fbpx Honnan és mennyi pénze van a táliboknak | CIVILHETES

h i r d e t é s

Honnan és mennyi pénze van a táliboknak

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Honnan és mennyi pénze van a táliboknak

2021. augusztus 22. - 10:42

 

Bár a tőzsdén nincsenek jelen a tálibok, egy jelentős kör profitál a tevékenységükből, miközben diverzifikált portfóliójuk révén képesek a működési költségeiket, háborúikat is fizetni. - írja a napi.hu

Forrás: Honvédelem.hu

Nem klasszikus üzleti vállalkozás az iszlamista szervezet fenntartása, de a kábítószer-kereskedelem és a zsarolás mellett rendelkeznek kiadó ingatlanokkal és bányákkal is. Az afganisztáni szélsőségesek valójában egy 1,5 milliárd dolláros vállalkozást vezetnek.

Az Egyesült Államok számára a 20 éves, végül teljes kudarccal végződő afganisztáni háború több százmilliárd dollárba került. Csak 88,32 milliárd dollárt költöttek az afgán nemzeti hadsereg felállítására, 36 milliárd dollár ment a kormányzati rendszer kiépítésére és 143,27 milliárd dollárt fordítottak az ország valamilyen szintű újjáépítésére. Átlagolva ez évente legalább 13,4 milliárd dollár ráfordítást jelentett, amit árnyal az, hogy a katonai veszteségek pontos költsége nem ismert, valamint az amerikai gazdaságban ez a kiadás munkahelyeket, a cégeknek profitot is termelt, amely után adóztak. 

De hiába ez a tetemes összeg - az elmúlt 20 év középárfolyamán 74 650 milliárd forint - mégsem volt elég arra, hogy az ósdi fegyverekkel harcoló tálib milíciák felett végső győzelmet arassanak. Erre részben magyarázatot ad a játékelmélet, amely szerint még az amerikai csapatok egy véges harcot vívtak, vagyis világos volt, hogy ki az ellenfél, és a cél annak elpusztítása, addig a tálibok egy végtelen "játékot" folytattak, amelyben az egyetlen céljuk a túlélés volt, ezáltal elérve azt a pillanatot, amikor a másik félnek már nem éri meg erőforrásokat pazarolni a konfliktus folytatására. Viszont azt a játékelmélet sem veszi ki a képletből, hogy a stratégia egy dolog, a másik viszont az, hogy egy elhúzódó háborút is valahogyan finanszírozni kell.

Valuabl befektetési elemzői ezért megvizsgálták, pontosan hogyan épülhet fel a tálibok finanszírozása. A megközelítés úgy tekint a szélsőséges szervezetre, mintha egy üzleti vállalkozás lenne különböző üzletágakkal. "Mégis, minden bizonnyal vannak olyan emberek és szervezetek, akik gazdaságilag profitálnak a csoport tevékenységéből. Ha meg tudjuk becsülni, hogy mennyi pénzt keresnek, és feltételezzük a finanszírozási/tulajdonosi struktúrát, akkor meg tudjuk becsülni, hogy mennyit ér a tálib vállalkozás" - írják az értékelésük elején.

Diverz portfólió

Ha elfogadjuk a szabályokat és csak tudat alatt tartjuk észben, hogy egy gyilkos, szélsőséges és elnyomó rezsimről van szó, akkor az látszik, hogy a Talibán részvénytársaság is viszonylag sokféle "üzletággal" és bevételi forrással rendelkezik, amelyek közül 2020-ban a legjelentősebb a bányászat volt: vasérc, márvány, réz, arany, cink és más fémek bányászata folyik a hegyvidéki Afganisztánban a tálibok felügyelete alatt. Tavaly 432 millió dollárt termelt nekik ezek eladása. Főként kicsempészve az országból értékesítik ezeket, de a hazai gyárakba is jutott ezekből a nyersanyagokból fedőcégeken keresztül.

A Tálibán Rt. második legfontosabb bevételi forrása a kábítószer-kereskedelem lehetett: pusztán a mákföldekről származó ópiumból 416 millió dollárt kerestek. Afganisztán 2020-ban a globális ópiumtermelés mintegy 84 százalékát adta, amit szinte teljes egészében a világ más országaiba csempésztek, a helyben fogyasztás szinte elenyésző. A kábítószerek kereskedelme ugyan kockázatos üzlet, de biztos nettó jövedelmet teremt, és a világ legnagyobb részén a kereskedelem dollárban van denominálva, ami értéktartóbb, mint a - mostanra összeomló - afgáni.

Izgalmasabb, hogy van egy exportüzletáguk is: a feldolgozott nyersanyagokból tavaly 240 millió dollár értékben mindennapi fogyasztási cikkeket juttattak külföldre. Itt viszont sokszor cserekereskedelmet folytattak, például tárolóedényekért cserébe élelmiszert hoztak be Pakisztánból.

Ugyanígy 240 millió dollárjuk származott nemzetközi adományokból. A tálibok titkos pénzügyi hozzájárulásokat kapnak magánadományozóktól és nemzetközi intézményektől szerte a világon. Irodáik vannak számos országban világszerte, de szinte diplomáciai képviseletként működik a katari Dohában lévő kirendeltségük, a legtöbb adomány is innen, illetve Szaúd-Arábiából jutott el hozzájuk különböző pénzmosási műveletek révén. Katar milliárdosait, valamint az állami hatóságokat erősen bírálták is, hogy lehetővé tette ezt a fajta finanszírozást.

Szintén jövedelmező üzletág a szélsőséges szervezet számára, hogy embereket rabolnak el váltságdíjért, valamint védelmi pénzt szednek az általuk megszállt területeken. Zsarolásnak tekinthető az is, hogy a tálibok kormányként adóztatják meg az embereket és az iparágakat. Még hivatalos nyugtát is kiállítanak az adófizetésről. Az adóztatott iparágak közé tartoznak a média, a távközlés és a nemzetközi segélyekből finanszírozott fejlesztési projektek. A tálibok által ellenőrzött régiókban az autópályák használatáért díjat szednek az autósoktól, a boltosok pedig az üzletelés jogáért fizetnek a táliboknak. Ebből 160 millió dollárjuk jött össze 2020-ban a becslések szerint.

Legálisabb bevételi forrás, hogy ingatlanvagyonuk is van, amelyekért bérleti díjat kérnek. Sok városban a táliboktól kell üzlethelyiséget bérelni, vagy ők közelik a piacokat. Ingatlanokkal rendelkeznek Afganisztánban, Pakisztánban és esetleg más országokban. (napi.hu)


 

Kommentek

h i r d e t é s