A dokumentum a többi között azt is megállapítja, hogy az uniós fellépés hiányának a nyomán a Fidesz-kormány sikeresen exportálja az illiberális médiamodelljét Közép- és Kelet-Európába, ezzel veszélybe sodorva a térségben a független médiát, s egyben aláásva az uniós erőfeszítések sikerét a sajtószabadság védelmében a világban.

A sajtószabadságot védő hat nemzetközi szervezet (a többi között az IPI Nemzetközi Sajtó Intézet, a CPJ Bizottság az Újságírók Védelmére és az RSF Riporterek Határok Nélkül) a jelentésben pontról pontra részletesen, példákkal illusztrálva végigveszi, hogyan jutottunk el a mai helyzethez, megállapítva, hogy 2010 óta Orbánék szisztematikusan rombolják a médiaszabadságot és pluralizmust, torzítják a médiapiacot és osztják meg az újságírótársadalmat.

Az eredmény pedig az EU-ban példa nélküli média feletti kontroll. Habár a kormány nem nyúl az autokrata rezsimekre másutt jellemző eszközökhöz, s nem alkalmaz fizikai erőszakot és veti börtönbe az újságírókat, a stratégiája egyértelmű: elhallgattatni a kritikus sajtót vagy hatékonyan kormányzati kézbe venni a valaha független médiát.

A kormányzati média konglomerátum létrehozásával (KESMA) egy olyan gigantikus propaganda gépezetet hoztak létre, amelynek segítségével Orbán a közvélemény jelentős részét el tudja zárni a kritikus hírektől és információktól, ezzel is biztosítva saját és pártja hatalmon maradását. Az ellenzéki újágírókat – legyenek bal- vagy jobboldaliak – politikai aktivistáknak, magyar-gyűlölőknek, külföldi ügynököknek és árulóknak nevezik.

Az ellenzéki sajtót a kormány kiéhezteti, visszaél a közpénzek használatával és zaklatja a magánhirdetőket, miközben számolatlanul ontja az adófizetők pénzét a saját médiájába. A jelentés készítői által meginterjúvolt magyar újságírók szerint a  cenzúra és a tartalmi kontroll miatt a kommunista rezsim bukása óta nem tapasztalt koordinált rendszer alakult ki. A független újságírók állandó diszkriminációnak vannak kitéve munkájuk során, megtagadják tőlük az információkat, kizárják őket a hivatalos eseményekről és megakadályozzák, de legalábbis aktívan eltérítik őket attól, hogy kapcsolatba lépjenek állami hivatalnokokkal.

A független média egy kisszámú csoportja még létezik Magyarországon, de azok tagjai is állandó fenyegetésnek vannak kitéve, gyakran forráshiánnyal is küszködnek. Munkájukat több mint ellensúlyozza a kormánypárti narratíva, nem szólva arról, hogy írásaikkal zömmel csak a fővárosiakat érik el, az ország javát a kormánypárti média szórja meg.

A független média hatását az is csökkenti, hogy kinyomozott tényeit, információit az állami apparátus egyszerűen ignorálja, mivel a kormány informális ellenőrzést gyakorol a kulcsfontosságú intézmények felett, beleértve a Főügyészséget is. Nagyon gyakran az ellenzéki sajtó a kormány által terjesztett dezinformációt ellenőrzi és cáfolja – ezáltal elveszíti a befolyását a közbeszéd befolyásolására. Mindez párosul a pénzügyi préssel, a munkahelyek megszűnésével, az öncenzúrával és a bürokratikus zaklatással, ami komolyan rongálja a szakmát, és akadályozza az újságírók őrző szerepének az ellátását.

Kovács tweetje

A jelentés készítői is találkoztak Kovács Zoltán szóvivővel, aki cáfolta, hogy problémák lennének a magyar sajtszabadsággal és médiapluralizmussal Utóbb pedig – ahogy mi is beszámoltunk róla a Reuters alapján – egy tweetjében úgy fogalmazott: „Tény, hogy a legnagyobb nézettségű tévéállomás, a legolvasottabb portál és a legnagyobb példányszámú hetilap egyértelműen ellenzék-párti. Egy jelentés azonban azt írja, hogy az ellenzéki média folytonos fenyegetettségben van, és elnémítják. Hogy is van?”. (hirklikk.hu)

A teljes jelentést itt lehet olvasni. >>