Fordítva a lovon
Egy normális ország normális vezetése nem mélyíti, hanem betemeti az árkokat.
Nálunk ez pont fordítva van.
Itt az a módi, hogy nem minden áldozat jó áldozat, csak azoknak jár emlékmű, akit a hatalom áldozatnak tart.
Itt az őskommunista (mellesleg nagyon tisztességes) család, hatalomtól megrészegült tagja őskommunistázza az ország mártír miniszterelnökét, majd gyáván, félve a néptől éjjel elviteti a legméltóbb helyéről közadakozásból épített szobrát.
A szobrok nem tudják megvédeni magukat, de miután minden lopott pénzen szerzett hatalom megbukik egyszer, meg kell ígérnünk, hogy lemossuk ezt a gyalázatot.
Nagy Imre szobrát visszatesszük a legméltóbb helyére, és az összes áldozatnak közös, méltó emlékművet emelünk.
Remélem ez a lehetőség még a mi életünkben megadatik, de azért gyerekeinkkel is fogadtassuk el, hogy ez így helyes.