Az Operatív Törzs hétfő reggeli ülésén döntenek arról, hogy milyen járványügyi szabályok legyenek érvényesek a következő időszakban. Európa országai eltérő utakat választottak, de vajon mit tehet Magyarország? Várható-e érdemi lazítás a karácsonyra készülve, együtt ünnepelhet-e a család, és mi lesz szilveszterkor? És ha lazít a kabinet, akkor elmenjünk-e közösen ünnepelni?

Ahány ország, annyiféle szabály. Európában mindenki másképp fogja tölteni a kárácsonyi ünnepeket. Van, ahol már feloldottak bizonyos járványügyi korlátozó intézkedéseket, míg máshol éppen most szigorítanak tovább. Angela Merkel például úgy döntött, hogy még január elején is érvényben lesznek a korlátozások Németországban, eközben - kifejezetten a krácsonyi időszakra készülve - Olaszország tovább szigorít az intézkedéseken, pedig enyhülőben van a járvány. Csehország viszont lazít a kijárási szabályokon az ünnepek előtt, miután a kormányzat úgy értékelte, hogy visszaszorult a járvány az országban.

De minket az foglalkoztat, hogy mi lesz Magyarországon. November végén erős üzenet jelent meg ezzel kapcsolatban a kormány Facebook-oldalán. Orbán Viktor fényképe alatt ugyanis azt olvashattuk, hogy "Szeretnénk, ha mindenki korlátozás nélkül tudna találkozni karácsonykor". 

Jó lenne a családok számára a találkozásokat minél szélesebb körben lehetővé tenni – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a héten. A miniszter a Kormányinfón közölte, hogy várhatóak speciális szabályok az ünnepekre, még ha érvényben is maradnak a szigorú intézkedések, akkor is lehet arra számítani, hogy lesznek külön szabályok.

De a járványügyi adatok alapján vajon mi a helyzet Magyarországon? Felfutóban vagy lassulóban van a járvány? Érdemes-e enyhíteni érdemben vagy inkább tovább kellene szigorítani?

Az elmúlt napokban 4000-6500 között alakult az új esetek száma, a 7 napos mozgóátlag pedig 5500 felett stabilizálódott, ami kifejezetten magas. Magasabb, mint amit a szigorú korlátozó intézkedések novemberi bevezetésénél láthattunk. Vagyis azt gondolhatnánk, hogy a járvány gyorsult, miközben a legtöbb országban, ahol hasonló intézkedések vannak érvényben, mint nálunk, a járvány visszaszorult. Azt azonban érdemes elmondani, hogy Magyarországon az elmúlt hetekben kezdődtek nagyobb volumenű csoportos tesztelések, így több pozitív esetre derül fény, mint korábban. Vagyis a megváltozott tesztelési hozzáállás állhat a dolog mögött, az adatok azonban rendkívül bizonytalanok, és az Operatív Törzs nem is jelzi, hogy a gyorstesztek hány beteget találnak meg.

A kórházi ápolást igénylő esetek számának gyorsuló növekedése lassult, azonban egyelőre stagnálásról még nem beszélhetünk. Vagyis még mindig többen kerülnek be a kórházban, mint ahányan meggyógyulnak és meghalnak. A lélegeztetőgépen lévők száma azonban már úgy tűnik, hogy nem emelkedik, magas szinten stabilizálódott a létszámuk. Mindez pedig azt jelenti, hogy a kórházak terhelése továbbra is extrém magas. További terhelés pedig az ellátás színvonalának romlását eredményezi. Éppen ezért a kórházak terhelése sem igazán indokolja, hogy lazítson Magyarország a járványügyi szigoron.

Gulyás Gergely arról beszélt a napokban, a szakértői becslések december eleje és január vége közé teszik a járvány második hullámának tetőzését - mivel most december eleje van, ez elég sokat elárul arról, hogy a kormány mennyire látja tisztán a járványhelyzetet. Ehhez még érdemes hozzátenni azt is, hogy a jelenlegi korlátozások egy hónapja élnek, ha ezek hatékonyak lennének, akkor cseh, osztrák, belga mintára már a járványgörbe meredek esését kellene látnunk. Mi viszont csak homályt látunk, ami mögött további enyhe emelkedés és enyhe csökkenés is lehet. Kérdés, hogy változatlan (vagy akár enyhülő) szabályok mellett miért javulna érdemben a helyzet? 

Orbán Viktor miniszterelnök szakértőkkel egyeztet a hétvégén a kérdésről. Vasárnap egy megbeszélés készíti elő a hétfő reggel 6 órakor kezdődő operatív törzs-ülést, ahol döntés születhet a december 11. utáni szabályokról és a karácsonyi időszakról. "Annyit elárulhatok, hogy a tudósaink egyelőre elleneznek bármilyen komolyabb lazítást" - emelte ki Orbán Viktor pénteken.

Az biztos, hogy egyetlen kormány sincs könnyű helyzetben, a magyarországi járványhelyzetről pedig igen nehéz képet alkotni. Az új koronavírusos esetek száma a folyamatosan változó tesztelési hozzáállás miatt nem mutat konzisztens képet, a kórházban ápoltak száma akár viszonylag jól mutathatná a helyzetet, azonban ahogy kiderült, az igazolt fertőzötteken kívül nagyjából 2500 kórházban ápoltról egy hete még nem tudtuk, hogy valóban koronavírusos-e. A kórházak terhelése nagyon magas szinten van, és nem látszik, hogy enyhült volna az elmúlt napokban. 

Összességében Magyarországon továbbra is igen dinamikusan terjed a járvány: ha talán már nincs is felszálló ágban a járványgörbe, egyelőre az biztos, hogy erős leszálló ágról még nem beszélhetünk. Egy dolgot pedig tudunk biztosan: naponta 4000-6000 új esetet diagnosztizálnak, ami 5-10-szeres (nagyon óvatos) aluldetektálási becslés mellett 20-60 ezer napi új esetet jelent. (Jegyezzük meg, hogy sokan 20-szoros aluldetektálással számolnak.) Amikor pedig tízezrek fertőződnek meg naponta egy 10 milliós országban, akkor az érintkezések számának emelkedése újra emelkedő pályára küldheti a napi új esetek számát.

A karácsonyi időszak amúgy is különleges időszak a társadalmi érintkezések szempontjából. Kevesebb munkába járás, iskolai szünet az egyik oldalon, vásárló tömeg és távoli rokonlátogatások a másik oldalon. Jellemző, hogy utóbbitól az olaszok például annyira tartanak, hogy egyenesen korlátozni kívánják az összejöveteleket, tartományi, városi szintű kijárási tilalommal az ünnepi időszakra.

Ha a magyar kormány mégis lát lehetőséget a nagy karácsonyi összejövetelekre, akkor elsősorban az esti kijárási tilalom (ideiglenes) feloldása, illetve a lakáson belüli összejövetelek megemelt létszámkorlátja jöhet szóba. Amit persze meglehet, hogy óvatosságból vagy kényszerűségből januárban még nagyobb szigor követ majd. (Portfolio)