h i r d e t é s

Fitna, azaz zavarkeltés, bomlasztás, felbujtás

Olvasási idő
13perc
Eddig olvastam

Fitna, azaz zavarkeltés, bomlasztás, felbujtás

2020. szeptember 23. - 17:59

 

„Ők azt követték, amit a sátánok olvastak rá Salamon hatalmára. Nem Salamon volt istenkáromló, hanem a sátánok voltak azok, miáltal megtanították az embereket a mágiára és arra, ami rábocsátatott a két angyalra, Harutra és Marutra Babilonban. Ők addig nem tanítottak senkit, míg nem mondták: „Mi ámítás (fitna) vagyunk, ne veszítsd hitedet!” Megtanulták (az emberek) tőlük azt, ami a férfi és párja (asszonya) között szétválaszt. Nem ártottak (az angyalok) ezzel senkinek, kivéve Allah engedelmével. És ők (az emberek) megtanulták azt, ami árt, és nem használ nekik. Megtanulták, hogy aki megvette (a mágiát), annak számára nincs a Túlvilágon boldogulás és becstelenség az, mit maguknak vettek általa, bár tudnák!” (Korán 2:102)

Salamonnak olyan hatalma volt, amilyen senki másnak, de ez a hatalom Istentől eredt, nem a sátánok inspirálták. Nagy különbség van hit és mágia között. Az emberek néha a mágiát tartják hitüknek, de ez istenkáromlás. A mágia a szív és értelem vakságát okozhatja. Kioltja az Istenbe vetett hit lángját és az embereket letaszítja az ösvényről. Hamis képzetet kelthet speciális készségekről, amikkel emberek rendelkeznek, de ezek trükkök és megtévesztések. Harut és Marut Angyalok voltak Babilonban. A régi nyelvezetben az Angyal szó, jó és nemes tulajdonságokkal felruházott férfit is jelentett, ahogy a mai nyelvben csinős nőt is érthetünk alatta. Ezért létezik egy teória, miszerint Harut és Marut asztrológusok voltak, akik az embereket olyan újdonságokra tanították, ami lenyűgözte őket. Azonban a két „Angyal” mindig figyelmeztette őket: Mi ámítás (fitna) vagyunk, ne veszítsd hitedet! Elérkeztünk minden idők problémájához. Az emberek a mágiát választják és elhagyják a hitet. A szemüknek hisznek, és figyelmen kívül hagyják szívüket, amíg az meg nem vakul. Egy ember általi csodára vágynak, ami elválasztja őket feleségeiktől és egy gyönyörű újjal teremt számukra kapcsolatot. Ez a manipuláció és szemfényvesztés foglalja el a hit helyét. Mindez általános jelenség volt a történelemben és ma is az. Új „apostolok” rohangálnak le és alá minden vallás nevében, hogy megtévesszenek minket a Túlvilágunk kárára.

  1. 1. Nem csak emberek téveszthetnek meg, hanem hagyományokhoz kötött gondolkodás, legyen az szándékosan megtévesztő, vagy tudatlanságon alapuló.
    1. A hagyományok emberi közösségek által követett szokások, melyek lehet, hogy szépek, a kultúra részei, de jog alapját nem képezhetik. A jog állandóan fejlődik, a hagyományok pedig csak egy történelmi kor szokását rögzítik.
    2. A fenti hivatkozásban maguk az angyalok hívják fel a figyelmet arra, hogy még az általuk végrehajtott a mágia is szemfényvesztés, és mint ilyen, Fitna. Akár egyházi, akár világi szervezet téveszt meg, hogy akaratát érdekei kiterjesztésére érvényesítse, az Fitnát követ el.
  2. Amit ember hoz létre, abban ott az esélye a tévedésnek, vagy bűnnek. Ha ember törvényt hoz, azt érdekből teszi. Hiszen a törvény a tulajdont, hatalmat, örökséget, emberek egymás közti viszonyulását szabályozza és óhatatlanul azok pártján áll, akik tulajdonban, ill. hatalomban vannak. Ez a látásmód megtévesztő és a megtévesztés Fitna, hiszen zavart kelt abban a gondolkodásban, ami előírja a Baszírát, azaz a szívvel való látást. Aki csak szemével lát, tehát csak a fizikai valóságra figyel, az nem látja azt, amit a szív lát, feltéve, ha ez a látásmód kifejlődik. A szív többet, illetve másként lát, mint a szem. A szív nem csak a lopás, vagy az elkövetés tényét látja, hanem azokat a motivációkat is, amit a szem nem. Ezért az ember által hozott törvénynek sokszor megtévesztő, zavarkeltő következménye van, amitől el kell vonatkoztatni.

