A munka egy kisebb csúszást leszámítva viszonylag hamar - kevesebb mint egy év alatt – véget ért, a beruházást nem kísérték politikai botrányok, a tavaly decemberi átadáson pedig Kocsis Máté polgármester mellett még egy magas rangú kormányzati tisztviselő, Rétvári Bence államtitkár is tiszteletét tette.

Mélyen a felszín alatt azonban volt egy súlyos probléma. A felújítást végző építőipari cégcsoport több valótlan információ közlésével nyerte el a közel egymilliárd forintos megbízást.

A konzorcium csak úgy kaphatta meg a VIII. kerületi munkát, ha bizonyítja, hogy korábban csinált már hasonló felújítást. A cégcsoport azt állította, hogy egyik tagjuknak a távoli Uruguayban volt már a követelményekben szereplő megbízása. A Direkt36 azonban kiderítette, hogy ez nem volt igaz.

A referenciaként hozott uruguayi beruházás ugyan valóban megtörtént, de dokumentumok és Uruguay-ban gyűjtött információk bizonyítják, hogy a józsefvárosi munkánál feltűnt cég valótlanságokat állított az építkezésről. A VIII. kerületi pályázat követelményei között szerepelt például, hogy olyan építkezés kell referenciaként, ahol liftet is cseréltek, az uruguay-i épületben azonban nincs is lift. A cég ráadásul nemcsak az építkezés részleteiről állított valótlanságokat, hanem minden jel szerint nem is volt hozzá egyáltalán semmi köze.

A történetben feltűnik egy uruguay-i kötődésekkel is rendelkező magyar vállalkozó, Borzován János is, akinek józsefvárosi kapcsolatait kerületi politikusok már firtatták korábban is, de erre eddig nem került elő bizonyíték. A Direkt36 már korábban feltárta, hogy Borzován több szálon kapcsolódik a józsefvárosi pályázaton nyerő konzorciumot vezető EU-Line Zrt.-hez, azóta azonban sikerült információkat találni józsefvárosi kötődéseire is. Ezek lehallgatott telefonbeszélgetésekben kerültek elő, amelyeket egy nemrég lezajlott bírósági perben játszottak le.

A közbeszerzési törvény bünteti azokat a cégeket, amelyek hamis adatokat közölnek a pályázataikban. Ha egy céget rajtakapnak ezen, akkor akár évekre kizárhatják a közbeszerzésekből.

Megkérdeztük a Fidesz kommunikációs igazgatójaként országos politikai szerepet is betöltő Kocsis Máté által vezetett józsefvárosi önkormányzatot, hogy ellenőrizték-e a szokatlan módon a világ másik feléről hozott referenciát, de közölték, hogy szerintük az önkormányzatoknak nem dolguk vizsgálni a közbeszerzési referenciák valóságtartalmát. Az önkormányzat hangsúlyozta azt is, hogy “a kivitelezés a terveknek megfelelően rendben lezajlott”, és “ma már egy, a modern kor igényeinek megfelelő komplex egészségügyi központ látja el a józsefvárosi betegeket”.

Pethő András elmeséli a tényfeltáró munka hátterét

A lift és a fűtés

Az Auróra utcai rendelőt 1978 márciusában adták át, az azóta eltelt közel negyven évben alaposan megérett a felújításra. Az önkormányzat 2014 nyarán írt ki közbeszerzést erre a nagyrészt uniós forrásokból finanszírozott munkára, és már ebben szerepelt az a feltétel, hogy csak az a pályázó lehet alkalmas, amely az elmúlt öt évben fel tud mutatni olyan referenciát, amely egészségügyi intézmény felújításáról szól. Konkrétan kikötötték azt is, hogy ennek a munkának tartalmaznia kell legalább egy lift és egy fűtési rendszer „komplett cseréjét”.

Az Auróra utcai rendelőntézet - Forrás: Jozsefvaros.hu

A pályázatra két konzorcium jelentkezett, és az EU-Line Zrt. által vezetett csoport először nem adta le a referenciát bizonyító igazolást. Az önkormányzattól kapott közbeszerzési dokumentációból kiderül, hogy a konzorciumot ezért 2014 októberében felszólították arra, hogy csatolja ezt a dokumentumot.

