A közvetlen vezetői utasítások megtagadása vagy legalább az azzal való fenyegetés, ami korábban igen ritkán fordult elő, egyre gyakoribbá válik. A felsőbb szintektől lefelé erősödik az ellenállás szelleme.

Donald Trump amerikai elnökké választása 2016-ban azonnal kiprovokálta és azóta is provokálja a belső ellenállást az amerikai államapparátusban. Az első lépést Sally Yates, az Egyesült Államok korábbi legfőbb ügyésze tette meg, aki utasította a kormány jogászait, hogy ne védjék az elnök utazási tilalmát - amelyben az iszlám országokból érkezők beutazását korlátozta volna tekintet nélkül az illetők előéletére - a bíróságok előtt. Yatest válaszul kirúgták.

Zendülés a kormányban

Az Egyesült Királyságban három miniszter jelentette be február végén, hogy inkább szembe fordul a kormánnyal, mint hogy tovább tűrje a megállapodás nélküli brexit lehetőségének lebegtetését. Egy miniszteri tanácsadót, Alberto Costát elbocsátották, miután változtatási javaslatot nyújtott be a kormány egyik előterjesztéséhez, amely szerint a londoni kormány garantálta volna a szigetországban élők jogait abban az esetben, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül esne ki az EU-ból.

További brit példa a Chelsea focicsapat kapusa, Kepa Arrizabalaga esete. A világ legdrágább hálóőre visszautasította, hogy lemenjen pályáról, amikor edzője, Maurizio Sarri elrendelte a cseréjét. Az utóbbi dühös reakciója bejárta az internetet, amivel sok olyan kollégája együttérzett, akinek agyonfizetett futballista sztárokkal kell együtt dolgoznia. Mindez elbocsátásért kiállt, ám a helyzet nem ilyen egyszerű.

Hol a határ?

A fegyelemsértés mindennapos dolog a munkahelyeken: a vezetőknek tudniuk kell, meddig tolerálandó, és mi az a határ amelynek átlépését nem szabad eltűrniük. Észben kell tartaniuk, hogy az ilyen esetek azt jelezhetik, hogy valami rosszul működik a szervezetben, amelyet irányítanak - hívja fel a figyelmet az FT szakírója. Emellett ha túlreagálnak valamit, az ellentétes hatással járhat. Mindezt jól tükrözi Thomas Lawrence és Sandra Robinson korábbi tanulmánya, amely felsorolja a munkavállalói ellenállás lépcsőfokait.

• Terelés. A munkavállalói csapat azzal érvel a vezetőjük utasításával szemben, hogy van fontosabb feladatuk is, amit meg kell oldaniuk, mielőtt azt teljesítenék, vagy azt mondják, hogy az új projekt végrehajtása mások feladata.
• Semmibevétel (halogatás). Azzal, hogy egy beosztott figyelmen kívül hagy egy utasítást, valójában visszatolja a problémát a főnökére. A rossz menedzserek egyik jellemzője, hogy a feladatok visszavételével hárítják el a beosztottak felől érkező kellemetlen gesztusokat.
• Megkerülés. A munkavállalók megkerülhetik főnöküket, avagy átnyúlhatnak a fejük felett. Ezt az érintett vezetőnek is nehéz kezelnie, mert saját főnöke előtt nyilvánvalóvá válik, hogy beosztottai készek a fegyelemsértésre vele szemben.
• Zavarkeltés. A beosztottak elkezdenek rendetlenkedni vagy kínosan ügyelnek rá, hogy csak annyit dolgozzanak, ami feltétlenül szükséges. Ezen a szinten a fegyelemsértés kollektív jelleget ölt az egyéni lázadás helyett. Ez a fajta ellenállás igen hatékony az irodai munkát végző szervezetek esetén, mivel a merev technológiai rend hiányában ezek sikeres munkájának feltétele a dolgozók jóindulatú hozzáállása feladataikhoz.
• Demonstráció. Ez a nyílt tiltakozás szintje, amely ellenőrizhetetlenné válhat és lázadássá fajulhat.

Mi van a háttérben?

Az USA-ban és Nagy-Britanniában az az elmúlt időszakban felerősödött fegyelemsértés oka, hogy az érintettek azt hiszik: ha most nem állnak ellen, az később visszafordíthatatlan következményekkel járhat - magyarázza az FT publicistája. Ahogy a brit kormánytanácsadó Costa indokolta lépését: nem egy beosztott tanácsadóként cselekedett, hanem ötmillió ember érdekét igyekezett védeni.

A menedzsereknek új utakat kell találniuk a beosztottak ellenállásának kezelésére. Hagyományosan visszajelzési csatornákat működtetnek erre, amit azzal párosítanak, hogy aki nem ezeken keresztül fogalmazza meg panaszait, hanem fegyelemsértés formájában jelzi azokat, azt szankciókkal fenyegetik. Ez mérsékelheti a feszültséget, de ha durva reakció követ egy kis elhajlást a normál rendtől, az az említett tanulmány szerint csak felháborodást szülhet.

Nőhet a feszültség

Arrizabalaga megfelelő büntetést kapott azért, hogy nem hagyta el a pályát az edző utasítására: pénzbüntetést kapott és kihagyták a következő meccs összeállításából. De az incidens világossá tette, hogy a kapus jobban kell az egyesületnek és az edzőnek, mint fordítva. A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy munkahelyi hatalom és az azzal szembeni ellenállás kéz a kézben járnak, vezető és vezetett be van zárva az ebből fakadó konfliktusokba. A futball esetén ez azt jelenti, hogy a feszültség azzal párhuzamosan fog erősödni, ahogy a játékosok alkupozíciója javul az edzők hatalmának rovására.

napi.hu