h i r d e t é s

Habony Árpád: Az első milliók

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Habony Árpád: Az első milliók

2016. június 25. - 08:16
0 komment

A Magyar Narancs e heti száma részletesen ír arról, hogy mivel foglalkozott a neves médiavállalkozó, mielőtt Orbán tanácsadója lett, és hogyan került a hatalom közelébe.

Ha egy ívet kellene felrajzolni Habony Árpád karrierjében, akkor a politikai és média-tanácsadói, valamint médiavállalkozói feladatokat megelőzően Habonyt kulturális vállalkozóként írhatnánk le, derül ki a Magyar Narancs a fiatal Habonyról szóló riportjából.

A "Kisképzőben" díszítőszobrász végzettséget szerzett Habony Árpád a húszas évei derekán abból élt, hogy Romániából hozatott be bútorokat, amit felújított, és haszonnal adott tovább Nyugatra. Emellett kendóoktatást vállalt, valamint nagybátyja, a józsefvárosi kínai piacot üzemeltető Szetlik Ferenc is támogatta őt anyagilag.

Habony 1995-ben beszállt egy soproni restaurátorok által alapított cégbe, a Faber Lignibe is, amelynek ő kezdett el megbízásokat szerezni. 1996-ban élettársa vette át a helyét ebben a vállalkozásban, miután Habony két másik két cége, a múzeumtechnológiai berendezéseket tervező és kivitelező ccc+bogner, valamint a Museumssystems Kft. felfejlesztésével volt elfoglalva. A Faber Ligni mindenesetre a 90-es évek végére komoly tényező lett a régi könyvek, gyűjtemények konzerválásával foglaló cégek piacán: a megbízók között debreceni, budapesti és romániai magyar könyv- és levéltárak is voltak.

A ccc+bogner Kft.-t 1997-ben hozták létre: a Faber Ligninek a Hajógyári szigeten volt műhelye abban a Novus Művészeti Iskolában, melynek a vezetője Habony egykori „kisképzős” kerámiatanára, egyben kendómestere, Kádár Miklós Mihály volt. Ő ismertette Habonyt össze a Novusban tanító Szurcsik József grafikussal és Varga Koppány művészettörténésszel, akikkel Habony a ccc+bognert alapította, melynek névadója az osztrák Dieter Bogner művészettörténész-vállalkozó volt, aki a cég tényleges profilját is meghatározta.

A múzeumi tervezés akkoriban ismeretlen szakma volt Magyarországon: az import osztrák szakértelem és kapcsolatrendszer találkozott azzal a kormányzati kulturális politikával, melynek lényege a kulturális reprezentáció és örökségvédelem újragondolása, fő képviselője pedig Baán László közigazgatási államtitkár, valamint Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezetője volt.

Habony mindkettejükhöz közel került, a ccc+bognernek sorra jöttek a megbízások: az egyik első a Hadtörténeti Múzeum vitrinjeinek átalakítása, aztán a nemzeti kastélyprogramban fél tucat kastély profilváltására és felújítására készített koncepció, az Országos Műszaki Könyvtár és Központ elköltöztetése a Várból stb. De készített terveket a kormányváltás miatt bebukott 4M (Modern Magyar Művészeti Múzeum) megvalósítására vagy a Divatcsarnok hasznosítására.

A ccc+bogner az olimpiai pályázat megvalósíthatósági tanulmányának előkészítési munkálataiba, valamint Schmitt Pál főpolgármesteri kampányába is állítólag belefolyt (ez utóbbit a Narancsnak Deutsch Tamás cáfolta). Habony a kulturális projektekből is azért szállt ki 2002-ben, mert egyre inkább lefoglalták őt a Fidesznek teljesített feladatok: politikai kommunikáció, marketing, szöveges és vizuális kommunikáció.

A 2002-es vereség miatt az addigi spin doctor, Wermer András kegyvesztett lett, eljött Habony ideje, írja – bőségesen feltárva a részleteket – az e heti Magyar Narancs. (hvg.hu)