Húsvéti meglepetés: jöhetnek a képzettség nélküli tanárok
Drasztikusan romolhatnak a tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekek esélyei, jogszerűvé tennék a képesítés nélküli tanárok foglalkoztatását, és a pedagógusokat arra kényszerítenék, hogy gyógypedagógusi munkát is végezzenek. - írja a hvg.hu.
Fű alatt újabb jogszabály készül.
–Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés tervezet” című salátatörvényt az Emmi április 13-án adta ki ötnapos „társadalmi egyeztetésre,
a húsvéti időszakban pedig nem valószínű, hogy a pedagógusok, a szakértők túl sok javaslatot küldtek be. Pedig a benyújtott törvénymódosítás komoly változásokat ír le a közoktatásban.
Megszüntetné például annak a lehetőségét, hogy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) diákokat – ide tartoznak a diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók is a nevelési tanácsadó javaslatára fel lehessen menteni az érdemjegyekkel való osztályzás alól. Ez mintegy 100 ezer diákot érint hátrányosan.
A tervezet azt is előírná, hogy a jövőben nemcsak gyógypedagógus oktathatna bizonyos tantárgyakat az enyhén, illetve középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak. Ez azt jelenti, hogy az erre nem felkészített tanároknak kellene ezt a feladatot is ellátni.
És unortodox módon oldanák meg a pedagógushiányt is: az ország bizonyos régióiban, illetve meghatározott szakmai területeken pedagógus végzettség nélkül is lehetne tanítani.
A Civil Közoktatás Platform (CKP) szerint a tervezet e két utóbbi javaslata egyfajta beismerése annak, hogy a pedagógus-életpályamodell ellenére, tömegesen nem tudják betölteni a pedagógus, gyógypedagógus álláshelyeket.
Továbbá az is kiolvasható belőle, hogy a központosítás nem tudja betölteni azt a funkcióját (sem), hogy kezelje a szakemberhiányt, kiegyenlítse a tankerületen belül a humán erőforrásokat. (A tanterületeket többek között éppen ezzel a céllal hozták létre.)
A tervezet életbe lépése után az iskolának már nem kell figyelembe venni a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók egyéni szükségleteit, emiatt pedig tovább növekedett a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók száma.
Az a téves szemléletet olvasható ki továbbá e passzusból, hogy a gyermekek értékelés alóli (részleges) felmentése kibújás a felelősség alól, és ha sokat gyakorol a gyerek, majd megtanul írni, olvasni, számolni; miközben az igazság az, hogy a felmentés a frusztráció kiiktatásával éppen hogy a motivációt, a lehetséges maximális fejlődés elérését támogatja. E gyermekek fejlesztéséhez speciális felkészültségre van szükség, nem az elégtelenek „begyűjtésére”.