„Öljétek meg őket, bárhol is találtok rájuk és űzzétek ki őket onnan, ahonnan ők űztek ki titeket. A Fitna (zavarkeltés) nagyobb bűn az ölésnél. Ne harcoljatok velük a Sérthetetlen Szentélynél addig, amíg ők ott rátok nem törnek. Ha rátok törtek, öljétek le őket. Ekképpen részesülnek a hitetlenek”. (Korán 2:191)

Sokan kiemelik manapság a Koránból azokat a verseket, melyek háborúra hívnak és az Iszlámot az erőszak vallásának mutatják be. Ez nem igaz. Ha a szöveget kivesszük a környezetéből és nem ismerjük a körülményt, amiben a kinyilatkoztatás született, félreértelmezzük. Ez a rész a Hudaybiai eseményeket illusztrálja, a Hidzsra (Iszlám időszámítás, ami a Próféta Mekkából Medinába történő menekülésével kezdődik) hatodik évében. Ekkorra a Muszlimok már egy erős és befolyásos társadalom voltak. Sokan közülük Mekkából menekültek ide, ahol a pogányok egy intoleráns autokráciát tartottak fenn, üldözték a Muszlimokat, megakadályozták őket abban, hogy saját házaikat meglátogassák. Az általános fegyverszünet (Hudeybiai béke) ideje alatt is erővel visszatartották a Muszlimokat a zarándoklattól. Ez az intolerancia, elnyomás és autokrácia utolsó foka volt. Csak a Muszlimok kompromisszum képességének volt köszönhető, hogy Arab polgárokként, vérontás nélkül tudták érvényesíteni jogaikat egy megállapodásban. A pogányok ezt a megállapodást nem vették komolyan. Általában az Iszlámról elmondható, hogy a béke, a jóakarat és kölcsönös megértés vallása. De nem egyezik bele a rossz tettekbe, követői könnyen feláldozzák életüket a becsület és vallás oltárán, ami számukra szent. Ebben az áyában és később is találkozunk a „Fitna” szóval. A szó jelentését a kísértés, zavarkeltés és ármány fogalmat együtt adják. Az Iszlámban a Fitna a legnagyobb bűn, nagyobb, mint a gyilkosság. Ha nem lenne Fitna, ami az emberek belső szándékának mozgatójaként rossz cselekedetek elkövetésére indít másokkal szemben, akkor nem lenne elkövetett bűn és gonosz tett sem.

„Addig küzdj velük, hogy ne legyen több Fitna (zavarkeltés) és a hitvallás Allahé legyen. Ha felhagynak, hát ne legyen több ellenségeskedés, csak azokkal, kik gaztevők.” (Korán 2:193)

„Tiltott Hónapért Tiltott Hónapot, a tiltásokért arányos elégtételt (Qisas). Aki ellenetek szegül, azzal ti is szálljatok szembe éppen úgy, ahogy ellenetekbe szállt. Őrizkedjetek Allahtól és tudjátok, hogy Allah az őrizkedőkkel van.” (Korán 2:194)

„Ó, kik hisztek! Megíratott nektek az arányos ítélet az emberölésre. Szabad (emberért) szabadot, rabszolgáért rabszolgát, nőért, nőt. Akinek elengedi (büntetését) az (áldozat) bátyja, az illően rendezze el és adományozzon neki jóságáért. Ez könnyítés Uratoktól és kegyelem. Aki ezek után törvényt szeg, annak viszonzása fájdalmas szenvedés. (Korán 2:178)

Számotokra az arányos ítéletben (Qisas) élet van, ó, értés emberei, hátha tán feléritek!” (Korán 2:179)

