„Novák Katalin beleszületett az elitbe, jómódú orvos házaspár gyermekeként, a középiskolát Los Angelesben, az egyetemi tanulmányait Franciaországban végezte. Ezt követően férje az Európai Központi Banknál kapott állást,

»Németországban egy erdő szélén éltünk, csodálatos környezetben, más dolgom sem volt, csak a három gyereket kellett igazgatnom, nevelgetnem, órák hosszat játszottunk, délután piknikeztünk az óriási kertben, aztán levittem őket bokszedzésre, este pedig lementünk a szaunába, úsztunk egyet vagy begyújtottunk a kandallóba, és néztük a fantasztikus tájat. Volt két autónk, ­István kabrióval járt, és valóban tárva-nyitva hagyta, bárhová is ment« – írta blogjában Novák 2010-ben.

Az idézet egy novella pályázatra beküldött esszéből való, az őszinte sorok íróját Novák Katalinnak hívják. Ezeket a mondatokat akkor írta le a március 15-én minden bizonnyal köztársasági elnökké avanzsáló háromgyermekes anyuka, amikor még nem hordott Fideszes és Orbán Viktoros fülbevalót, és nem tudta magáról, hogy vallási fundamentalista vezetőkkel és szélsőjobboldali politikusokkal fog parolázni. Azt azonban már tudta, hogy mennyivel jobb felső-középosztálybeli anyukának lenni, mint „röhejesen alacsony jövedelemből pedagógusként vagy kórházi ápolónőként” robotolni.

Közben a gyerekek növekedtek, Orbán Viktor pedig ripsz-ropsz megoldotta Novák Katalin szerepvállalási dilemmáit. Ideális jelölt volt a családügyi miniszteri posztra, tökéletesen ellátta a feladatot, amelyet a miniszterelnök elvárt tőle. Tényleges befolyása nem volt a családpolitikára, hiszen nyilvánvaló, hogy ezen a területen is minden kérdést Orbán dönt el, viszont láthatóan élvezettel képviselte Orbán szélsőjobboldali, szegényellenes, kirekesztő politikáját itthon és szerte a világban. És szemrebbenés nélkül vállalta még azt is, hogy egy személyben döntsön arról, hogy egy-egy egyedülálló szülő örökbe fogadhat-e gyermeket vagy sem.” (Vásárhelyi Mária / jelen.media) / mandiner.hu