A már járni sem tudó költőt a győri kórházba irányították. Mivel a várost és a lakóit a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat lett a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni, elküldték. Helyesebben: a beteg munkaszolgálatosokat egyetlen győri kórház se fogadta be, köztük Radnótit sem... Ez is a HM utolsó hírfőnöke közlésén alapszik. (Szemenyei-iratok, OSZK Kézirattár fond 567) Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete élén 1944. november 9-én Abda község határában lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt. A negyedik Razglednica sorai "Tarkólövés. – Így végzed hát te is…" az ő végzetét is előrevetítették. Az áldozatokat a Győrhöz közeli Abda község határában tömegsírba temették, mocsaras ingoványos területen.

Holttestét, illetve annak (Szemenyei-Kiss Tamás szerint) feltételezett darabjait 1946. június 23-án exhumálták, hatalmas hőségben és a kihantolásról csak egyetlen jegyzőkönyv készült, az előírt kettő helyett.

Kinek adták meg a végtisztességet?
"Gyarmati Fanni: "Férjemnek nem is voltak aranytárgyai..."

Posztumusz kötete 1946-ban jelent meg Tajtékos ég címmel. A kötetet Radnóti tervezte meg, a végső formáját azonban felesége, Gyarmati Fanni adta. Ő kiegészítette a kötetet azokkal a versekkel, amelyeket a költő Szalai Sándornak 1944 nyarán, Borban átadott. Így a "Levél a hitveshez", a "Hetedik ecloga", az "Erőltetett menet", a "Nyolcadik ecloga", és az "A la recherche" is bekerültek a kötetbe.

1946. június végén exhumálták az abdai tömegsírt, ennek során személyi dokumentumok, levelek, fényképek kerültek elő, s noteszát, a bori noteszt is megtalálták, ez tartalmazta a bori verseket. A katolikus költőt június 25-én temették el a győrújfalui zsidó temetőben Radnótit huszonegy társával együtt, ez volt a költő második temetése, ahol az exhumálók aranytárgyakat említettek... A Chevra Kadisha előírja, hogy zsidó embereket lehet zsidó temetőbe temetni, márpedig Radnóti katolikus hívő volt. - Szemenyei-Kiss Tamás az ECCE HOMO (Kanadai Magyar Hírlap, 2011) című művében leírja, hogy a győri (második exhumálása idején) Gyarmati Fanni már nem látta a férjét és több olyan tárgyat is mutattak neki, amik nem voltak soha Radnóti tulajdonában... Ezért aztán a harmadik eltemetésekor (a Fiumei sírkertben, augusztus 14-én) már nem volt biztos abban, hogy valóban a férje maradványait tartalmazza a gyalulatlan, zárt koporsó. - Szemenyei-Kiss Tamás kutatásai alapján a feltételezett gyilkosok egyikét sem végezték ki Radnóti megölés miatt, büntetésüket a bori lágerekben tanúsított kegyetlenségükért kapták a katonák (akiket a rákoskeresztúri temető 298-as parcellájába temették). - Marányi Ede ("Fehér Lajos") néven először Argentínába szökött, majd 1962-ben visszatért Európába, ahol a Hungarista Mozgalom Európai Munkatörzse vezetője lett..., nemsokára meghalt. Sírja jelenleg a németországi Bermattingen falu temetőjében található.)

1946. augusztus 12-én özvegye, Gyarmati Fanni Ortutay Gyulával, Tolnai Gáborral és Baróti Dezsővel Győrbe ment, hogy a férje másodszorra exhumált holttestét azonosítsa, az abdai tömegsírról letépett egy szamárkórót. "Egy kórót téptem a gödörről, ami összevissza hányt földdel ott árulkodott előttünk. Miklós sokkal hitelesebb sírjának éreztem, mint azt, ami majd itt adódik Pesten."

Radnóti Miklós harmadik temetése 1946. augusztus 14-én volt, Budapesten a Kerepesi úti temetőben, a 41. parcella 41. számú sírjában helyezték örök nyugalomra. A gyászszertartást egykori professzora, lelkiatyja, Sík Sándor végezte. Barátai nevében Ortutay Gyula mondott búcsúztatót.

©Kollár Erzsébet, 2018.
Szemenyei: Ecce Homo - Egy történet a Vészkorszakból
/Részlet a Kézirattárban lévő eredeti írásműből./
Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár
Budavári Palota "F" épület