h i r d e t é s

Forradalmár a Sándor-palotában: „dr”Schmitt Pál története 

Olvasási idő
6perc
Eddig olvastam

Forradalmár a Sándor-palotában: „dr”Schmitt Pál története 

2020. március 21. - 15:13

 

„Schmitt beiktatása egy fideszes házibuli volt” (Schiffer András)

A „pártfüggetlen” és a „nép akaratából megválasztott” köztársasági elnök beiktatási ünnepségére jeles napon, 2010. augusztus 6-án került sor, a budavári Sándor-palota belső udvarán, ahová mindösszesen csak a meghívottak, a kormánypárt vezetői és az Orbán-kormány holdudvarába tartozó személyek, politikusok fértek be. A sajtó is az ajtón kivűl maradt (jelezve, hogy a bensőséges ünnepségen a nyilvánosság sem kívánatos).
A meghívottak között találtuk Grosics Gyulát, a 25. Waffen-SS Hunyadi Páncélgránátos Hadosztály egykori önkéntesét, Pákh Imre amerikai milliárdost, a Hungarista Mozgalom egykori támogatóját, továbbá a szélsőjobboldali, rasszista-antiszemita parlamenti párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakcióvezető-helyettesét, Gyöngyösi Mártont is.

Az új köztársasági elnök, az „emberek embere” – talán azért is, hogy hangsúlyozottan egyértelműbbé tegye az ünnepség jellegét – gróf czegei Wass Albert háborús bűneiért halálra ítélt írótól idézett beszédében.
A meghívottak között volt Erdő Péter bíboros, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, aki nem sokkal korábban jelentette ki nagy nyilvánosság előtt, Horthy István kormányzó helyettes emléktáblájának leleplezésekor, hogy „mindig is horthysta voltam”.
Sólyom László, a Fidesz MPSZ által leváltott korábbi elnök, bár a meghívottak listáján volt, nem ment el a Sándor-palotába, mondván: „nem akarom feszélyezni a plebejusok ünnepét”.
A „plebsz” pejoratív, becsmérlő kifejezésben annyit tesz, hogy „csőcselék”. – Feltehetően ezzel a nyugállományba vonult köztársasági elnök is tisztában volt, mikor a plebejusokról tett említést.

Kérdőjelek a bajnok önéletrajzában

2003-ban, mikor a pártállami hivatalnokból Fidesz-taggá lett Schmitt Pál önéletrajzán dolgoztak az ifjúdemokrata írástudók, sokáig képtelenek voltak megrajzolni „az üldözött antikommunista” portréját. Mint egykor volt miniszterhelyettesről vagy éppen az Astoria Szálloda igazgatóhelyetteséről, olyanról, aki az ország méretű börtön idején bejárta Európa országait, valóban művészet lett volna ilyen képet festeni… ám a bajnok, a hetvenes évek olimpiai csapatának tagja ezzel is megpróbálkozott.

Schmitt-Makray-1976-A pártállam sikeremberei.jpg

Először azzal hozakodott elő, hogy nem sokkal születése után osztályidegenként kitelepítették családját – majd miután kiderült az igazság, emlékei között kutatva egy másik történettel hozakodott elő. Ahogy azt előadta, az Astoria Szállóban és az Állami Sporthivatalban is többször feljelentették, hogy munkaidőben teniszezni jár – emiatt eléggé sok kellemetlensége volt, a hivatalos szervekkel állandóan hadakozott. Egy alkalommal, Nyugat-Németországban versenyezve, még a disszidálás gondolata is megfordult a fejében (emlékezete szerint egy-két órára el is hagyta a csapatot), majd, mert menyasszonyát, Makray Katalint sem láthatta volna bizonytalan ideig – visszatért társaihoz és hazajött Magyarországra.
A történet ugyan kísértetiesen hasonlított Orbán Viktor üldözöttségéhez és bebörtönzésének históriájához – mint ismert, a pártállami rendőrség 2-3 órára fogdába zárta 1988-ban a későbbi miniszterelnököt – de a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnökéről ne tételezzünk fel csalafintaságot.

Tanulmányozva önéletrajza egyéb érdekességeit, feketén-fehéren az olvasható, hogy nem volt tagja az MSZMP-nek, de még a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek sem.
A dolog bizonyos szempontból vizsgálva érthető. Ha Budafokról annak idején, mint osztályidegent, sőt, népi németet, kitelepítették és üldözött volt a kommunista rendszerben – akkor érthető is, hogy tagadja az egykori párttagságát.

A tények azonban ridegen sorakoznak a kutató előtt. Mint sportember (úriember?) legnagyobb sikereit sportpályafutása alatt többnyire a többieknek köszönhette. Egyéniben a legnagyobb eredménye az egyetlen alkalommal elnyert Világkupa-győzelem volt. Az olimpián egyetlen alkalommal megverte az egyik szovjet ellenfelét – az összes többi győzelmet, így az olimpiai csapataranyat is, társainak köszönhette. Bár a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelmi szakára vették fel, 1965-ben e helyen diplomázott, doktori címét a Testnevelési Egyetemen szerezte.
Tanulmányai befejezése után három munkahelyen volt vezető beosztásban: az Astoria Szállodában igazgatóhelyettesként, a Fórum Hotelban igazgatóként, a Népstadion és Intézményeinél főigazgatóként tevékenykedett. A Magyar Szocialista Munkáspártba (MSZMP) 1983-ban lépett be, az OTSH elnökhelyettesi kinevezése előtt. Az OTSH elnökhelyettesi beosztás lényegében miniszterhelyettesi rangot jelentett.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságban illetve a Magyar Olimpiai Bizottságban betöltött tisztségein kivűl, mint politikai megbízott az Antall-, a Horn- és az első Orbán-kormány idején volt rendkivűli és meghatalmazott nagykövete Magyarországnak.

