igazság és a szelídség egységét emelte ki.

Ezt követően az Alaptörvény szövegét boncolgatta, kiemelve belőle a keresztény értékek védelmét és a szegények segítésének fontosságát.

"Szent Erzsébet tanúságtétele minden földrészre eljutott" - mondta. "Ő az evangélium fénylő drágaköve!"

Kérte a vezetőket, hogy ne kötelezzék el magukat a hatalom sajátos logikája mellett.

Végül a befogadásról beszélt, "aminek témája összetett".

"Az alapvető viszonyulás nem lehet más, mint amit Szent István tanított" - említette.

A környezetvédelem szükségességével kapcsolatban pedig elmondta, nem lehetnek kifogások, a világnak közös megoldásokat kell kidolgozni.

Ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz

- figyelmeztetett.

"Szeretnélek biztosítani titeket közelségemről, és imáimról minden magyarért. Különösen gondolok azokra, akik magyarként a határokon túl élnek. Isten, áldd meg a magyart!" - zárta beszédét magyar idézettel. (Infostart)