Megkongatták a vészharangot egy debreceni vízügyi konferencián: Kelet-Magyarországon a vízállás és a talajvízszint  tartósan a sok éves átlag alatt van, a víztározók üresen állnak, egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok.

Az egyre szélsőségesebb időjárási és vízjárási helyzet bemutatására a saját megfogalmazása szerint „megdöbbentő" adatokat és képeket közölt Kóthay László volt vízügyi szakállamtitkár ma azon a konferencián, amelyet Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében címmel rendeztek ma a debreceni megyeházán

- írja a Népszabadság.

A vízügyi szakember – aki a 2007-es szakállamtitkári kinevezését megelőzően nyolc éven át vezette a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot – az előadásában azt mondta: a vízállás és a talajvízszint tartósan a sok éves átlag alatt van, a víztározók üresen állnak, s előfordul, hogy míg Hajdú-Bihar egyik részén a belvíz ellen kell védekezni, ugyanabban az időpontban a megye egy másik területén szárazság van, s öntözni kell.

Mondandója igazolására a volt szakállamtitkár Így száradt ki Közép- és Dél Európa, valamint Magyarország 2012-ben címmel vetített le egy képsorozatot, amely a Tisza folyót ábrázolta, de szinte víz nélkül. A mederben olyan sekély volt a víz, hogy egyes helyeken majdnem teljes egészében át lehetett kelni rajta száraz lábbal.

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vízháztartás-javításának lehetséges irányairól Kóthay közölte, a vízháztartás javítását vagy vízvisszatartással, vagy vízpótlással lehet elérni. Csak önmagában Hajdú-Bihar vízigénye évente 50-55 millió köbméter, így kapacitásnövelésre van szükség, s a két „szomjas" megye érdekeit a minél hatékonyabb együttműködés érdekében össze kell hangolni. Ezt a célt szolgálja az általa vázlatosan bemutatott, a regionális vízellátó rendszer fejlesztését célzó projekt, amelynek költségigénye mintegy 40 milliárd forint.

nol.hu (Címlap: Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság)