Finnország belépne a NATO-ba
A finn elnök és a miniszterelnök támogatja a csatlakozást.
Magdalena Andersson, svéd miniszterelnök, Sanna Mirella Marin, finn miniszterelnök és Vlagymir Putyin, orosz elnök - Forrás: PressWire18
Finnországnak haladéktalanul kérelmeznie kell csatlakozását a NATO katonai szövetséghez - jelentette be Sauli Niinisto finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök közös tájékoztatón.
A kormányfő és az államfő szerint a NATO-tagság erősíti az ország biztonságát, de NATO-tagként Finnország is erősíti az egész szövetséget. Remélil, hogy a további szükséges lépéseket is meghozzák a következő napokban.
Az elnöknek és a kormánynak hivatalosan is döntenie kell a csatlakozási kérelemről, amelyet a finn parlamentnek is jóvó kell hagynia.
A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto azt mondta: az Ukrajna elleni orosz támadás változtatta meg a finnek álláspontját, de hozzátette, hogy nincs közvetlen fenyegetésről szó.
A Gallup szerdán közzétett felmérése szerint a lakosság 73 százaléka támogatja a csatlakozást. Ez évekkel ezelőtt még 20-25 százalék körül volt.
Finnország a II. világháború óta semleges volt. A hagyományosan semleges Finnországnak 1300 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, és mindeddig nem fontolgatta, hogy csatlakozna az észak-atlanti szövetséghez. A Krím félsziget Oroszországhoz csatolása, 2014 óta viszont Helsinki fokozatosan erősítette együttműködését a NATO-val, a február végén Ukrajna ellen indított háború pedig határozott irányváltást hozott ebben a kérdésben.
Több kormányfő is támogatásáról biztosította a finn terveket és gyors döntést ígért.
Következnek a svédek
A svéd sajtó szerint Svédország hétfőn nyújtja be csatlakozási kérelmét a katonai szövetséghez egy rendkívüli parlamenti ülés után. Ezzel kétévszázados katonai semlegességét adhatja fel.
Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter a héten arról beszélt, ha a két ország csatlakozik az észak-atlanti szövetséghez, akkor támaszkodhatnak egymás erősségeire, és teljesen kiegészíthetik egymást.
A két ország csatlakozását minden NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.
Moszkva "komoly következményekkel", köztük nukleáris fegyverek Kalinyingrádba telepítésével fenyegetődzött arra az esetre, ha Svédország és Finnország csatlakozik a NATO-hoz. (Infostart)
Moszkva keményen reagált a NATO-bővítési tervekre
Finnország és Svédország döntésére reagált Moszkva is. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegramon három pontban szedte össze véleményét azzal a - szerint -proxyháborúval kapcsolatban, amelyet nyugati országok indítottak Oroszország ellen.
A volt elnök és kormány szerint az, hogy Ukrajnát a NATO-országok fegyverekkel látják el, nyugati eszközök használatára képzik az ukrán katonákat, zsoldosokat vezényelnek ki és a tagországok Ororszország határainak közelében tartanak hadgyakorlatokat, növeli a közvetlen és nyílt konfliktus valószínűségét a NATO és Oroszország között egy „proxyháború” helyett.
Egy ilyen konfliktusban mindig fennáll annak a veszélye, hogy teljes atomháborúvá alakul - írta Medvegyev, aki szerint ez mindenki számára katasztrofális forgatókönyv lesz.
A bejegyzés végén kiemelte, hogy
a Nyugat ne hazudjon magának és másoknak, és „ne fulladjon meg a saját nyálától a ruszofób rohamai közben”.
Az orosz külügyminiszter is reagált. A tárca szerint Finnország NATO-csatlakozása jelentős változás az ország külpolitikájában.
"Oroszország kénytelen lesz katonai-technikai és egyéb jellegű megtorló lépéseket tenni, hogy megállítsa nemzetbiztonságát fenyegető veszélyeket" - írta a tárca. (Infostart)