Egy nappal a felszólítás után már elő is állt az EU-Line a megnyugtató válasszal. Ebben közölték, hogy a csapatuk tagja egy uruguay-i cég, amely 2011-12-ben dolgozott a fővároshoz, Montevideóhoz közeli Pando rendelőintézetének felújításán, és ennek során nemcsak egy liftet cseréltek ki, hanem megvalósították az épület akadálymentesítését és a fűtési rendszer cseréjét is. Ezzel elhárult az akadály az EU-Line konzorciuma előtt, és meg is nyerték a pályázatot 997 millió forintos ajánlatukkal. Ez ugyan több mint 200 millió forinttal meghaladta a beruházás eredetileg becsült értékét, de még így megelőzték azt a másik pályázó konzorciumot, amely több mint 1,2 milliárdért vállalta volna a munkát.

Most azonban már világos, hogy az EU-Line által vezetett csoport szabálytalanul jutott a munkához, mert a referenciaigazolásnak több eleme is hazugság volt.

Erre az egyik bizonyíték az, hogy nincs is lift a pandói rendelőintézetben. Erről a Direkt36-tal együtt dolgozó uruguay-i újságíró személyesen is meggyőződött a nagyrészt egyszintes épületekből álló létesítményben. Emellett kérdéseket tett fel az építkezéssel kapcsolatban az uruguay-i állami egészségügyi hatóságnak, az ASSE-nak, amely írásos válaszában közölte, hogy a pandói rendelőintézetben „soha nem volt lift”. A kórházban dolgozók közölték, hogy a létesítményben egyedül egy nehezebb tárgyak mozgatására alkalmas emelőeszköz van, de az is használaton kívül van már évek óta.

Az ASSE hozzátette, hogy a felújítás során nem cserélték a fűtési rendszert sem. Így a EU-Line-konzorcium referenciájának legalább két kulcsfontosságú részlete sem felelt meg a valóságnak. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a referencia egyes elemei voltak hamisak, hanem a konzorcium számára referenciát szolgáltató cégnek valójában nem is volt semmi köze a pandói rendelőintézet felújításához.

Az uruguay-i kapcsolat

A referenciát adó uruguay-i céget Medicor Latinoamericanának hívják. Ez egy magyar hátterű cég, a társaság ugyanis egykor az orvosi műszerek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Medicor Művek nevű magyar szocialista nagyvállalat helyi képviseleteként működött. Akkoriban egy ideig a magyar származású Juan Martony vezette, aki jelenleg Magyarország tiszteletbeli uruguay-i konzulja, és emlékei szerint a képviselet a rendszerváltás idején vált különálló céggé. Hozzátette, úgy tudja, a cég később is csak orvosi műszerekkel foglalkozott, építőiparral nem.

A Medicor Latinoamericana tulajdonosa és vezetője, Hídvégi László is azt mondta a Direkt36-nak, hogy mindig is az „orvosi berendezésekkel való tevékenység jelentette a cég profilját”, de hozzátette, hogy a vállalkozás „mindennel foglalkozott”. Hídvégi írta alá a józsefvárosi építési munkához beadott referenciaigazolást is, és a mostani telefonbeszélgetésben is azt állította, hogy részt vettek a pandói munkában. Arra a kérdésünkre azonban nem akart válaszolni, hogy ezt mivel tudják igazolni. „Ki maga, miért kellene nekem igazolni?” – kérdezett vissza ingerülten.

Amikor közöltük vele, hogy az általa írt referenciaigazolással ellentétben nincs is lift a pandói rendelőintézetben, akkor először több másodpercig hallgatott, majd azt mondta: „Nézze, én úgy vagyok vele, hogy [az épület] át van adva, és működik.” Ekkor közöltük vele, hogy a pandói felújítás dokumentumaiban sem szerepel a cég neve, és nem tudnak a részvételükről a beruházás más résztvevői sem. Hídvégi erre csak annyit mondott, hogy „én csak azt tudom mondani, amit az előbb”. Ez után kérte, hogy ne tegyünk fel neki több kérdést, és nem reagált a később elküldött emailünkre sem.

Rendelőintézet az uruguay-i Pandóban - Forrás: Jimena Abad

Hídvégi tehát nem adott egyértelmű választ a pandói beruházásban való részvételre vonatkozó kérdéseinkre, de a munkát irányító cég vezetője sem hallott róluk. A közbeszerzési dokumentumok szerint a kivitelező egy Lafory nevű cég volt, amely ugyan azóta csődbe ment, de sikerült elérni korábbi tulajdonosát és vezetőjét, Guillermo Fragát. Ő emailben közölte, hogy nem hallott a Medicorról, és közvetlenül biztosan nem vett részt a cég ebben a munkában. Hozzátette, hogy azt nem tudja, hogy az alvállalkozók bevontak-e másokat a munkába.