A Qisas, azaz arányos ítélet, elégtétel a háborúban is érvényes. Nem lehet több korlátozás és szankció, mint az elkövetett cselekmény. Az arányos ítélet „Qisas” csak olyan emberölési esetekben alkalmazható, ha a gyilkosság szándékosan következett be. Akkor, ha a halál véletlenszerű esemény következménye, a „Qisas” nem alkalmazható. A megbocsájtás központi szerepet kap az Iszlámban, ahogy az adomány is, mint pozitív tett. Pozitív gesztusok pozitív társadalmat eredményeznek. A „Qisas” intézménye két életet ment meg és egyet ad pluszban. Ha jól alkalmazzák, elijeszti a támadót a bűn elkövetésétől és a célszemély nem esik áldozatul. Két ember élete marad meg: a potenciális támadóé és a potenciális áldozaté. Plusz, a társadalom is olyan életet él, ahol mindenki biztonságban érezheti magát.

A rossz viszonzása az éppoly rossz, de ki megenyhül, megjavul, bére Allahra tartozik. Ő (Allah) nem szereti a bűnösöket. (Korán 42:40)

Akár egyéni, akár társadalmi szinten állunk ki az elnyomással, törvényszegéssel szemben, nem szabad olyan lépést tenni, ami saját törvényszegésünket eredményezi. Először a törvény útját kell bejárni, ha az nem kínál lehetőséget jogunk van önvédelemre, de csak annyira, amit a helyi joggyakorlat lehetővé tesz. A jóvátételnek figyelembe kell venni az arányosságot, tehát bármilyen sérelem ér, nincs jogom több kárpótlásra, mint a nekem okozott kár. Ha lépéseim bosszúhadjáratok, leszámolások sorát indítja el, akkor jobb nem nekiindulni. A megbékélés és reform útja az, amit szem előtt kell tartani. Lásd: 41:34 és 23:96.

„Kérdeznek (ó Mohammed) a harcról Tiltott Hónapban. Mondd: „A harc akkor nagy bűn, de az akadályoztatás az Allahhoz vezető úton, az Ő tagadása, a Sérthetetlen Szentély (tilalma) és közösségének kiűzése abból, nagyobb (bűn). Allahnál a Fitna (zavarkeltés) nagyobb bűn az emberölésnél. És ők nem hagynak fel a harccal veletek addig, míg vissza nem térítenek titeket vallásotokból, ha erre képesek. Aki kitér vallásából közületek és hitetlenként hal meg, azoknak összeomlanak Evilági tettei és a Túlvilágon a Pokol követői lesznek, ahol ők mindörökkön lesznek.” (Korán 2:217)

„Kérdeznek (ó Mohammed) a harcról Tiltott Hónapban. Mondd: „A harc akkor nagy bűn, de az akadályoztatás az Allahhoz vezető úton, az Ő tagadása, a Sérthetetlen Szentély (tilalma) és közösségének kiűzése abból, nagyobb (bűn). Allahnál a Fitna (zavarkeltés) nagyobb bűn az emberölésnél. És ők nem hagynak fel a harccal veletek addig, míg vissza nem térítenek titeket vallásotokból, ha erre képesek. Aki kitér vallásából közületek és hitetlenként hal meg, azoknak összeomlanak Evilági tettei és a Túlvilágon a Pokol követői lesznek, ahol ők mindörökkön lesznek.” (Korán 2:217)

„Ő az, Ki lebocsátotta rád (ó Mohammed) az Írást, benne az ítélő Áyákkal, mik a Könyv Fundamentumai, mások példázatok. De kiknek szívében romlottság honol, a hasonlatost követik, keresve a Fitnát (viszálykeltést), keresve az ahhoz vezető értelmezést. De nem tudja más annak értelmezését, csak Allah. Kik megingathatatlanok a tudásban, mondják: „Hiszünk benne! Ez mind Urunktól való!” Nem éri fel (az Üzenetet), csak az értés embere.” (Korán 3:7)

„Azt találjátok, hogy egyesek a bizalmatokba akarnak férkőzni, s hogy elnyerjék bizalmatokat népük iránt. Mindahányszor Fitnába (kísértésbe) esnek, elmerülnek benne. Ha nem zárkóznak el tőletek és (nem) intéznek békét hozzátok, (nem) tartják vissza kezeiket, vegyétek és öljétek le őket, bárhol leltek rájuk. Ezek ők, akik ellen nektek nyilvánvaló hatalmat tettünk meg. (Korán 4:91)

