Péntektől Lenkovics Barnabás helyett Sulyok Tamás elnökhelyettes vezeti a testületet, s ezzel olyan helyzet áll elő, amilyenre a testület elmúlt 25 évében nem volt példa – elnök nélkül marad a szervezet. Mindez azonban nem valamiféle „fideszes ármány”, újabb hatáskörcsökkentés vagy ilyesmi, az alkotmánybírák jelölési folyamatának lassúsága miatt alakult így. Az alkufolyamat szokásos elhúzódása áll a háttérben, mert a Fidesznek már nincs meg az alkotmánybíró-választáshoz szükséges kétharmados többsége, az MSZP nem vesz részt a jelölési folyamatban, míg az LMP konszenzushoz köti a támogatását.

Információink szerint a négy hiányzó alkotmánybírói mandátum közül – ma jár le Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós megbízatása, Kiss Lászlóé a múlt hónapban, Paczolay Péteré pedig tavaly februárban ért véget – a pártok között csak háromra született megállapodás. Köztük egyébként éppen Lenkovicséra is. A jelöltek között szerepel még Szabó Marcel ombudsman-helyettes és Horváth Attila jogtörténész, a Civil Jogász Bizottság egykori tagja. A negyedik hiányzó alkotmánybíró személyéről még formálódik a megállapodás.

A testületet holnaptól Sulyok Tamás elnökhelyettes vezeti, aki mögött több évtizedes ügyvédi gyakorlat áll, három éve megszerzett PhD fokozatának témája is az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. Ám ebben nincs semmi rendkívüli, a Kúriával ellentétben, ahol csak „rendes bírók” hoznak határozatot, az Alkotmánybíróságon valamennyi jogi terület képviselteti magát a törvényt megalkotó egykori képviselőktől az ombudsmanokig, az egyetemi professzorokon át az ügyvédekig.

Annál rendkívülibb az elnök nélküli működés. Persze az elmúlt években többször is előfordult, hogy elnökhelyettes vezette a taláros testületet, ám ilyenre csak az elnök betegsége vagy például külföldi tartózkodása miatt került sor, amikor az elnök „igazoltan volt távol”. 1989-ig kell visszanyúlni az időben olyan példáért, hogy hetekig ne legyen megválasztott elnöke a testületnek, most viszont éppen ez várható. Az Országgyűlés áprilisi-májusi üléstervében meglehetősen furcsa módon szerepel az alkotmánybírák megválasztása, a lista végén 31-es sorszámmal ugyan ott van, de nincs hozzáillesztve ülésnap – vagyis úgy van napirendren, hogy még nem vették napirendre.

Két választásra van szükség, mert az Alkotmánybíróság elnökét sem a testület, hanem a parlament választja meg, és ehhez is kétharmados többség kell. Lenkovics Barnabás bíróként való újraválasztásával automatikusan még nem lenne új elnöke a grémiumnak, a jelenlegi elnök éppen lapunkban jelentette be, hogy örömmel venné újrajelölését, de jelenleg nem ő látszik a legesélyesebbnek a pozícióra.

Az elnökhiány két okból is csak szimbolikus jelentőségű. Egyrészt azért, mert az elnök szavazata mindössze szavazategyezőség esetén dönt, egyébként egy bíró a többi közül. Másrészt pedig a Sulyok Tamás az elnöki pozícióra is esélyes, így könnyen lehet, hogy a 13 hónapja alkotmánybíróvá választott jogász később úgy vezetheti majd a testületet, hogy az elnökhelyettesi címéből a parlament törli a helyettes szót.

Ám nem becsülnénk le az elnökhiány szimbolikus jelentőségét, mert ez egyben azt is jelenti, hogy holnaptól eggyel kevesebb legfőbb közjogi méltósága van Magyarországnak. A köztársasági elnök, a miniszterelnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke mellől hiányzik (vagy csak helyettesítik) az Alkotmánybíróság elnöke.

valasz.hu