Többször eszembe jutott a híreket olvasva a következő gondolat: mi történne, ha a kint élő magyarok egy jelentős hányada (mondjuk 500.000 magyar) belátható időn belül (egy év) hazatérne? A kormány szerint ez hatalmas áldás volna, a munkaerőhiánnyal küzdő magyar piac számára, és az ország fellélegezhetne. Azonban valóban csak pozitív hozadékai volnának ennek az eseménynek? Nézzük meg a tényeket a propaganda mögött, és meglátjuk, miért nem igazán fontos a kivándorlás megállítása, a kint élő magyarok hazacsábítása a jelenlegi rezsim számára!

1. A munkanélküliség újbóli növekedése

A legfrissebb KSH adat szerint a munkanélküliség nagysága 3,8%-ra mérséklődött, ez 178.000 embert jelent, ami kisebb-nagyobb mértékben eltérő lehet az egyes országrészeken belül. Nyilvánvalóan ehhez a jó adathoz hozzájárul az a gyalázatos tény is, hogy körülbelül 600.000 magyar dolgozik kint, az Unió más részein. Ezt a sokat hangoztatott adatot döntené romba, ha az ottani magyarok hazatérnének, ami társadalmi-politikai feszültségeket szülne.

2. Munkakörülmények átalakulása

Habár a nyugdíjrendszer ismét fenntarthatóbbá válna, de a munkabér növekedés megállna. Miért? Mert a munkaadók munkaerőhiánnyal küzdenek, s leginkább a képzett, tapasztalt szakemberek hiányoznak a piacról. Ez remek zsarolási potenciált biztosít a még otthon maradottak számára. A KSH szerint ugyanis 324.300 Ft volt a bruttó átlagkereset Magyarországon. Azonban érdemes figyelembe venni, hogy:

• csökkentek a béren kívüli juttatások, amik a cafetéria-rendszer fokozatos és botrányos átalakításával is magyarázhatók,
• a munkaadók máris trükközni kényszerülnek a túlórabérekkel (legutóbb pont a rendőrség került ennek kapcsán képbe).

A témára ugorva azonban kijelenthető, hogy a munkaerőhiány megszűntével megállna a bérnövekedés. Visszatérne a „van helyetted 1000 másik“ mentalitás, és az eddig kiharcolt eredmények is veszélybe kerülnének.

3. Földrajzi problémák

Nem véletlenül választottam névnek az alcímpontot! A visszatérők jelentős része ugyanis vagy Budapesten, vagy pedig a nagyobb vidéki városokban (pl. Székesfehérvár, Győr, Debrecen) találna munkát. Ez a leszakadó régiók (pl. Edelény, Nyíregyháza, Salgótarján) további hanyatlását fokozná. A tőke és a vállalkozások ugyanis véglegesen elkerülnék ezeket a területeket.

4. Társadalmi és szociális problémák

Szinte fel se merem vetni, hogy milyen terheket róna az adminisztratív és egészségügyi rendszerre ennyi ember újbóli megjelenése. Az orvoshiány és a kormányzati adminisztráció leépítése után lehet, hogy ez adná meg a kegyelemdöfést a rendszernek. Van még egy érdekes morális probléma is! Több esetben, a már kint élő és dolgozó honfitársunk külföldi férjet/feleséget választott magának. Vajon ez a külhoni ember – egy ennyire xenofób kampánnyal átitatott környezetben – hogy érezné magát? Mennyire lenne sikeres az integrációja?

5. Lehetséges ellenzéki csoportosulások

Ha az apolitikus tömegtől eltekintünk, akkor bátran is kijelenthető, hogy a kivándorolt fiatalok és középkorúak egy jelentős százaléka nem Fidesz-párti. Nincsenek erre vonatkozó pontos adatok, de nem véletlen, hogy a kormány a „nyugati magyarok“ szavazását nehezíti meg mindenáron. Ha ezek az emberek hazatérnének, akkor sokan nem maradnának csendben. Nem fogadnák a negatív változásokat, a még mindig fennálló uram-bátyám rendszert és az egyre autokratikusabb kormányzást.

Ha így összegeznénk a pontokat, akkor láthatjuk, hogy miért nem igyekszik az Orbán-kormány valóban hazacsábítani a fiatalokat. Aki nyugatra megy, az már szinte elveszett lélek. Így maradnak az üres szavak, valódi tettek nélkül. Cikkünk folytatásában az eddig megtett lépéseket, és azok hatásait elemezzük!

Forrás: Fékek és ellensúlyok blog