h i r d e t é s

Gyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évben

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Gyakorlatilag elfelejtettek tanulni a diákok az elmúlt két évben

2021. december 26. - 10:04

 

A gyerekeknél ez a két év kiesett. Nagyon nagy hátrányt szenvedtek el, mert gyakorlatilag elfelejtettek tanulni. 

Digitális oktatás Dunaharasztin – Fotó: MTI/Illyes Tibor

Hiába követtünk 80-100 gyereket nyomon napi szinten – mondta Nagyné Czaun Mariann, a Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola intézményvezetője a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra újabb adásában.

Schultz Zoltán, a veszprémi Lovassy László Gimnázium intézményvezetője ugyanezt tapasztalta a járvány miatt bevezetett távoktatásnál. “Amikor az online oktatás zajlott, az ember nem gondolta, hogy mennyire fontos volt a személyes oktatás.  Most viszont, amikor visszajöttünk, kikerekedett szemekkel néznek olyan dolgokra, amikről én azt gondoltam, hogy már beépült. És mondják, hogy igen, hallottam, de nem épült be. Egész más szintje lett a tudásnak, elúsztak a felszínen. Ez nagyon nehezen fog visszaépülni” – mondta.

A 28. óra negyedik adásában Schultz Zoltánnal és Nagyné Czaun Mariannal többek között azt jártuk körbe, mit tehetnek a veszprémi iskolák azért, hogy ne vesszenek el a tehetségek az alap- és középfokú oktatásban, milyen módon tudnak helyben együttműködni, és hogyan látják a természettudományos tárgyak oktatásának és a tanárutánpótlás biztosításának lehetőségeit.

Nagyné Czaun Mariann szerint a természettudományok megszerettetését több tényező is nehezíti. Egyrészt általános iskolai szinten alacsony az óraszám a természettudományos tárgyakból, és ha ebből elkülönítenek órákat kísérletezésre, akkor még kevesebb óra marad a tananyag leadására. A másik, hogy az élményszerűbb oktatáshoz nem megfelelően a körülmények.

“Termünk van, de ott nincsenek meg azok az adottságok, amik lehetővé tennék, hogy a kolléga a gyerekeket motiváló kísérleteket mutasson be. Veszprémben van egy kezdeményezés, most már közel 10 éve járnak a gyerekek a Vetési laborba (természettudományos labor a veszprémi Vetési Albert Gimnáziumban), ahova a hetedik-nyolcadikosoknak lehetősége van évente egyszer elmenni. Biológia, fizika illetve kémia órákon vesznek részt. Egy délelőttöt töltenek el ott, de hát ez nagyon kevés. Ott látnak mikroszkópot, tudnak kísérletezni, ott tud a kolléga olyan kísérleteket bemutatni, amiről tanultak. Az, hogy a tanár egy interaktív táblán elindít egy anyagot, bemutat egy kísérletet, egy kisgyereknek nem olyan élményszerű” – mondta.

A tanárok utánpótlásáról Nagyné Czaun Mariann elmondta, hogy volt rá példa, hogy a Lovassyból azzal hívták fel, hogy egy korábban ott végzett történelem-földrajz szakos kolléga állást keres, és pont volt egy üresedés, amit így tudtak betölteni. Összességében viszont egyre nehezebb utánpótlást találni, motiválni az iskolában végzett diákokat, hogy a tanári pályát válasszák. Egy természettudományos csapatversenyen első helyezést elérő fiú példáját hozta fel.

Azt mondta, hogy érdekli a kémia, érdekli a fizika, érdekli a biológia, de tanári pályára nem akar menni, mert látja, hogy a pedagógus szülei mennyit dolgoznak, de nem becsülik meg őket

– mondta.

Schultz Zoltán szerint is kevesen vannak a tanári pályát választó végzettek, a természettudományos tanári pályát választók pedig még kevesebben.

Én úgy gondolom, hogy látják a gyerekek, hogy a reálszférában milyen lehetőségek vannak az iskolán kívül

– mondta. Arról számolt be, hogy sokszor már érettségi után megpróbálják felvenni a kapcsolatot a tanári képzést választó diákokkal, hogy később vissza tudják őket hívni az iskolába.

A tehetséges gyerekek mentorának viszont nehéz visszacsábítani a végzett diákokat, ebben Nagyné és Schultz is egyetértett. Azzal is sok feladatuk van még, hogy nagyobb vagy jobban tanuló diákok segítsék, mentorálják a kisebb társaikat, és különösen, hogy a gimnáziumból járjanak vissza az általános iskolába ilyen segítő képzéseket tartani. (g7.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s