Honnan tudjuk, hogy jön a jó idő? A madarak csicsergését és a fák susogását - az időnkénti - napsütésben a 11.000 fordulatnál elváltó sportmotorok hangja viszi el messzire. És még onnan tudjuk, hogy egyre több a "mozgó", futó ember. Tények, amit jó ha tudunk a futásról...

Kezdjük az elején. A futást sokan szeretjük (igen ezért is részben...:)  Szóval... (aki visszakattintott a zárójeles, tengerparti szellőt fújó kép után) a sportnak alapvetően két fő célja van. Az egyik, ha találkozunk egy rég nem látott ismerőssel, akkor hátha kiesik a száján, hogy "De jól nézel ki!!". A másik cél a fiziológiai és egészségérzet. Ugyan +1-nek említhetjük azt az igen hasznos tényt, hogy egy kemény, 3-4 órán át tartó edzés (ez lehet bármilyen kardioedzés, mozgás, amivel az izomzatunkat és testünket használva pulzusszámunk 140 is fölé emelkedik), kiüríti az ember fejét.

Hasznos és érdekes tények a futásról:

Egy alap lépéshez 200 izmunkat használjuk. 26 csontunk, 33 izületünk, 112 szalagunk végzi el a melót ilyenkor.  Szakszavakkal alátámasztva, az az idegrendszeri pálya és hálózat valamint inak, véredények együttes működése, amellyel a lábunkat futáskor használjuk.

Hobbi szinten, akik csak egy lakóház tömbnyit, pár utcányit futnak, már az is egy komoly és dicséretes dolognak számít.  Akinek ez kevés, profibbaknak akár a félmaratontól, szupermaratonon át az ultramaratonig is „elfuthatnak”. Ultramaratonnak számít minden olyan futóesemény, melynek távja hosszabb a hagyományos maratoni táv 42,195 kilométerénél. Léteznek még versenyek, ahol  100 km-t kell minél jobb időn belül teljesíteni, de szerveznek   24 órásokat is. Aztán vannak a hiper-szuper, giga durva események, amikor 3100 mérföldet (4988,97 km) kell elszaladgálni. (Egyébiránt, ezutóbbit, aki képes ép ésszel, felkészüléssel elkezdeni és befejezni, az nem normális egy igazi hős – a szerk.)

A futást sose késő elkezdeni. Példának okáért a világ legidősebb embere, aki teljesített egy maratoni távot, egy indiai férfi volt, Fauja Singh,(kép felül) aki nem mellékesen 1911-ben született! S ami a legviccesebb, hogy 89 évesen kezdett el futni. (panaszkodóknak és halogatóknak üzenet, hogy khm…) :)

2011-ben született egy másik rekord. Egy belga maratonfutó és triatlonista - bizonyos Stefaan Engels - 365 napon át futott, mellyel felállította a leghosszabb egymást követő napon futás világrekordját. Stefaanról egyébként tudni lehetett akkoriban is már, hogy ugye egy átlagos maratoni táv 4 órán belül sikerülhet, neki egyszer 2 óra 56 perc is elég volt lenyomni a ~40 km-t.  2010-es évben például 15.401(!!) kilométert teljesített! A célszalag átszakításakor csak annyit mondott, "I don't regard my marathon year as torture. It is more like a regular job.”(http://www.bbc.com/news/world-europe-12375646)" – vagyis (nem egyenes fordításban) – A maraton számomra nem egy tortúra, amit végig kell szenvedi. Inkább csak egy munka, amit el kell végezni.”

Egyes kutatások azt mondják, hogy egy jól kiválasztott zene, akár 15%-kal is megnövelheti a teljesítményünket, de csak azoknál érvényes ez, akik fel akarják magukat pörgetni vagy akik csak egy laza kocogással akarják magukat fit formában tartani. Aki viszont a futásra akar összpontosítani (levegővétel, lépésütem, tempó), annak inkább zavaró is lehet, ha valami zenél a fülükbe.

Zárásként, általánosságban azt tanácsolják, hogy egy futócipő körülbelül 800-1000 km használat után cserélendő kéne, hogy legyen.

Források: BBC / Wikipédia / Pinterest / freeetimez.blog.hu