A kegyelmet érdemlő két dezertőr csoporttal szemben, van egy harmadik társaság, akik veszélyesek, hűtlenek és nem hagyhatók magukra. Ők mindent megtesznek, hogy az emberek bizalmába férkőzzenek, miközben hűen szolgálják az ellenséget. Ahányszor esélyt kapnak, kísértésbe esnek, és kettős ügynökök lesznek. A legbiztosabb, ha nyílt ellenségként kezelik őket. Nem lehet bevonni őket semmibe. Ha békegaranciát adnak, és valóban nem harcolnak, akkor hagyni kell őket. De sokan átállnak és az ellenség soraiból támadást intéznek a Muszlimok ellen. Számtalan esetben bizonyítják, hogy hiába adnak biztosítékot, akkor is árulók.

  1. A fenti versek az emberek által közvetlenül elkövetet Fitnáról szólnak. Ölni lehet jó szándékkal, de ármányt szítani, zavart kelteni, bomlasztani nem. Ha nem lenne Fitna, megszűnne az ok a további bűn elkövetésére. Ezért nem a bekövetkező cselekményre kell csupán tekinteni, hanem a mozgató erőre is, ami a tettest elindította a bűn elkövetésének útján. Tehát a Fitnát fel kell tárni. Az abban résztvevő személyek a főbűnösök, hiszen a Fitna főbűn. Ezt az elvet a háborúk utáni igazságszolgáltatásban alkalmazzák. Ott sem a közkatonákat büntetik meg a fronton elkövetett cselekményekért, hanem a haditerv megalkotóit, a parancs kiadóit. A polgári igazságszolgáltatásban is ennek az elvnek kellene teljesülnie.
  2. Az iszlámban a büntetés mértékének arányban kell állnia az elkövetett tett mértékével. Ez az elv a Qisas.

„Őrizkedjetek a kísértéstől, mely nem kizárólag azokat sújtja közületek, kik bűnösök. Tudjátok, hogy Allah Szigorú Büntető.” (Korán 8:25)

Ez a figyelmeztetés a háború előtti felfordulásban, zűrzavarban fontos volt az Iszlám korai szakaszában, de nem vesztett jelentőségéből ma sem, hiszen ártatlan és bűnös életeket érint.

„Tudjátok, hogy vagyonotok, gyermekeitek kísértés! Mert bizony, Allah! Nála a hatalmas bér! (Korán 8:28)

Úgy gondolták, hogy a nagycsalád, sok gyerek, az erő és hatalom jelképe: 3:10. Zsoltárok 127:4-5: „ 4Mint a nyilak a hősnek kezében, olyanok a serdülő fiak. 5Boldog ember, aki ilyenekkel tölti meg tegzét; nem szégyenülnek meg, ha ellenséggel szólnak a kapuban.” Ugyanígy a tulajdon és javak, szintén növelik az ember méltóságát és befolyását. Viszont a javak, a család egyben kísértés és próbatétel is, mert spirituális felszínesedést okozhatnak, ha nincsenek rendben, vagy ha a prioritás sorában Allah elé kerülnek.

A család és vagyon is lehet Fitna.

  1. Az emberek büszkék családjukra, és néha vakon tesznek meg cselekményeket családjuk gyarapodására, befolyásuk növelésére. Amennyiben ezek a cselekmények mások számára kárt okoznak, hiába a család szentsége, a család ekkor Fitna, hiszen a bűn útjára indította az érte tevőt.
  2. A vagyon is generálhat bűnt, ahogy generál is. Sokan esnek abba a kísértésbe, hogy a megszerzett javak a mindenáron történő további szerzés útjára vetik az elkövetőt.

