Nincs jogi alapja annak, hogy csökkenjen azon tagország felé az uniós támogatások mértéke, amely visszautasítja a kötelező menekült-áthelyezési mechanizmusban való részvételt.

Ezt a világos választ küldte csütörtök este a Portfolio kérdésére egy megbízható brüsszeli EU-forrás annak kapcsán, hogy még a legnagyobb EU-tagállamok is pénzügyi szankciókkal fenyegették meg az utóbbi hetekben Magyarországot - olvasható a Portfolio hírportálon

Ilyen értelemben tehát nem kell aggódnunk a 2014-2020-as források miatt, de amint egy hétfői brüsszeli anyagunkban már rámutattunk: mindezek mellett is van egy jogi út, amely elvezethet az EU szavazati jog felfüggesztésén keresztül a támogatások felfüggesztéséhez is. Ez ugyanakkor inkább távoli és elméleti út, miközben az rövid távon húsba vágó a magyar államháztartásnak, hogy mikor érkeznek meg a "befagyasztott" uniós támogatások Brüsszelből.

A vitás ügyekre is rálátó, névtelenséget kérő forrás érzékeltette: a feloldáshoz a magyar hatóságok térfelén pattog a labda, így feltételezésünk szerint Lázár János jövő heti brüsszeli útja ebből a szempontból is "kapóra jön". Arra a kérdésünkre, hogy fenyegeti-e Magyarországot a 2007-2013-as ciklus kapcsán részleges támogatásvesztés, kitérő választ adott a forrás.

Nincs veszély se jogi, se gyakorlati értelemben

Amint egy keddi brüsszeli konferenciáról beszámolt a Portfolio: Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa többek között leszögezte, hogy az EU nem ad pénzügyi támogatásokat olyan tagországoknak, amelyek falakat (kerítéseket) építenek. Arra is emlékeztettünk, hogy az utóbbi hetekben német, osztrák, tegnap pedig francia nagyon magas rangú politikusok feszegették a Magyarországnak is járó EU-források csökkentését arra az esetre, ha nem vesszük ki kellő mértékben a részünket a menekültválság kezeléséből. Ezen kemény üzenetek alapján rákérdeztünk egy megbízható brüsszeli EU-forrásnál arra, hogy valós veszély-e a Magyarország elleni pénzügyi szankció a 2014-2020-as ciklusban.

A forrás világosan leszögezte: 

Az Európai Bizottsággal kötött mostani Partnerségi Megállapodás, illetve a jóváhagyott Operatív Programok nem adnak jogi alapot arra, hogy az Európai Strukturális és Beruházási Alapok forrásait csökkentsék abban az esetben, ha egy tagállam visszautasítja az egyébként kötelező menekültügyi áthelyezési mechanizmust.

Ez tehát egyértelműen azt jelenti, hogy a menekültügy kezelésében mutatott magyar (illetve más tagállami) magatartást nem lehet az EU-támogatásokon "megtorolni", az ilyen jellegű fenyegetéseknek tehát nincs jogi alapja.

Egy pontosítást azért hozzá kell tenni: amint egy hétfői másik brüsszeli anyagban rámutattunk és kedden a konferencián a német pénzügyminiszter is feszegette: a lisszaboni szerződésben van olyan jogi lehetőség (7. cikkely szerint az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztése), amely alapján bonyolult jogi procedúrával elvileg el lehet jutni a pénzügyi támogatások felfüggesztéséhez. Amint azonban értesüléseink alapján hozzátettük: nem indult ilyen eljárás a Bizottságon belül, igaz az állam- és kormányfők felőli üzeneteket érdemes komolyan venni.

A fentiek alapján tehát se jogilag, se a gyakorlatban nem fenyegeti Magyarországot a 2014-2020-ra járó források (részleges) elvesztése. Egy másfajta gyakorlati irányból azonban ez nem zárható ki a német pénzügyminiszter felforgatónak is mondható javaslataalapján, amely a menekültügyi források menetközbeni megemelését tartalmazta a kohéziós források rovására. 

Mégis elveszíthetünk 2007-2013-as forrásokat?

