Gyermekvállalás: „Anno ez nekem nem járt, mégis vállaltunk gyereket”
Tovább fogy a magyar – olvashatjuk újra és újra az állítást, ami egyre gyakrabban merül fel a hazai nyilvánosságban.
A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com
A tendencia nem egyáltalán nem új, hiszen már egészen a ’70-es évek óta folyamatos a népességfogyás, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát, a téma mégis rendre vitákat generál a magyarok beszélgetéseiben. Az Ynsight Research kutatócsapata ezeket az online beszélgetéseket vizsgálta meg netnográfiai kutatással, hogy választ kaphassunk, miért vagy miért nem vállalnak gyermeket a hazai párok.
A gyermekvállalásról és a választott gyermektelenségről szóló diskurzus jelentős részét egy kérdés határozza meg: felelőtlenség-e új életet hozni a világra? A felhasználók ennek kapcsán két nagyobb csoportra oszlanak, amik között az alapvető különbséget a jelenlegi és jövőbeni életkörülmények megítélése jelenti, tehát az, hogy mennyire képzelik jónak vagy rossznak a kérdéses gyermek jövőjét.
„Ide minek?”
A gyermekvállalás felelőtlenségként értelmezők, tehát a kilátásokat negatívabban értékelők több tényezőre hivatkoznak. A többség az általános gazdasági helyzetet, a koronavírus járványt és az átélt lezárásokat, a klímaváltozást, a szomszédos háború kiterjedésének lehetőségét, a túlnépesedést és a hazai egészségügy állapotát említi a vitákban, míg a kivándorlásra gyakran hivatkoznak megoldási lehetőségként. Fontos, hogy a kommentelők többsége ennek ellenére nem állítja, hogy nem vágyna gyerekre, csak a körülményekkel elégedetlen.
„Gyerek akkor is született, amikor keresztes hadjáratok voltak a középkorban”
A beszélgetésekben ellenpólusként megjelenő csoport bár vitatkozik azzal az állítással, hogy felelőtlenség lenne a gyermekvállalás, a kilátásokat ők sem értékelik feltétlenül pozitívan. Ebben az esetben a felhasználók érveléseiben gyakran jelenik meg a múltba való visszatekintés, az akkori nehézségek jelenlegiekkel való szembeállítása és annak a hangsúlyozása, hogy „gyerekek akkor is, minden nehézség ellenére születtek”. A narratívákban sokszor jelenik meg a gyermektelenség mellett érvelők kifogásokat keresnek, többen említik példaként a múltban átélt saját nehézségeiket, szembe állítva azokat a mostani fiatalok helyzetével.
Az apákra ki gondol?
A beszélgetésekben szintén gyakran merül fel az apák és leendő apák szerepe a gyermekvállalásban. A felhasználók egy része szerint a gyermekvállalás elsősorban a nők döntése, míg többen is a férfiaknak nagyobb szerepvállalásának szükségessége mellett érvelnek. Ebben az esetben azonban ismét megoszlanak a vélemények: a felhasználók egy része az abortusz kapcsán szeretne több beleszólást a leendő apáknak, mások a leendő anyákat/anyákat megillető kedvezmények férfiakra való kiterjesztését szeretnék, míg vannak, akik az otthoni, gyermekek körüli munkamegosztás területén szánnának nagyobb szerepet az apáknak.
A probléma adott, mi lehet a megoldás?
Bár a helyzetet koránt sem értékelik egyformán a netezők, egy dologban szinte teljes az egyetértés: baj van. A gyermektelenség és a gyermekvállalás mellett érvelők is érzékelik, hogy kevesebb gyermek jön világra, és majdnem kivétel nélkül problémának is tekintik a folyamatot. A megoldási lehetőségek körében már nincs ekkora egyetértés, a legtöbbeknek azonban határozott véleménye van, hogy pontosan mit is kellene tenni a folyamat megállítása érdekében, amit előszeretettel meg is oszt a nyilvánossággal.
A vizsgált, szeptember 10. és október 10. közötti időszakban összesen 6255 alkalommal foglalkoztak a gyermekvállalás témájával az interneten a magyarok. A kutatás során az online térben a témával kapcsolatban megjelenő minden nyilvános tartalom elemzésre került: így a hírportálok cikkei, a blogok, a TikTok- és YouTube-videók, fórumbeszélgetések, valamint a nyilvános Facebook- és Instagram-bejegyzések és kommentek is. A vizsgálat nem tér ki az egészségügyi problémákhoz kötődő gyermektelenségre. A netnográfia módszertana az online véleménnyilvánítókat vizsgálja, eredményei nem reprezentatívak a magyar társadalomra.
Csapatunk netnográfiával, azaz netezők által generált tartalmak, szerkesztett és közösségi diskurzusok, neten elérhető kommunikáció részrehajlásmentes, anonimizált (törvényes) gyűjtésével, rendszerezésével és elemzésével foglalkozó kutatóműhely.
A szerző:
Csiby Fruzsina: Csiby Fruzsina politológus, az Ynsight Research elemzője. A közösségi média kutatásának szakértője, érdeklődési területe az online politikai kommunikáció és a politikai marketing.