Barátai és politikai kapcsolatai

A legigazibb barátait – ahogy Ő nevezte azokat, akik a későbbi, immár demokratikus színezetű életútját egyengették – az Orbán-kormány idején, a Ferencváros labdarúgó csapata 100. évfordulós emlékünnepsége idején találta meg. Ahogy arról a Magyar Televízió dokumentumfilmje is tanúskodik: ekkor ismerkedett meg dr. Torgyán József miniszterrel, az FTC elnökével és helyettesével, Szabadi Bélával. Közelebbi ismeretsége került Stumpf István kancelláriaminiszterrel, Liebmann Katalinnal, Lányi Zsolttal, Pákh Imrével és feleségével, Korompay Nikolettel (a Concordia vezérigazgatójával), Simon László üzletemberrel (a Pákh-dinasztia magyarországi képviselőjével), Szabó János honvédelmi miniszterrel és még jó néhány olyan közéleti személlyel, akik főszereplői voltak az elkövetkező évek politikai botrányainak. – Elégséges e neveket betáplálni kinek-kinek a számítógép keresőjébe s máris nyilvánvalóvá válik, hogy a botrányok múltával, a Fidesz-kormány bukását követően miért hívták táborukba a Fidesz MPSZ vezetői és miért volt ott a Sándor-palotában, Schmitt Pál köztársasági elnöki ünnepségén Pákh Imre, New York City egyik legismertebb üzletembere – a Hungarista Mozgalom és a nemzetiszocialista szervezetek egykori (?) támogatója.

Amint arról a parlamenti szavazást követően nyilatkozott: a még tervezetben lévő új Alaptörvényben a kereszténységre és a Szent Koronára való utalásnak is szerepelni kell, ugyanakkor neki, mint köztársasági elnöknek, céljai között szerepel a 15 milliós magyarság képviselete – amely tökéletesen megegyezik a kormányzó párt, valamint a radikális nacionalista Jobbik Magyarországért Mozgalom elvárásaival.

Ünnepi beszédében Schmitt Pál, augusztus 6-án, a hitleri Harmadik Birodalom által kétszer is kitüntetett gróf czegei Wass Albert gondolatait idézve az alábbiakat látta fontosnak hangsúlyozni:

„Minden nemzet időnként újra kell, hogy szülessen ahhoz, hogy megmaradjon, mint nemzet. Ez az újjászületés, a mélypontból való kiemelkedés elméletileg nagyon egyszerű. Mindegyikünknek külön-külön emelkednünk kell ahhoz, hogy abból nemzeti emelkedés legyen. Meg kell érteni, hogy külön-külön semmik vagyunk, aprócska porszemek, akiket elfúj a történelem szele. Csak együtt lehetünk valamik. Csak együtt lehetünk újra nemzet, és nem csupán egy szerteszéledt, hitevesztett jövendőtlen nép.”

Az új köztársasági elnök – még mielőtt beköltözött a Sándor-palotába – három nagy alapméretű budai családi ház tulajdonosa volt. Emellett egy Lupa-szigeti közel száz négyzetméteres nyaraló és egy V. kerületi, belvárosi lakás tartozott ingatlanjai közé. A politikus 1996-2008 között feleségével közösen egy 320, egy 225 és egy 195 négyzetméter alapterületű házat vásárolt a budai II. kerületben, 2008 óta tulajdonában van – az eddigieken kivűl – egy pesti 65 nm-es lakás ötven százaléka (melyhez eltartási szerződés útján jutott). A családi nyaraló mellett Schmitt vagyonához tartozott egy 40 milliós készpénztakarék – 4 millió forintban, 130 ezer euróban – felesége nevén egy 2000 köbcentis, 2006-ban vásárolt Volkswagen Passat dieselautó volt.
Ingatlanpiaci szakértők szerint vagyona, amennyiben él a lehetőségeivel, ezt követően a többszörösére nő. Egy 320 négyzetméteres zöldövezeti budai családi ház igen szép jövedelmet biztosít… főleg, ha a többi ingatlanját is bérbe adja. Az új kormány döntése értelmében ráadásul mindezt számla nélkül teheti meg. (Orbán Viktor 29 gazdaságélénkítő pontja között szerepelt az, hogy „ingatlan bérbeadása esetén a bérbeadónak ne kelljen vállalkozónak válnia”.)

Schmitt, aki a Horn-kormány idején andorrai nagykövetként szolgált, a legutóbbi időkig az egyik legjobban fizetett parlamenti képviselő volt: házelnöki adómentes tiszteletdíját 1 millió 139 ezer 623 forintban állapították meg, amihez 166 968 ft választókerületi pótlékot kapott – természetesen a régebben (ma is) folyósított havi 220. 000.- ft olimpiai életjáradékon kivűl, amely szintén állami költségvetésből kerül kifizetésre. Mindazonáltal az „emberek embere” nem rugaszkodott el (teljesen) a nyomorgó, Európa egyik legmagasabb adóját fizető kisemberektől: nincsenek milliárdos passziói, kedvtelésből eddig „csak” egy több millió forint értékű Harley Davidson motort vásárolt és egy vele egyidős nem olcsó WLA 42/A 1942-es gyártású old timert… és gyermekeit, unokáit amerikai egyetemeken taníttatta, mert hazájának szüksége lehet a kiművelt emberfőkre.

 

©Kollár Erzsébet, 2020.
Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár
Szemenyei-iratok, fond 567 jelz. gyűjtemény


 

h i r d e t é s