Ha a fentiek után áttérünk a most záródó 2007-2013-as uniós ciklus ügyeire, illetve az esetleges forrásvesztés kérdéseire, már nem feltétlenül ilyen egyértelmű a kép. Amint ugyanis megírtuk: Corina Cretu azt is világosan kijelentette, hogylesznek tagállamok, amelyek forrásokat fognak veszíteni, mert még rosszul állnak a pénzek lehívásával.

Arra a kérdésünkre, hogy mégis kikre célzott Cretu a beszédében, illetve Magyarország közöttük van-e (amelynek egy speciális brüsszeli csoport is segít a pénzlehívásban), a megbízható forrás kitérő választ adott. Arra emlékeztetett ugyanis, hogy ez a speciális csoport számos megoldással, rugalmas módszerrel segíteni tud az érintett 8 tagállamnak és talányosan hozzátette: Továbbra is keményen együtt fogunk dolgozni a magyar hatóságokkal azért, hogy kihozzuk a legtöbbet a 2007-2013-as időszak kohéziós forrásaiból.

Arra emlékeztetett, hogy Magyarország a legfrissebb adatok szerint a 7 évre járó forrásoknak már a 80,6%-át lehívta, ami kissé alacsonyabb a 85,3%-os EU-átlagnál és a magyar forráslehívás alapvetően jól halad.

Ez kevésbé tűnik optimista értékelésnek, mint amit júniusi látogatásunkkor tapasztaltunk a Bizottság felől. Akkor ugyanis azt jelezte egy szintén megbízható forrás, hogy a korábbi kételyek után a testület már nem látta veszélyben a magyar forrásokat. Akkor tehát reálisnak látszott a 100%-os magyarországi forráslehívás az utóbbi évek kormányzati erőfeszítései alapján. A legfrissebb kilátásokat magyar szemszögből ebben a tegnapi elemzésünkben foglaltuk össze.

Vitás ügyek: nálunk pattog a labda

A 2007-2013-as ciklus forrásainál maradva az jól látszik az idei magyar államháztartási hiány folyamatokon, hogy jókora zavart okoznak a Brüsszel felől egyelőre elakadt pénzek.Utóbbi azzal függ össze, hogy több Operatív Programban a viták miatt a Bizottság megszakította, vagy felfüggesztette a források kifizetését a viták rendezéséig. Ez az összeg tudomásunk szerint nagyjából 600 milliárd forintot tesz ki, igaz ezt a megbízható forrás nem erősítette meg, noha késő nyáron 525 milliárdos tételt elismert egy brüsszeli forrás.

Arra a kérdésünkre, hogy a nyári fogadkozások ellenére milyen okok akadályozták (illetve akadályozzák) a gyors megegyezést és így a pénzek folyósítását, a szakértő csak annyit válaszolt:  A források feloldásának kérdése a magyar hatóságok kezében van azzal, hogy gyorsan a végrehajtják az érintett szerződések kapcsán az elvárt pénzügyi korrekciót. Ezek alapján leszünk képesek megfontolni a felfüggesztések feloldását.

A régi és az új EU-ciklus után azt a kérdést is firtattuk, hogy mi várható a 2020 utáni 7 éves keretköltségvetésben, tekintettel arra, hogy a Juncker-terv elég határozottan elmozdult a hitelalapú források irányába, illetve más jelek is a visszatérítendő források egyre nagyobb dominanciája irányába mutatnak. A forrás a téma kapcsán azt hangsúlyozta: Egyelőre túl korai megmondani, hogy hogyan nézhet ki a 2020 utáni közös költségvetés. Az ugyanakkor világos, hogy a pénzügyi eszközök, így a hitelek jelentősége egyre nő. A pénzügyi eszközök azt jelentik, hogy több értéket kapunk a nyújtott forrásért, márpedig ez csak jó lehet.

Arra is emlékeztetett, hogy a Bizottság bátorította a tagállamokat, hogy duplázzák meg a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos keretüket a régi ciklushoz képest a 2014-2020-as ciklusra. Ennek a bátorításnak egyébként Magyarország kirívóan megfelelt, ugyanis nálunk nőtt az egyik legnagyobb mértékben ennek volumene, lényegében a háromszorosára. Most pedig éppen zajlik ezen 710 milliárd forintnyi forrás itthoni elosztási hálózatának kialakítása az MFB által kiírandó közbeszerzési pályázat nyomán.

portfolio.hu (Címlap: Fotó: nepszava.hu)