Válaszként az Ukrajna elleni orosz invázióra, a Közép-európai Egyetem (CEU) 2022. tavaszán elindította a “Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért” (Invisible University for Ukraine, IUFU) elnevezésű programját olyan ukrajnai diákok számára, akiknek tanulmányait félbeszakította a háború – akár elmenekültek, akár továbbra is Ukrajnában tartózkodnak. 

“A kezdeményezés sikeresnek bizonyult” - mondja Trencsényi Balázs, a CEU történelemprofesszora, az IUFU egyik kezdeményezője. “Tavasszal négy online megakurzust szerveztünk 30 intézmény 140 hallgatójának részvételével, 70 oktató bevonásával, miközben mentorálást és angol nyelvű tudományos kurzusokat is kínáltunk. Júliusban nyári iskola formájában találkoztunk Budapesten és Lvivben, ahol a hallgatókkal közösen alakítottuk ki a következő félév programját. Ezen megbeszélések alapján ősszel 7 tematikus kurzussal folytattuk online, több mint 200 hallgató számára, és 60 hallgatónak kutatási ösztöndíjakat is biztosítottunk” - ismerteti Trencsényi az IUFU történetének közel egy évét. 

A szervezők, akik a “Láthatatlan Egyetem Ukrajnáért” névvel a különböző 19. és 20. századi kelet-európai földalatti és száműzött oktatási kezdeményezéseket, valamint a régióban az 1989 utáni Láthatatlan Főiskolák hagyományát kívánták felidézni, most a különleges, nemzetek közötti oktatási-szolidaritási programjuk következő lépésére készülnek: a téli egyetemre. 

“26 hallgató képvisel 11 ukrán egyetemet, akik 15 különböző európai helyszínről, főként Ukrajnából és Németországból érkeznek, így izgalmas találkozó elé nézünk a CEU budapesti helyszínén” - mondta Ostap Sereda, az Ukrán Katolikus Egyetem történész docense, a CEU vendégprofesszora, aki egyben a program tudományos igazgatója is. 

“Az Ukrajna elleni háború nemcsak megrázta és megváltoztatta a világunkat, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy mennyire fontos az egyetemünk küldetése abban, hogy támogassa és előmozdítsa a nyílt társadalom és a liberális demokrácia értékeit. Kiállunk az agresszió ellen és támogatást nyújtunk azoknak, akiknek az életét tönkreteszi ez a háború” - mondta Shalini Randeria, a CEU elnök-rektora. 

Az IUFU “Bizonyíték és igazság – Az ukrajnai háború globális kontextusban” (“Evidence and Truth – Reflecting on the War in Ukraine in a Global Context”) című téli egyeteme Emine Ziyatdinova, a Londonban élő krími tatár dokumentumfotós kiállításának megnyitójával kezdődik a Blinken OSA Arhívumban, majd január 21-28. között előadásokkal és műhelymunkákkal folytatódik a CEU-n. A rendezvény célja, hogy hozzájáruljon a háborús tapasztalatokról szóló vitákhoz, és elősegítse az ukrán kultúra és társadalom háború utáni sikeres újjáépítését. 

A téli egyetemen többek közt részt vesz a Nobel-békedíjas Oleksandra Matviichuk (online); Ivars Ijabs, európai parlamenti képviselő; Borisz Herszonszkij, ukrán költő; Tatjana Zsurzenko, bécsi ukrán szociológus; és Pieter Judson, a firenzei Európai Egyetemi Intézet történészprofesszora. 

A téli egyetem témái többek közt: nemzetközi médiaháborúk háborús időkben; hallgatás és elhallgattatás; háborús bűnök bizonyítása; liberalizmus és igazság; a többnemzetiségű együttélés nyomai; valamint dokumentumfilm vetítések és viták. 

“A bombázások által szétzilált ukrán felsőoktatáson világszerte számos kezdeményezés próbál segíteni az oktatók, kutatók és hallgatók számára nyújtott vendégösztöndíjakkal. Az IUFU azok számára jött létre, akik nem tudják vagy nem akarják elhagyni azt az országot, amelynek a háború után szüksége lesz rájuk” - magyarázza Kontler László, a CEU rektorhelyettese. “Megrendítő élmény egy-egy előadás, amelyre az ukrán fiatalok nemegyszer az óvóhelyről jelentkeznek be. Az órát alig lehet befejezni az aktív részvétel miatt, a hallgatók igen hálásak, miközben mi lehetünk hálásak, amiért megmutatják, hogy szükséges és értelmes, amit csinálunk.” 

Megnyitó kiállítás: "Emine Ziyatdinova: Krím" 

Helyszín: Blinken OSA / Centrális Galéria, 1051-Budapest, Arany János u. 32. 

Időpont: 2023. január 21., vasárnap, 18:00-20:00 

A kiállítás a fotós családjának és a tágabb értelemben vett krími tatár közösségnek az otthonra találására reflektál a Krím 2014 márciusi orosz annektálását megelőző és az azt követő bonyolult geopolitikai környezetben, amikor a krími tatárok közössége ismét politikai állami üldözés célpontjává vált. Bővebb információ a Blinken OSA honlapján található.

Emine Ziyatdinova krími tatár dokumentumfotós Üzbegisztánban született, akinek a családját a Krímből 1944-ben deportálta a sztálini rezsim. A Szovjetunió összeomlása után Ukrajnában a krími tatár kisebbség tagjaként nőtt fel, így első kézből értesült az etnikai kisebbségekkel kapcsolatos különböző emberi jogi problémákról, valamint az ország gazdasági és politikai rendszerének összeomlásáról. Tapasztalatai a dokumentumfotózás, a szociológia, az emberi jogok és az újságírás metszéspontjába helyezik munkáját.