A kormány prognózisa szerint az év végére 74 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság a tavaly év végi 74,7 százalékról.

Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett "maastrichti" adóssága 25 883 milliárd forint volt a harmadik negyedév végén, 25 milliárd forinttal kevesebb, mint az év közepén, de 481 milliárddal több a tavaly év véginél.

Az adósság harmadik negyedévi csökkenéséhez a devizaadósság leértékelődése - a forint erősödése - 178 milliárd forinttal járult hozzá, aminek hatását a nettó hitelfelvétel 153 milliárd forinttal mérsékelte.

Az államháztartás nettó tartozása 22 578 milliárd forintot, a GDP 64,9 százalékát tette ki 2016 harmadik negyedévének végén, a második negyedév végén mért 65,6 és a tavaly év végi 66,9 százalékkal szemben.

A finanszírozási oldalról számolva 356 milliárd forint többlettel zárta az államháztartás a harmadik negyedévet, ami a negyedéves GDP 3,9 százalékának felelt meg. A központi költségvetés többlete 319, a helyi önkormányzatoké 72 milliárd forint volt, amit a tb-alapok 35 milliárd forintos finanszírozási igénye csökkentett.

A szeptember végéig eltelt egy évben a költségvetés finanszírozási igénye mindössze 18 milliárd forint, a GDP 0,1 százalékánál is kevesebb volt.

A vállalatok 66 milliárd forint, a negyedéves GDP 0,7 százalékának megfelelő nettó hiteligényt mutattak a harmadik negyedévben a második negyedévi 79 milliárdos nettó finanszírozási többlettel szemben. A szeptember végén zárult négy negyedévet tekintve azonban továbbra is nettó hitelnyújtó pozíciót vettek fel a nem pénzügyi cégek, csakúgy, mint 2009 közepe óta mindig, bár a 79 milliárd forintos összesített finanszírozási többlet 2014 vége óta a legalacsonyabb lett.

A háztartások nettó megtakarításai a harmadik negyedévben 203 milliárd forintot, a GDP 2,3 százalékát tették ki, kevesebb mint fele annyit, mint az első és második negyedévi 416 milliárd, illetve 428 milliárd forint volt. A négy negyedéves adat folyamatos csökkenést mutat, a háztartások 1683 milliárddal növelték megtakarításaikat a szeptember végéig eltelt egy évben, míg negyedévvel korábban ez az összeg 1962 milliárd volt és az azt megelőző öt negyedévben egyszer sem volt 2000 milliárdnál kevesebb.

A háztartások pénzügyi eszközeinek bővülésében továbbra is a 164 milliárd forint értékű állampapír-vásárlásoknak volt meghatározó szerepük. Ezen belül a rövid lejáratú papírok iránt mutatkozott nagyobb kereslet. A lejáró banki kötvények miatt jelentősen, 78 milliárd forinttal csökkent a háztartások hitelintézetekkel szemben fennálló követelése a harmadik negyedévben, és csökkent a tőzsdei részvényekben lévő befektetések értéke is. A betétállomány a devizabetétek 143 milliárdos növekedése eredményeként bővült, miközben a forintbetétek állománya 119 milliárddal csökkent.

A háztartások hitelállománya a több éve tartó csökkenés után ebben a negyedévben 32 milliárd forinttal növekedett. A hitelintézetek által nyújtott ingatlanhitelek és a fogyasztási hitelek állománya is bővült, döntően az egyéni vállalkozók hitelfelvételei miatt - jelentette az MNB. (MTI)