A Medicor referenciájában valóban azt állította, hogy ők áttételesen kerültek bele a munkába. A referenciaigazolás szerint a BAU R.S.I. nevű helyi cég bízta meg őket, Guillermo Fraga azonban erről a cégről sem hallott még, és arról sincs tudomása, hogy részt vett volna a pandói építkezésben.

A BAU R.S.I. révén kapcsolódik be a történetbe a Borzován János nevű vállalkozó. A cégiratok szerint ugyanis 2007 és 2014 között az Uruguay-ban gyakran megforduló Borzován volt a BAU R.S.I. elnöke. Ezt a kapcsolatot már bemutattuk az EU-Line-ról szóló első cikkünkben, és Borzován akkor azt állította a BAU R.S.I-ről, hogy „a cég az elnökségem ideje alatt tudtommal semmilyen tevékenységet nem végzett”.

Ez azért különös, mert a pandói rendelőintézet felújítása pont ebben az időszakban zajlott, így ha a BAU R.S.I.-nek volt benne szerepe, akkor a cég elnökének elvileg tudnia kellett voln róla. Borzován mostani írásos válaszában közölte, hogy ő ugyan korábban valóban azt mondta, hogy tudtával nem végzett semmilyen munkát a cég, de ez “nem jelenti azt, hogy ki tudnám zárni azt”. Hozzátette, hogy mivel már nem tisztviselője a cégnek, ezért szerinte nincs is joga nyilatkozni a társaság ügyeiről, olyan iratokról pedig nem is tud mit mondani, amelyek akkor keletkeztek, amikor neki már nem volt köze a céghez.

„A nagy leleplezésen túlvagyunk”

Borzovánnak a történetben játszott szerepe politikailag is kényes lehet Józsefvárosban. Bár újságok és helyi politikusok firtatták a vállalkozó esetleges józsefvárosi kötődését, eddig nem kerültek elő közvetlen bizonyítékok erről, és az önkormányzat vezetése is elhessegette az erre vonatkozó utalásokat.

A képviselőtestület tavaly decemberi ülésén Jakabfy Tamás LMP-s képviselő például a következő kérdéssel nyitotta a felszólalását: „Hölgyeim és uraim. Azt szeretném kérdezni, hogy ismerik-e önök Borzován Jánost? Szerintem nem, elég kevesen ismerik ezt az úriembert, de Magyarország egyik legjobban rejtőzködő oligarchájáról van szó.”

Jakabfy kissé színpadias nyitómondataira nevetés volt a válasz. Az LMP-s képviselő némi hatásszünetet is tartott, mire Kocsis Máté fideszes polgármester gunyorosan megjegyezte, hogy „vigyen dinamikát a mondandójába képviselő úr, sose lesz vége”. Majd amikor Jakabfy folytatta a Borzován és az önkormányzat közötti kapcsolatra utaló állítólagos jelek sorolását, akkor a polgármester ismét közbevetett egy szurkáló megjegyzést: „Mindent értünk. A nagy leleplezésen túlvagyunk, megvan a konteó.”

Pedig Borzovánnak valóban volt kapcsolata az önkormányzattal. Ez abból a perből derült ki, amelyben az építési vállalkozót azzal vádolta meg az ügyészség, hogy pénzt kért más vállalkozóktól cserébe azért, hogy elintézzen bizonyos hatósági ügyeket a szomszédos V. kerületi önkormányzatnál. Borzován – akit elsőfokon felmentettek a vádak alól - cégei több mint hatmilliárd forint értékben kaptak megbízásokat a Belvárostól az elmúlt tizenöt évben, és az ügyészség szerint ez idő alatt szoros kapcsolatot alakított ki az önkormányzat egyes tisztviselőivel, köztük különösen Rónaszéki László korábbi jegyzővel.

Ennek a pernek a tárgyalásain játszottak le olyan lehallgatott telefonbeszélgetéseket, amelyekben voltak utalások a vállalkozó józsefvárosi kapcsolataira is. Bár a felvételek nagy részét a bíró végül kizárta a bizonyítékok sorából arra hivatkozva, hogy az ügyészség szabálytalanul használta fel őket, azok hitelességét nem firtatta sem ő, sem az azokon szereplő személyek.

