Az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy kezdje el 1294 menedékkérő átvételét Görög- és Olaszországból.

Az áthelyezésről – többek között magyar ellenszavazattal – 2015-ben döntöttek az uniós országok a tagállamok gazdasági ereje, munkanélküliségi mutatója és lakosságszáma alapján.

Budapest és Pozsony pert indított, de ez nem halasztó hatályú, ráadásul várhatóan csak azután születik döntés, hogy lejár a végrehajtás határideje.

Elvileg idén szeptember végére kellene befejezni az áthelyezéseket, ám a hazai és a lengyel kormány eddig még vállalásokat sem tett. Ausztria senkit nem vett át, bár a korábbi nyilatkozatokkal szemben mégis hajlandóak lehetnek a végrehajtásra, Csehország pedig egy éve nem tett semmit.

Fotó: Földes András Forrás: Index

A fenti országoknak azt üzente az Európai Bizottság, hogy júniusban kapják össze magukat, különben akár kötelezettségszegési eljárások indulhatnak.

Ehhez az eszközhöz tud nyúlni az Európai Bizottság, ha egy ország nem hajt végre valamilyen uniós jogszabályt. Navracsics Tibor magyar biztos már tavaly februárban arra figyelmeztetett, hogy a döntés semmibe vétele miatt így járhatunk.

Ilyenkor először levelezés indul, amiből per és pénzbüntetés lehet.

Az áthelyezés körüli gondokat mutatja, hogy a fentiek mellett nagyjából egy tucatnyi tagállam kapott valamilyen figyelmeztetést.

Az egyik maga Olaszország, ahol lassan dolgozzák fel az áthelyezhető menedékkérők adatait, de lehet, hogy egyelőre nem is lesz belőlük elég.

A két országban tartózkodó, áthelyezésre jogosult személyek teljes száma jóval elmarad a tanácsi határozatokban előirányzottaktól

– állapította meg az Európai Bizottság.

A tervezett 160 ezernél kevesebb embert kell áthelyezni, mert Magyarország visszautasította, hogy 54 ezer embert innen vigyenek át (ezeket a helyeket átcsoportosították arra, hogy Törökországból vegyenek át szíriaiakat).

Azért nincsenek még a csökkentett számhoz sem elegen, mert a Görögországba érkezők száma óriásit esett a török-uniós menekültügyi alku miatt.

A mechanizmus ráadásul eleve nem minden menedékkérőt érint, csak azokat, akik valóban válságövezetből jöttek (olyan országból, ahonnan uniós átlagban a menedékkérelmek legalább háromnegyedére igent mondanak).

A Bizottság – elég túlzónak látszó optimizmussal – azzal számol, hogy a 2017. szeptember 23-i határidőre mindenkit áthelyezhetnek, aki jogosult rá, de a jogi kötelezettség utána sem szűnik meg (azaz a lógósokkal bepótoltatják a kötelező számú menedékkérő átvételét).

Ahogy azt év elején jeleztük, a kvótavita a per és a szeptemberi határidő miatt pont jó ütemben jön a Fidesznek a 2018-as kampány megkezdéséhez.

Dömötör Csaba le is csapott az ügyre.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint nem lehet a magyarokat megkerülve döntést hozni arról, hogy kiket fogadjanak be, ez ugyanis szembemegy minden demokratikus alapelvvel.

Magyarország már eddig is jelentősen hozzájárult az európai szolidaritáshoz azzal, hogy erején felül vette ki a részét az uniós határok védelméből.

Brüsszelnek is inkább a határvédelemre kellene összpontosítania ahelyett, hogy szétteríti saját elhibázott politikájának következményeit.

Brüsszel továbbra is felső korlát nélküli betelepítésekben gondolkodik, és egyre erőteljesebb azt ezt célzó politikai nyomásgyakorlás.

Ennek a számlájára próbálta felírni azt a magyar kormányt elítélő határozatot, amelyet szerdán fogad majd el az Európai Parlament

– fűzte hozzá.

A keddi brüsszeli nyilatkozatokból jól látszik, hogy a nemzeti konzultációban foglalt kérdések aktuálisak és stratégiai jelentőségűek Magyarország jövője szempontjából 

– mondta az államtitkár, holott abban a menekültügyi őrizetről kérdeznek.

index.hu