„Küzdj meg velük, hogy ne legyen ármány (Fitna) és a vallás mind, csak Allahé legyen. Ha véget vetnek, hát Allah Látója annak, mit tesznek. (Korán 8:39)

„Akik tagadnak, egymás oltalmazói. Ha nem ezt teszitek (egymás oltalmazását hívőként), akkor a Földön kísértés (Fitna) és rontás lesz.” (Korán 8:73)

„Ha kivonulnának veletek, nem gyarapítanának titeket, csak zűrzavart keltenének, fejveszetten rohangálnának soraitokban, hogy elvessék az ármányt (Fitna) köztetek. Mert vannak, kik hallgatnak rájuk közületek és Allah ismeri a bűnösöket.” (Korán 9:47)

„Ők ármányra (Fitna) vágytak azelőtt, felforgatták ügyeidet, míg eljött az Igazság. Allah Ügye érvényre jutott és ők ettől iszonyodnak.” (Korán 9:48)

„Minden lélek megízleli a halált. Próbára teszünk titeket a rosszal és jóval kísértésként (Fitna). Hozzánk tértek meg. (Korán 21:35)

A lélek nem hal meg. Amikor elkülönül a testtől és a test meghal, akkor a lélek megízleli a halált. Életünk a Földön, erényeink, hitünk, megpróbáltatás alatt állnak. Van, akit a balsors, de van, akit a jószerencse és jólét állít próba elé. Bármelyi utat is járjuk, ha sikerrel vesszük ezt az akadályt, akkor Allahhoz térünk meg, és Nála kap valós értéket életünk.

„Allah megváltotta a hívőktől azok életét, vagyonát, miáltal övék az Égi Kertek. Küzdenek Allah útján, ölnek és megöletnek. Ez az Ő Igaz ígérete a Tórában, Evangéliumban és a Koránban. Ki hűbb Ígéretéhez, mint Allah? Örvendezzetek fogadalmatok miatt, amit tettetek! Ez a hatalmas győzelem.” (Korán 9:111)

Magunkat és minden tulajdonunkat Allahnak ajánljuk és Allah ezért megváltást ad. Ez a megváltás Igaz doktrínája. Tanításaink alapján ez a doktrína szerepel a korábbi kinyilatkoztatásokban, az eredeti Mózesi Törvényekben és eredeti Jézusi Evangéliumban is. Az Iszlám minden más megváltást elutasít. Így a Keresztényi megváltást sem ismeri el, ahol egy másik ember szenvedése, kínhalála és vére váltja meg az embereket saját bűnüktől. Saját önelszámolásunk az, ami alapja lehet saját megváltásunknak és ezt nem alapozhatjuk más ember erényeire. Elszámolásunk önmagunkkal vezethet minket a küzdelemre az Ügyért spirituális és fizikai utakon egyaránt. A fizikai küzdelem tekintetében az eltérő korok, eltérő teológiai véleményt fogalmaznak meg. Szent Pál a Hit értékes gyümölcseként, ideálként említi Gideont, Barakot és az Ótestamentum többi harcosát. „32És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról; 33Akik hit által országokat győztek le, igazságot cselekedtek, az ígéreteket elnyerték, az oroszlánok száját betömték. 34Megoltották a tűznek erejét, megmenekedtek a kard élitől, felerősödtek a betegségből, erősek lettek a háborúban, megszalasztották az idegenek táborait.” (Zsidó levél 11:32-34).

A Fitna, ahogy látjuk, minden szinten jelen van. Ott van személyek, család, vagyon, társadalmi hagyományok, megtévesztések, sőt törvények szintjén. Mi a megoldás? Spirituális megoldásra szolgál a doktrínák és a hitszolgálat (Ibadat) követése. Iszlám jogi alapállása pedig a fenti versek hivatkozása szerint az, hogy se az élet, se a vagyon nem tekinthető az ember tulajdonának. Mindez Allahé, ahogy a föld is, ahova egyik helyről a másikra lehet vándorolni, menekülni. Az élet és vagyon, csak kölcsönben van az embernél arra, hogy az élet időszakában Isten ezekkel próbára tegye. És mint kölcsönadó, joga kikötni, hogy a kölcsönbeadott javakkal a kölcsönbevevő hogy bánjon. Jöhet Fitna, megpróbáltatás, ármány, de mindez hatástalan, ha az Istennel fennálló egyezség betartásra kerül. A kölcsönbe adott test meghal, a lélek nem. A léleknek el kell számolni a kölcsönbe adott javakkal. Az iszlám ugyanezt az elvet tartja érvényesnek a Judaizmuson és Kereszténységen belül.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s