Máté lerobbant

Egy 2013 márciusi felvételen Borzován arról beszél Rónaszékinek, hogy lett volna egy találkozója Kocsis Mátéval, de betegség miatt lemondták. “Most hívott a Kocsis Máté titkársága, hogy a Máté, akihez mentem volna 12-re, az is lerobbant” – fogalmazott a vállalkozó, majd Rónaszékivel még élcelődtek is azon, hogy egy másik fideszes politikus is lebetegedett, úgyhogy lehet, hogy egymástól kaptak el valamit.

A beszélgetésből nem derül ki, hogy Borzován miért találkozott volna Kocsissal. “Kocsis Mátéhoz, mint valamennyi polgármesterhez bárki kérhet időpontot személyes találkozóra, amit aztán vagy sikerül létrehozni vagy nem. Nekem nem sikerült” – közölte Borzován.

A józsefvárosi önkormányzat szerint Kocsis ugyan ismeri Borzovánt, de csak “pontosan olyan udvariassági szinten, ahogyan a kerületben dolgozó más befektetőket is”. Hozzátették: “Emlékeink szerint 2013-ban valamilyen Józsefvárost is érintő sportrendezvény miatt találkoztak volna, de ez is elmaradt. Semmiféle közelebbi ismeretség, vagy munkakapcsolat nincs a polgármester és a vállalkozó között.”

Az önkormányzat közölte, hogy nem tudják megmondani, milyen sportrendezvény miatt találkozott volna Kocsis és Borzován. “Az előzetes titkársági egyeztetésen valamilyen sporteseményről volt szó, hogy pontosan mire, arra már nem emlékeznek a titkárságon” – közölte az önkormányzat. Borzován azt írta, hogy valamikor a “2010-es évek elején szerettünk volna egy kerékpáros rendezvényt szervezni Budapesten, ami többek között a VIII. kerületet is érintette volna”. Hozzátette, “lehetséges, hogy ezzel kapcsolatosan kértem időpontot a polgármestertől, de sajnos sem a találkozó sem a rendezvény nem jött létre”.

Az önkormányzat a válaszában úgy hivatkozott Borzovánra mint a kerületben dolgozó befektetők egyikére, de arra a kérdésre már nem adtak egyértelmű választ, hogy a vállalkozó pontosan milyen befektetési tevékenységet végzett Józsefvárosban. “Az önkormányzat nem vezet semmiféle nyilvántartást a kerületben megvalósuló magánbefektetésekről, sem a magánbefektetéseket végző cégekről, sem azok tulajdonosi összetételéről” – közölték. Maga Borzován azt válaszolta a Direkt36 kérdésére, hogy sem ő, sem az érdekeltségébe tartozó cégek nem végeztek üzleti vagy befektetői tevékenységet a VIII. kerületben.

Nem mondja magát zsidónak

Egy másik telefonhívásban egy éveken át húzódó és helyben politikai viharokat is kavaró józsefvárosi ingatlanügylet került elő. Az önkormányzat még 2006-ban – tehát Kocsis polgármestersége előtt – döntött úgy, hogy eladja a Trefort utcában található, Hunyady-palota néven ismert műemléki védettségű ingatlanát. Egy bonyolult konstrukció keretében megállapodtak egy Georosco Kft. nevű céggel, hogy az bizonyos feltételek teljesülése esetén megszerezheti a több mint kétezer négyzetméteres épület tulajdonjogát.

Az önkormányzat és a cég közötti együttműködés azonban akadozni kezdett, és a Georosco éveken át csak bérlőként volt jelen az épületben. Közben helyi politikusok közül többen támadni kezdték az ügyletet, részben azért, mert szerintük előnytelen volt az önkormányzat számára, részben pedig azért, mert homályos volt a Georosco tulajdonosi háttere. Az évek során a cégben olyan külföldi – liechtensteini, ciprusi és uruguay-i - cégek váltották egymást, amelyekről a nyilvánosan hozzáférhető cégadatokból valóban nem lehetett kideríteni, hogy kik a végső tulajdonosaik.

