A Portfolio összeszedte, mit kell tudni a nyugdíjkorhatár-emelésről, mikor, milyen feltételek mellett lehet nyugdíjba vonulni.  A portál azt írja, a nyugdíjkorhatár meglehetősen gyors ütemben emelkedik, az elmúlt évtizedben pedig számos korábbi kedvezmény is megszűnt.

Öregségi nyugdíjra akkor vagyunk jogosultak, ha a jogszabályban meghatározott életkort betöltöttük és rendelkezünk megfelelő szolgálati idővel. Ez utóbbi a munkával töltött évek száma, vagyis amikor biztosítottak voltunk, megfizettük az előírt mértékű nyugdíjjárulékot.

Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki húsz év szolgálati idővel nem rendelkezik, de legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és biztosítással járó jogviszonyban sem belföldön, sem külföldön nem áll.

Az öregségi nyugdíj attól a naptól állapítható meg, amelytől valamennyi jogosultsági feltétel teljesült. Amennyiben az igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, öregségi nyugdíjat legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

A 2014 óta zajló fokozatos korhatáremelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. A nyugdíjba vonulás feltétele:

• január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
  
• 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
  
• 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
  
• 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
  
• 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
  
• 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
  
• 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A portál azt írja, a nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-től 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.

A férfiak nyugdíjkorhatára 65 év. Többször is felmerült a férfiak korkedvezményes nyugdíjazásának lehetősége, de a nyugdíjkassza hosszú távú fenntarthatósága érdekében annak ellenére is lekerült az asztalról, hogy a férfiak átlagosan várható élettartama alacsonyabb, mint a nőké. A nők nyugdíjkorhatára szintén 65 év, azonban a nők esetében öregségi nyugdíj kiszámítása már 40 év szolgálati idő után is megtörténhet, függetlenül attól, hogy hány évesek. Ebbe legfeljebb 8 évet lehet gyermeknevelési időként beszámítani, vagyis legalább 32 évi szolgálati időt keresőtevékenységgel, munkával kell megszerezniük.

2020. július 1-től a nyugdíj mellett dolgozók mentesültek a járulékfizetési kötelezettség alól. A nettó bér így jelentősen megnőtt, viszont az már nem vehető figyelembe az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során, hiszen a jövedelem járulékmentessé vált. Azok a munkáltatók tehát, akik nyugdíjasokat alkalmaznak, mentesülnek mind a szociális hozzájárulási adó, mind pedig a szakképzési hozzájárulás megfizetése alól. (atv.hu)