A magyar államadóság kordába szorítása az Orbán-kormányok egyik nagy ígérete volt a 2010-es hatalomátvétel után. Kezdetben dinamikusan csökkent is a bruttó hazai termékhez arányosított mértéke ennek a mutatónak, de különösen a koronavírus-járvány után gyors növekedésbe kezdett.

Az előzetes várakozások szerint megközelíti, de még meg is haladhatja korábbi 2010-es, 80 százalékos értéket. Így az Orbán-kormány 12 év alatt visszatért ahhoz a magas szinthez, amit hevesen és gyakran ostorozott, és az elhibázott gazdaságpolitika eredményének tartott.

Annyi különbség azonban biztosan van a 2010-es szituációhoz képest, hogy akkor hazánk jóval az átlagos szint felett volt az eladósodottságával, ma pedig az uniós átlag alatt van. A 60 százalékos maastrichti kritériumot pedig már nem is igazán veszi senki komolyan. A pénzügyi prudenciájáról híres Németország is messze a 60 százalék felett, 68,6 százalékon állt már 2021-ben is.

A fenti adatok alapján azt gondolhatnánk, hogy nincsen komoly baj a magyar államháztartás hiányával, és a legmagasabb eladósodottságú görögöknek, olaszoknak és portugáloknak van komoly izgulnivalójuk.

A magyar államháztartási hiány mértéke ugyan csak közepes az EU-ban, viszont messze a legdrágább a finanszírozása.

A hiteltelenség ára

Hiába közepes csak a magyar állam eladósodottsága, jóval többet kell költenie a hitelek kamataira. Emiatt a több mint háromszor nagyobb eladosódottáságú görög központi költségvetést is kevésbé terhelik meg a hitelek, mint a magyart.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az uniós tagországokban hogyan alakult a központi költségvetés nettó hitelfelvétele a GDP arányában. A negatív mutató hitelfelvételt, a pozitív visszafizetést jelent. Jól látható, hogy a legjobban eladósodott dél-európai országokat is kevésbé terheli meg az államháztartási hiány finanszírozása, mint hazánkat.

Nem csak Európán belül egyedi Magyarország helyzete. A Nemzetközi Valutalap adatbázisa 75 országra nézve tartalmaz hosszabb távra visszamenő adatokat. Magyarországnak az IMF adatbázisa szerint az EU-országok közül a legmagasabb kamatot kell fizetni az állampapírok után. 

A fenti grafikon alapján látható, hogy nincsen másik uniós ország, amelyik olyan drágán finanszírozta volna az államháztartását, mint a magyar.

Az egyes országok hozamait tekintve nagy különbség lehet abban is, hogy milyen devizában, milyen időtávban bocsájtanak ki állampapírokat. Amelyik ország iránt nagyobb a piaci bizalom, nagyobb eséllyel tudnak több éves állampapírokat eladni. Ennek is jelentős szerepe van abban, hogy az évesített álagos hozamok hogyan alakulnak.

Meg lehet onnan is közelíteni, hogyan teljesít hazánk, ha csak a 10 éves állampapírhozamokat vizsgáljuk meg. 71 országból csupán 15-ben kell magasabb hozamokat fizetni.

A magyar tízéves állampapírok hozama megegyezik a háborúban álló orosszal és a gazdasági nehézségekkel küzdő törökkel.

A magyar állampaparok hozama jelenleg is a legdrágább az EU-országok közül, de számos fejlődő ország messze a magyar szint alatt tudja finanszírozni magát. A 10 éves állampapírok hozama november elején nálunk 10,2 százalék volt, Marokkóban 3,2 százalék, Malajziában 4,5 százalék.

A magyar költségvetés adataiból az látható, hogy évi ezer milliárdos nagyságrendű kiadást tesznek ki a kamatkiadások, ami a központi költségvetés kiadásának várhatóan hét százalékát teszik ki.

Az idei és a tavalyi évben már jóval magasabbak voltak ezek a költségek a tervezettnél. Az idei év első kilenc hónapjában az egész évre terveett 1369 milliárd forint helyett már 1274 milliárdon álltak a kifizettek költségek.

Idén január és szeptember között 443 milliárd forinttal többet fizetett ki az állam kamatokra, mint egy évvel korábban.

A magasabb kamatkörnyezet minden országot súlyt, de Magyarország már eleve legalább kétszer akkor kamatot fizetett ki kamatra mint a déli eladósodott országok eurózona tagként, vagy a saját, de stabil devizával és gazdasággal rendelkező Csehország. Ha Magyarország is hiteles gazdaságpolitikát folytatott volna, vagy eurónk lenne, akkor évi több száz milliárd forintot takaríthatna meg. 

Különösen válság idején nő meg a kockázatos és nem hiteles gazdaságpolitika ára, ami egy kicsi, nyitott, alacsony hozzáadott értékű ország esetében, amilyen hazánk, különösen nagy problémát jelent. (G7.hu)