Fel lehetett ugyan fedezni áttételes kapcsolódási pontokat ezen cégek és Borzován János között, de egyértelmű bizonyíték nem került elő arról, hogy ő állna a Hunyady-palotában megjelent vállalkozás mögött. A belvárosi korrupciós perben lejátszott felvételek egyikében ugyanakkor Borzován tett utalásokat arra, hogy személyesen is köze van az ingatlanügylethez.

A beszélgetés szintén 2013-ban és szintén Rónaszéki László és Borzován között zajlott, a téma pedig a sajtó gyenge minősége volt. Rónaszéki panaszkodott a vállalkozónak arról, hogy egy napilap kritikus és szerinte pontatlan cikket közölt a belvárosi önkormányzatról, mire Borzován megosztotta vele a saját negatív tapasztalatait. Elmesélte, hogy egy internetes újság (ahogy fogalmazott, „a faszom tudja melyik, őszintén megmondom, de nincs jelentősége”) megírta, hogy a „Trefort utcát egy zsidó befektető megvette, kifizette, majd eltűnt, és az önkormányzat nem tudja, hogy mit csináljon”.

Borzován úgy magyarázta el, hogy ez miért nem igaz, hogy közben utalásokat tett arra, hogy neki személyesen is köze van az ingatlanügylethez. „Nem mondom magamat zsidónak semmi formában, lehet, hogy van bennem valami, de nem gondolnám, hogy az vagyok” – közölte, majd hozzátette, hogy az sem igaz, hogy eltűnt volna a befektető: „Nem tűntünk el, vagyunk, élünk, és virulunk, és egyébként az önkormányzat nem csinál semmit”.

Borzován nem ment bele ugyan a részletekbe, de nyilvánvaló volt, hogy  a Hunyady-palota ügyéről beszél. Bár nem közölte, hogy melyik újságról beszél (és ezt mostani kérdésünkre sem akarta elárulni), az Építészfórum nevű oldalon valóban megjelent 2007-ben egy zavaros bejegyzés arról, hogy a Trefort utca 3-5. alatti ingatlant megvette egy izraeli befektető és „elszökött”. Másrészt azért is valószínű, hogy Borzován a Hunyady-palotáról beszélt, mert az  önkormányzattól kapott információk szerint a Trefort utcában 2003 óta nem volt más önkormányzati tulajdonú ingatlan a palotán kívül.

Borzován a Direkt36-nak azt állította, hogy a Hunyady-palotához csak annyi köze van, hogy az ingatlant elnyerő cég az ő vállalkozásával akart felújítási munkákat végeztetni az épületen. Hozzátette, hogy ebből nem lett végül semmi. Megkérdeztük a vállalkozót, hogy saját magán kívül még kikre utalt, amikor azt mondta, „nem tűntünk el, vagyunk, élünk, és virulunk”, de ő azt válaszolta, hogy nem tudja értelmezni az idézett mondatot.

Az önkormányzat közölte, hogy nem tudnak Borzován esetleges részvételéről a Trefort utcai ingatlanügyletben. Azt írták, hogy a folyamat során a Georosco Kft. ügyvezetőjével, Dulin Tamással tárgyaltak, aki biztosította őket az általa vezetett cég átláthatóságáról. “Ezen túlmenően nincs tudomásunk arról, hogy ki miben játszott vagy nem játszott szerepet” – közölte az önkormányzat.

A Hunyady-palota végül idén év elején került a Georosco Hotel Kft. tulajdonába a földhivatali adatok szerint. Ahogy az a Georosco által az önkormányzatnak adott 2015-ös átláthatósági okiratban is szerepel, a cégnek jelenleg két olyan tulajdonosa van, amelyeknek közük volt az Auróra utcai rendelőintézet felújításához is. A többségi tulajdonos a referenciánál felbukkant uruguay-i cég, a BAU R.S.I., a másik pedig maga az EU-Line Zrt.. amely láthatóan megvetette a lábát Józsefvárosban.

Az Auróra utcai rendelő felújítása óta három újabb megbízást nyertek el az önkormányzattól több mint 220 millió forint értékben. Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy az uruguay-i eset fényében tervezik-e megvizsgálni az ezekben a közbeszerzésekben leadott referenciákat, de jelezték, hogy ez nem áll szándékukban. „Az önkormányzatoknak nem feladatuk vizsgálni a közbeszerzésekre jelentkező cégeknek sem a tulajdonosi szerkezetét, sem referenciáik valóságtartalmát” – közölte az önkormányzat.

444.hu