h i r d e t é s

Hazug és ronda, ami Nagy Imre helyére jön

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Hazug és ronda, ami Nagy Imre helyére jön

2018. december 31. - 06:41

 

Az operett országából most lesz a Dschingis Khan országa.

Forrás: olkt.hu

Nagy Imre több okból is útjában áll az Orbán rezsimnek. Egyrészt, mert most azt kell hazudni, hogy a forradalmat a „pesti srácok” csinálták, (A mindig feltámadó Dózsa László név rémlik valakinek?) s azoknak a kiábrándult vagy más szóval reformkommunistáknak, akik a valóságban komoly kockázatokat, majd később a legsúlyosabb büntetéseket is vállalva közreműködtek az előkészítésében, semmi köze az egészhez. Nincs Vásárhelyi Miklós, Donáth, Gimes, Eörsi, Tardos, Litván – és még hosszan sorolható lenne. Nincsenek, mert nem illenek a héten éppen aktuális szélsőjobbos orbáni világmagyarázatba.

Másrészt, mert folyik a Horthy-korszak újjáépítése – az akkori operettből, persze mára csak a Dschingis Khan maradt a magyar közpénzekből kitömött elnémetesedett Ákos előadásában. A mosoly országából a röhej országa.

A felcsúti ellentengernagy.

A Horthy korszakban itt egy virtigli antiszemita emlékmű állt. Egy hazug és ráadásul ronda kőmonstrum.

Hazug. Mert a vörösterrornak voltak áldozatai, akikre méltósággal kell emlékezni. Ahogy a fehérterrornak jóval több áldozatára is– sokszor éppen zsidóságuk miatt öltek meg embereket – emlékezni kell, ha tényleg az emlékezés a cél. A figyelmeztetés a jövőnek, hogy az uszító, fékevesztett politika mire képes. De nem. Itt az irredenta, antiszemita érzelmekre való rájátszás folyik. S legyünk benne egészen biztosak, ennek is lesznek majd áldozatai.

Addig is, Mészáros Lőrinc kőfaragó és bronzöntő üzemet kapott karácsonyra a jóistentől.

A szobordöntögetésnek pedig nagy hagyományai vannak.

Pótó János: Az emlékeztetés helyei című könyvét ajánlom azok figyelmébe, akik részletesebben is érdeklődnek a téma iránt. Most innen idézek.

Az 1918-1919. évi nemzeti vértanúk emlékművet Füredi Richard szobrász és Lechner Jenő építész alkotását 1934. március 18-án állították fel a Vértanúk terén (később Ságvári tér, ma ismét Vértanúk tere). „A lépcsőtalapzatból hatalmas kőpillér emelkedik ki - olvashatjuk a korabeli leírásban-, melynek teteje honfoglalás kori magyar motívumok alkalmazásával megoldott kőkoporsóval zárul. Két oldalán az úgynevezett Attila-kincsről [a nagyszentmiklósi kincsről] vett bikafőn nyugvó áldozati csésze van, mely ünnepélyes alkalmakkor áldozati láng vagy füstölő tömjén befogadására szolgál. A kőpillér egyik oldalán Hungária hatalmas ősmagyar alakja áll. Alatta a felirat: »A nemzet vértanúinak 1918-1919«. A kőtömb másik oldalán erőteljes, izmos férfi vív sikeres harcot a lába alatt vonagló szörnyeteggel. Alatta a felirat: »A Fehér Ház kezdeményezésére kegyelettel emelte a magyar nemzet.« A férfi a magyarságot, a megtaposott, legyőzött szörny a bolsevizmust szimbolizálja. Az emlékműre felvésették „a proletáruralom alatt lemészárolt polgárok" nevei, élükön az őszirózsás forradalom idején meggyilkolt gróf Tisza Istvánnal.

A Horthy-korszakra jellemző, pogány és keresztény szimbolikus elemek keverednek tehát a nemzeti vértanúk emlékművén.

A „nemzet vértanúiról" elsőként Huszár Károly miniszterelnök beszélt az 1920. február 16-án összeült nemzetgyűlés első ülésén, megemlékezve azokról, „akik mint a nemzet. az állami rend és a kereszténység mártírjai, a magyar nemzet jövőjéért folytatott harcokban életüket, egészségüket, családi boldogságukat elvesztették... az utánunk jövő nemzedék ezeknek a vértanúknak neveit soha nem fogja elfelejteni, és az ő mártír vérük és vértanúhaláluk lesz erőssége az utánunk következő nemzedéknek."

1945 után aztán a kisgazdapárti Mihályfi Ernő indítványára rendelik el a bontását, s1945. szeptember 30-án Budapest népe döntötte le.

Most egy kis időre visszakerül. De a szoborparkban még bőven akad üres hely.

 

b1.blog.hu


 

h i r d e t é s